Tudományos Diákkör

A TDK a Tudományos DiákKör rövidítése. Előzménye, hogy a felsőoktatási intézményekben korábban egy-egy vezető oktató köré gyűlve több hallgató végzett tudományos kutató munkát. Mára a legtöbb esetben valóságos „körről” ugyan nem beszélhetünk, de a a lényeg – az oktatott tananyag rutinszerű gyakorlásán túlmutató, tudományos igényességű, vezetett munka – megmaradt. A kutatás témáját legtöbbször az oktató határozza meg és közvetett (pl. intézeti hirdetmény) vagy közvetlen (a hallgatók megszólítása) módon verbuvál a téma iránt érdeklődő hallgató(ka)t, aki(k) rövidebb-hosszabb időn keresztül foglalkozik/foglalkoznak a felvetett feladat megoldásával.

A meghirdetett témák körére, a vizsgálatok milyenségére nincs semmiféle kötött előírás azon felül, hogy mutasson túl a graduális képzésben oktatott tananyagon. Az egyéni érdeklődés, képesség, a ráfordított idő és a konzulenssel való összhang határozza meg, hogy a kutatott téma kidolgozásában milyen messzire jut valaki. Az is előfordulhat, hogy személyes szimpátia alapján maga  a hallgató keresi meg oktatóját és kéri meg egy tudományos téma kiírására.

A TDK munka eredményeinek bemutatására az EMK minden évben – rendszerint november végén, december elején – TDK Konferenciát rendez. A Konferencián való részvétel feltétele a végzett munkát összefoglaló dolgozat elkészítése, beadása és egy szóbeli előadás megtartása. A dolgozat beadását rendszerint fél-egy éves kutató munka előzi meg, de egy jól sikerült nyári gyakorlat, esetleg külföldi részképzésben végzett munka alapján is összeállhat olyan anyag, amiből dolgozat születhet. A legsikeresebb dolgozatokkal a kétévente megrendezésre kerülő országos konferenciára (OTDK) is lehet nevezni.

TDK-dolgozat készítésének számos előnye van. Az egyik az erkölcsi – és részben anyagi – siker, amit a házi – vagy különösen az országos – konferencián elért helyezés jelent. Ez plusz pontokat jelent a doktori képzésre való jelentkezésnél és sok esetben az elhelyezkedésnél is. Mivel a TDK-munka sok esetben a diplomatervben folytatódik, a dolgozat tekinthető egy előzetes diplomatervnek is, amelynek tapasztalatait, a konzulens illetve a bíráló véleményét hasznosítani lehet a tényleges diplomatervben. Ugyancsak nem elhanyagolható az a tapasztalat, amit az előadásra való felkészülés, és maga az előadás jelent. Mivel egyre kevesebb esetben kell szóbeli vizsgát tenni, a szakmai tárgyú előadókészség gyakorlására kevés mód nyílik. A munkába állást rendszerint szóbeli interjú is megelőzi, ahol sok múlik a jelölt fellépésén, vitakészségén. Azt nem kell külön mondani, hogy a tudományos pályát választóknak rendszeresen kell különféle szakmai konferenciákon előadniuk. Egy TDK konferencia ehhez is jó rákészülési illlletve gyakorlási lehetőséget nyújt.

A dolgozatot egy független bíráló adott szempontok alapján minősíti. Az előadásokat szekciókban, zsüri előtt kell megtartani. A zsüri is pontoz. A dolgozatra és az előadásra adott pontok összege alapján állapítja meg a zsüri a sorrendet és tesz javaslatot a kiadandó díjakra.