Vajon hogyan változik a Kárpát-medence vízkészlete az egyre szélsőségesebb éghajlat mellett, és képesek leszünk-e időben felismerni a közelgő vízválság jeleit? – ezt a kérdést is középpontba állította a HydroCarpath 2025 rangos szakmai konferencia Bécsben.
A tanácskozás célja az volt, hogy a Kárpát-medence hidrológiai folyamatait korszerű megközelítésekkel – adatgyűjtéssel, terepi kísérletekkel, modellezéssel és mesterséges intelligencia alkalmazásával – vizsgálja és értelmezze. Az évtizedes múltra visszatekintő találkozó kiváló lehetőséget ad a résztvevő intémények doktoranduszainak, kutatóinak eszmecserére, ezzel erősítve a régió hidrológiai kutatási együttműködését. A magyar előadások elsősorban a hazai vízkészletek, az erdők és vízháztartási folyamatok változására fókuszáltak, különös tekintettel a klímaváltozásra és az ökoszisztémák sérülékenységére,
A konferenciát a Pozsonyi Műszaki Egyetem, a Soproni Egyetem, a Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien), a Bécsi Doktori Program a Vízgazdálkodási Rendszerek Kutatására, valamint a Bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyeteme (BOKU) közösen szervezte. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézete évtizedek óta élen jár a magyar hidrológiai kutatásokban. Prof. Dr. Gribovszki Zoltán és Dr. Kalicz Péter szakmai irányításával most számos fiatal magyar kutató vett részt az eseményen.
A vezető európai intézményekhez az MTA VEAB Környezettudományi, Erdészettudományi és Vízgazdálkodási munkabizottsága is csatlakozott.
A magyar szakemberek számos előadásban képviselték a hazai szakmai közösséget, elsősorban a klímaváltozás, a vízháztartás, az erdő-víz kapcsolatok és a hidrológiai monitoring témakörében. A Soproni Egyetem részéről például Juhász István a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa, egyben az egyetem doktorandusza a kímaváltozás vízmérlegre való hatását tárgyalta hazai vízgyűjtőkön észlelt adatok alapján.
A poszterszekcióban Zagyvai-Kiss Katalin Anita (Soproni Egyetem) és Megyer-Muraközy Lili (Soproni Egyetem) az erdei csapadék-intercepció és meteorológiai adatfeldolgozás kérdéseit elemezték a kiállított tablókon. (A csapadék-intercepció azt jelenti, hogy az erdő lombkoronája, ágai, levelei és az avarréteg felfogják a lehulló csapadék egy részét, mielőtt az elérné a talajt.)
A Soproni Egyetem más szakemberei - Kökény Gergely Levente, Adam Abdelbagi, Katona Máté, Nevezi Csenge, Szabó András és Dobó Márton - is változatos témákkal mutatkoztak be a rendezvényen
A Soproni Egyetem hidrológiai kutatói rendkívül változatos és előremutató tématerületeken dolgoznak, amelyek egyaránt érintik az erdei ökoszisztémák vízháztartását, a klímaváltozás hatásainak feltárását és a vízkészletek megőrzését. A hazai meteorológiai aszály évtizedes és több léptékű trendjeinek elemzése Sopron vagy Debrecen térségében szintén fontos eredményeket szolgáltat a szárazodó éghajlat megértésében. A szakemberek elemzik a Dunántúl erdőtalajainak vízvisszatartó képességét és annak jövőbeli változásait, valamint hosszú távú hidro-meteorológiai és talajnedvesség-adatgyűjtést végeznek a Hidegvíz-völgy kísérleti vízgyűjtőjén. Emellett vizsgálják a talajvízszint-ingadozások változásait az Alföldön, illetve a talajvízszint csökkenésének hatását az alföldi erdők vitalitására – többek között korszerű távérzékelési módszerek alkalmazásával.
Ez a sokféle kutatási irány jól mutatja, hogy a Soproni Egyetem hidrológiai műhelye kiemelkedő szerepet tölt be a hazai és nemzetközi víztudományos közösségben, és értékes eredményeket ad a klímaváltozásra való felkészüléshez és a fenntartható erdő- és vízgazdálkodáshoz.
