2024. június 23–30. között négyen képviseltük a Soproni Egyetem hallgatóságát a stockholmi IUFRO Világkongresszuson: Fekete Gellért, Csorba Mátyás és Kele Zsombor erdőmérnök hallgatók, valamint Szász Botond PhD-hallgató. A XXVI. IUFRO Világkongresszus 2024. június 23-29. között zajlott Svédország fővárosában, több mint 4200 résztvevővel a világ 110 országából. Már a megnyitó napján éreztük, hogy ez nem egy átlagos konferencia: a rendezvényt ünnepélyesen XVI. Károly Gusztáv svéd király nyitotta meg, és egy hagyományos faültetési ceremóniával vette kezdetét az esemény.
következő napokon belevetettük magunkat a tudományos programok sűrűjébe. Több párhuzamos szekcióban zajlottak előadások az erdészet szinte minden területéről. Különösen kerestük és nagy érdeklődéssel hallgattuk a fakereskedelem, távérzékelés és vízgazdálkodás témájú előadásokat, mivel ezek közel állnak a szakmai érdeklődésünkhöz. Megtudhattuk például, hogyan alakítják a globális fapiacokat az aktuális fenntarthatósági törekvések, milyen legújabb műholdas és drónos távérzékelési módszerekkel monitorozható az erdők egészségi állapota, illetve hogyan készülnek a kutatók és erdőgazdálkodók a klímaváltozás miatt változó vízháztartási viszonyokra. Az előadások tudományos színvonala lenyűgöző volt, de a szervezők ügyeltek arra is, hogy interaktív beszélgetések és panelviták segítsék a megértést és a tapasztalatcserét. A konferencia egyik különlegessége volt az Innovációs Kiállítás és Színpad, ahol a legújabb technológiai fejlesztéseket mutatták be a résztvevőknek. Itt testközelből is megismerhettük, milyen irányba tart az erdészeti ágazat technológiai forradalma. A legizgalmasabb újdonságok közül néhány:
- Drónos harveszter: Az egyik svéd startup egy hatalmas drón-harvesztert mutatott be, amellyel a magasból, precízen lehet gyéríteni az állományt.
- Faipari technológiai újdonságok: A kiállítási standokon számos világcég – például erdészeti gépgyártók és faipari vállalatok – képviseltette magát. Megnéztük a legmodernebb láncfűrészeket és fakitermelő gépeket, de olyan innovatív faipari termékeket is bemutattak, mint a lignin alapú bioplasztikok vagy a faanyagból készült „átlátszó fa” építőanyag.
A konferencia nem csak a tudásgyarapításról, hanem a kapcsolatépítésről is szólt. Nap mint nap új emberekkel ismerkedtünk meg a világ minden tájáról. Különösen aktív szerepet vállaltunk az IFSA (International Forestry Students’ Association) hallgatói hálózatának programjain: részt vettünk nemzetközi hallgatói találkozókon és workshopokon, ahol megoszthattuk egymással tapasztalatainkat. Nagyszerű érzés volt beszélgetni például finn, kanadai, brazil és természetesen svéd hallgatókkal is. Egy svéd erdőmérnök-hallgató mesélt nekünk arról, hogyan használják ők a drónokat és szenzorokat a helyi egyetemi gyakorlataikon, mi pedig beszámoltunk a Sopron környéki erdők kezelési módszereiről. Az IFSA révén kialakított barátságok és szakmai kapcsolatok hosszú távon is értékesek lesznek számunkra – már most meghívást kaptunk egy közös online szakmai kerekasztal-beszélgetésre, amit a svéd hallgatók szerveznek a közeljövőben.
Természetesen a konferencia ideje alatt nem maradhatott el a terepi program sem. A hét közepén egy teljes napot a szabadban töltöttünk egy szervezett szakmai kirándulás keretében. Többek között egy önvezető, robotizált forwarder prototípusát láthattuk, amely emberi beavatkozás nélkül képes a kitermelt rönköket kiközelíteni az erdőből. Emellett találkoztunk egy kísérleti ültető robottal, amely automatikusan csemetéket ültet a talajba. A fejlesztők elmondása szerint ez a technológia jelentősen felgyorsíthatja az erdőfelújítási munkákat, és segíthet pótolni a munkaerőhiányt a fatelepítéseknél.
A hivatalos programok mellett jutott időnk felfedezni Stockholm városát is. Esténként és a konferencia utolsó napján bejártuk a csodálatos Gamla Stan óvárost a szűk macskaköves utcáival és színes középkori házaival. Meglátogattuk a Városházát, ahol a Nobel-díj banketteket tartják, és hajókirándulást tettünk a stockholmi szigetek között, ahonnan gyönyörű panoráma nyílt a városra. Kulturális élményként a Vasa múzeumot sem hagyhattuk ki, ahol egy 17. századi hadihajó pompás maradványait csodáltuk meg.
Összességében lenyűgöző volt megtapasztalni, milyen grandiózus és nemzetközi egy ilyen világkongresszus. A rendezvény méretei önmagukért beszéltek: több ezer résztvevő, több ezer előadás és poszter, a világ minden tájáról érkezett szakemberek. Érdekesség, hogy Svédország legutóbb 1929-ben adott otthont IUFRO világkongresszusnak, és azóta az esemény jelentősége hatalmasat nőtt. Ma már nem csupán tudósok jönnek össze: a résztvevők között ott voltak az erdészeti kutatók mellett kormányzati döntéshozók, iparági vezetők, civil szervezetek képviselői és hallgatók egyaránt. A kongresszus mottója – “Forests and Society Towards 2050” – szellemében zajlottak a plenáris előadások és viták, előrevetítve, hogy az erdők szerepe kulcsfontosságú lesz a fenntartható jövő alakításában.
Hazatérve Stockholm városából és a IUFRO Világkongresszusról, rengeteg élménnyel és új ismerettel gazdagodva folytatjuk tanulmányainkat. Ez a hét nem csak szakmailag adott sokat – inspirációt kaptunk a legújabb kutatási eredményekből és technológiákból – hanem személyes fejlődésünkhöz is hozzájárult a nemzetközi kapcsolatok és kulturális tapasztalatok révén.
Kele Zsombor István
okleveles erdőmérnök hallgató
