Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Képzést meghatározó dokumentumok

Egyetemi és kari szabályzatok


A komplex vizsga

A komplex vizsga a doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő doktorjelölt tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája.

Komplex vizsgára a szervezett doktori képzés 4. félévének eredményes befejezése után, a félév végét követő vizsgaidőszakban, a javítóvizsga az azt követő regisztrációs héten, a tudományági doktori tanács által meghatározott időben kerül sor. Jelentkezési határidő minden év április 15., keresztféléves képzés esetén minden év október 15.

A komplex vizsga időpontjáról a hallgatókat értesíteni kell a képzés első szakaszának utolsó félévében.

Az eredményes komplex vizsgát követően három éven belül be kell nyújtani a doktori értekezést nyilvános védésre. A benyújtás méltányossági okból egy évvel meghosszabbítható.

A komplex vizsgára történő jelentkezés feltétele a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit, valamint valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).

A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy habilitált egyetemi docens vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.

A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik rész a vizsgázó elméleti felkészültségét értékeli („elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”).

A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó legalább két tárgyból/témakörből tesz vizsgát, a tárgyak/témakörök listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is. (Felkészülést támogató irodalom jegyzéke).
A komplex vizsga második részében a vizsgázó 20 perces előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.
A komplex vizsga részeként 5-10 oldal terjedelmű, A4 formátumú írásműben kutatási összefoglalót kell benyújtani, melyet a vizsgabizottság értékel.

A témavezető előzetesen írásban és/vagy a vizsgán értékelheti a vizsgázót.

A komplex vizsga végeredményét minősíteni kell. A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, „megfelelt” vagy „nem megfelelt” minősítésű lehet. A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A végeredmény számszerű minősítését a két részből álló vizsga külön-külön történő ötfokozatú értékelésének számtani átlaga adja.

A bizottság zárt ülésen, titkos szavazással – az elméleti és disszertációs részek vonatkozásában külön-külön – dönt (1-5 pont). Amennyiben a doktorjelölt a komplex vizsga elméleti részéből nem éri el a 60%-ot, a vizsga „nem megfelelt” minősítéssel sikertelennek minősül. „Nem megfelelt” minősítésű sikertelen vizsga esetén a komplex vizsgát a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén az adott vizsgaidőszakban nem ismételhető.

A komplex vizsga „megfelelt” minősítésű, azaz sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. Ha az összesített végeredmény eléri a 60%-ot, de kevesebb 80%-nál, akkor a komplex vizsga minősítése „rite” (megfelelt), ha eléri, vagy meghaladja a 80%-ot, de nem éri el a 91%-ot, akkor minősítése „cum laude” (jó), és ha eléri, vagy meghaladja a 91%-ot, akkor „summa cum laude” (kiváló).

A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül.

A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni.

A komplex vizsga értékelése része a doktori fokozat minősítésének.

A komplex vizsga alól felmentés nem adható.

Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, azaz:

  • nem jelentkezik vizsgára a 4. félév végén vagy
  • a vizsga minősítése „nem megfelelt”.

Méltányossági eljárásra nincs lehetőség.


Tárgykínálat a komplex viszgához

  • E1- Erdei ökoszisztémák ökológiája és diverzitása 
    Meteorológia
    Termőhelyismerettan
    Ökológia
    Erdészeti genetika
    Vízgazdálkodás 
    Növénytársulástan
    Erdei állatközösségek ökológiája
  • E2 - Az erdőgazdálkodás biológiai alapjai 
    Erdősítés
    Erdőnevelés
    Erdészeti rovartan
    Erdészeti növénykórtan
    Erdővédelem
    Agroerdészet
    Faterméstan
  • E3 - Erdővagyon-gazdálkodás 
    Erdőrendezés
    Erdészeti-politika
    Erdészeti gazdaságtan
    Erdészeti szervezet és vezetés
    Erdővagyon-gazdálkodás
  • E4 - Erdészeti műszaki ismeretek  
    Erdészeti gépesítés
    Bioenergetika
    Erdőhasználat
    Erdészeti utak tervezése
    Környezetvédelem
    Hidrológia
    Informatika
  • E5 - Vadgazdálkodás  
    Vadbiológia
    Apróvad ökológia és élőhelygazdálkodás
    Zárttéri vadtenyésztés és vadtartás
    Vadászati ökonómia
    Vadegészségügy
    Vadfajok szaporodásökológiája
    Vadfajok táplálkozásökológiája és takarmányozása
  • E6 - Természetvédelem
    Invázióbiológia
    Konzervációbiológia
    Restaurációs ökológia
    Tájökológia
    Élettelen természeti értékek védelme
    Élő természeti értékek védelme
  • E7 - Geoinformatika
    Geodézia
    GNSS technológia
    Geoinformatika
    Digitális felületmodellezés
    Távérzékelés
    Képfeldolgozás
    Lézeres letapogatás
    Klímamodellezés
    Geodinamika
    Geomágnesesség
    Földminősítés és földhasználat
    Tájvédelem és tájrendezés
  • E8 - Erdő- és Környezetpedagógia
    A projektpedagógia érvényesülése az erdei iskolákban
    Környezetpedagógia időszerű kérdései
    Az erdőpedagógia módszertana
    Fenntartható fejlődés és környezeti nevelés – az attitűdformálás lehetőségei
    Erdészetpolitika, erdészeti kommunikáció

Kapcsolódó honlapok


Cikk nyomtatása E-mail