A Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományi Doktori Iskolát még az egykori Erdészeti és Faipari Egyetemen alapítottuk, létesítésének éve 1993. jelenlegi kereteit a Magyar Akkreditációs Bizottság javaslatára az oktatási miniszter 2002-ben hagyta jóvá. Akkreditációjának megújítását a MAB 2008-ban elvégezte, és működését engedélyezte. A vezetője Prof. Dr. Faragó Sándor akadémikus úr. Az iskola működését 6 fős Doktori Tanács segíti.
A PhD oktatás és természetesen a kutatás az erdővel, a vaddal és a természettel kapcsolatos legszélesebb alaptudományi és az alkalmazott tudományi területeken egyaránt folyik, hiszen ez az egyetlen doktori iskola Magyarországon, ahol e tudományterületeket önálló doktori iskola keretében oktatjuk.
Az Erdőmérnöki Kar intézeteinek nemzetközi kapcsolatai révén lehetőség van külföldi kutatóhelyek felkeresésére, nemzetközi és hazai kutatási kooperációkban való részvételre.
A Kar kapcsolatai az erdészeti, vadgazdálkodási és természetvédelmi szervezetekkel, intézményekkel, vállalatokkal tovább erősítik a hatékony kutatómunka feltételeit, e kooperációk ugyanakkor meggyorsítják a doktoranduszok mind alap-, mind az alkalmazott kutatási eredményeinek gyors hasznosulását.
A doktori képzés célja elsősorban a jövő kutató-oktató szakembereinek tudományos felkészítése. A képzési rendszerben különösen nagy jelentőségű azoknak az ismereteknek és képességeknek az elsajátítása, amelyek a nemzetközi szintű kutatási tevékenység folytatásához nélkülözhetetlenek. A képzés alapvető fontosságú módszertani és elméleti ismereteket nyújt, valamely szakterületen átfogó jártasság megszerzését teszi lehetővé, továbbá az egyéni kutatást és az értekezés elkészítését foglalja magában.
A doktori képzés célja, hogy a doktoranduszok a magas szintű tudományos munka folytatása érdekében képesek legyenek primer és szekunder kutatások tervezésére, kivitelezésére és a szakirodalom elemző, szintetizáló jellegű feldolgozására. További elvárás a tudományos módszertani alkalmazások elsajátítása és felhasználása a kutatómunka során, valamint a publikálás mind magyar, mind idegen nyelven. A doktorandusznak e készségeket és képességeket a disszertáció elkészítésével és megvédésével kell bizonyítania.
Az érdeklődök nyolc alprogram közül választhatnak
- Erdei ökoszisztémák ökológiája és diverzitása
- Az erdőgazdálkodás biológiai alapjai
- Erdővagyon-gazdálkodás
- Erdészeti műszaki ismeretek
- Vadgazdálkodás
- Természetvédelem
- Geoinformatika
- Erdő- és Környezetpedagógia
A doktori képzés nappali- és levelező formában végezhető, de egyéni felkészülőként is részt lehet venni a képzésben. Nappali képzés esetén a PhD hallgató ösztöndíjat kap, levelező és egyéni felkészülőként önköltséget fizet.
Bővebb információk az egyes menüpontok alatt találhatók.
A tanulmányi idő 4 év (4 + 4 szemeszter), „képzési és kutatási szakasszal” kezdődik melybe MSc képzésben szerzett diplomával lehet belépni felvételi vizsgát követően. Ebben a fázisban meghatározott kreditértékű, minimum 40 kreditnyi tárgyat kell lehallgatni, és el kell kezdeni a kutatást.
A 4. szemeszter után komplex vizsgán kell számot adni a megszerzett tudományos ismeretekről és kutatási eredményekről, aminek sikeres letétele után lehet átlépni a második „kutatási és fokozatszerzési szakaszba”, aminek célja a megkezdett kutatások befejezése, az eredmények publikálása és a doktori értekezés elkészítése, majd munkahelyi vitát követően fokozatszerzésre benyújtása. Ezt követően az értekezés nyilvános védésére kerül sor, aminek sikeres teljesítése után az Egyetemi Doktori Tanács ítéli oda a PhD fokozatot. Az fokozatszerzés feltétele a tudomány műveléséhez szükséges angol nyelvtudás mellett az előre rögzített publikációs követelmények teljesítése.
A doktori iskolában megszerzett tudás és cím jól pozícionálja végzett doktorainkat a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek pályázott álláshelyeinek, az erdészeti-, vadgazdálkodási- és természetvédelmi vezetői posztoknak a betöltésekor.