Egyetemi és kari szabályzatok
A komplex vizsga
A komplex vizsga a doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő doktorjelölt tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája.
Komplex vizsgára a szervezett doktori képzés 4. félévének eredményes befejezése után, a félév végét követő vizsgaidőszakban, a javítóvizsga az azt követő regisztrációs héten, a tudományági doktori tanács által meghatározott időben kerül sor. Jelentkezési határidő minden év április 15., keresztféléves képzés esetén minden év október 15.
A komplex vizsga időpontjáról a hallgatókat értesíteni kell a képzés első szakaszának utolsó félévében.
Az eredményes komplex vizsgát követően három éven belül be kell nyújtani a doktori értekezést nyilvános védésre. A benyújtás méltányossági okból egy évvel meghosszabbítható.
A komplex vizsgára történő jelentkezés feltétele a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit, valamint valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).
A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy habilitált egyetemi docens vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.
A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik rész a vizsgázó elméleti felkészültségét értékeli („elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”).
A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó legalább két tárgyból/témakörből tesz vizsgát, a tárgyak/témakörök listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is. (Felkészülést támogató irodalom jegyzéke →).
A komplex vizsga második részében a vizsgázó 20 perces előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.
A komplex vizsga részeként 5-10 oldal terjedelmű, A4 formátumú írásműben kutatási összefoglalót kell benyújtani, melyet a vizsgabizottság értékel.
A témavezető előzetesen írásban és/vagy a vizsgán értékelheti a vizsgázót.
A komplex vizsga végeredményét minősíteni kell. A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, „megfelelt” vagy „nem megfelelt” minősítésű lehet. A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A végeredmény számszerű minősítését a két részből álló vizsga külön-külön történő ötfokozatú értékelésének számtani átlaga adja.
A bizottság zárt ülésen, titkos szavazással – az elméleti és disszertációs részek vonatkozásában külön-külön – dönt (1-5 pont). Amennyiben a doktorjelölt a komplex vizsga elméleti részéből nem éri el a 60%-ot, a vizsga „nem megfelelt” minősítéssel sikertelennek minősül. „Nem megfelelt” minősítésű sikertelen vizsga esetén a komplex vizsgát a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén az adott vizsgaidőszakban nem ismételhető.
A komplex vizsga „megfelelt” minősítésű, azaz sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. Ha az összesített végeredmény eléri a 60%-ot, de kevesebb 80%-nál, akkor a komplex vizsga minősítése „rite” (megfelelt), ha eléri, vagy meghaladja a 80%-ot, de nem éri el a 91%-ot, akkor minősítése „cum laude” (jó), és ha eléri, vagy meghaladja a 91%-ot, akkor „summa cum laude” (kiváló).
A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül.
A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni.
A komplex vizsga értékelése része a doktori fokozat minősítésének.
A komplex vizsga alól felmentés nem adható.
Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, azaz:
- nem jelentkezik vizsgára a 4. félév végén vagy
- a vizsga minősítése „nem megfelelt”.
Méltányossági eljárásra nincs lehetőség.
Tárgykínálat a komplex viszgához
- E1- Erdei ökoszisztémák ökológiája és diverzitása
Meteorológia
Termőhelyismerettan
Ökológia
Erdészeti genetika
Vízgazdálkodás
Növénytársulástan
Erdei állatközösségek ökológiája - E2 - Az erdőgazdálkodás biológiai alapjai
Erdősítés
Erdőnevelés
Erdészeti rovartan
Erdészeti növénykórtan
Erdővédelem
Agroerdészet
Faterméstan - E3 - Erdővagyon-gazdálkodás
Erdőrendezés
Erdészeti-politika
Erdészeti gazdaságtan
Erdészeti szervezet és vezetés
Erdővagyon-gazdálkodás - E4 - Erdészeti műszaki ismeretek
Erdészeti gépesítés
Bioenergetika
Erdőhasználat
Erdészeti utak tervezése
Környezetvédelem
Hidrológia
Informatika - E5 - Vadgazdálkodás
Vadbiológia
Apróvad ökológia és élőhelygazdálkodás
Zárttéri vadtenyésztés és vadtartás
Vadászati ökonómia
Vadegészségügy
Vadfajok szaporodásökológiája
Vadfajok táplálkozásökológiája és takarmányozása - E6 - Természetvédelem
Invázióbiológia
Konzervációbiológia
Restaurációs ökológia
Tájökológia
Élettelen természeti értékek védelme
Élő természeti értékek védelme - E7 - Geoinformatika
Geodézia
GNSS technológia
Geoinformatika
Digitális felületmodellezés
Távérzékelés
Képfeldolgozás
Lézeres letapogatás
Klímamodellezés
Geodinamika
Geomágnesesség
Földminősítés és földhasználat
Tájvédelem és tájrendezés - E8 - Erdő- és Környezetpedagógia
A projektpedagógia érvényesülése az erdei iskolákban
Környezetpedagógia időszerű kérdései
Az erdőpedagógia módszertana
Fenntartható fejlődés és környezeti nevelés – az attitűdformálás lehetőségei
Erdészetpolitika, erdészeti kommunikáció
Kapcsolódó honlapok
