Hírek

Nemzetközi terepgyakorlatot vezetett a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara.

A klímaváltozás hatásait nem lehet kizárólag tantermekben megérteni – ehhez terepi tapasztalatokra, valós mérésekre és nemzetközi szakmai együttműködésekre van szükség. Ebben vállal évek óta meghatározó szerepet a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara, amely a klímaadaptáció és az erdőökológiai kutatások területén nemzetközileg is elismert szakmai műhelyként fogadta a németországi Technische Hochschule Bingen hallgatóit.

A több mint egy évtizedes szakmai partnerség újabb mérföldköveként 2026 júniusában harminc német egyetemista és oktatóik érkeztek Magyarországra, hogy az Erdőmérnöki Kar szakembereinek vezetésével első kézből tanulmányozzák a klímaváltozás hazánk természeti rendszereire gyakorolt hatásait. Az egyhetes terepgyakorlat során a résztvevők az ország legkülönbözőbb tájain – az erdőktől a tavakon át a szikes pusztákig – végeztek méréseket, elemeztek ökológiai folyamatokat, és ismerkedtek meg a klímaadaptáció gyakorlati lehetőségeivel.

Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara és a németországi Technische Hochschule Bingen közötti közös munka fókuszában az éghajlatváltozás és a klímaadaptáció áll, aminek részeként 2022 ősze óta az Erdőmérnöki Kar néhány oktatója a Bingeni intézmény nemzetközi mesterképzésében is tart online kurzusokat, valamint terepi tanulmányutat is szervez a gyakorlati ismeretek szélesítésére.

2026. június 8-12. között lezajlott az Erdőmérnöki Kar oktatói által szervezett újabb sikeres tanulmányút a németországi Technische Hochschule Bingen hallgatóival. A szakmai programot Dr. Berki Imre egyetemi docens állította össze. Az előkészületekben Dr. Balázs Pál és Dr. Banadics Adrienn is részt vettek. A köszöntőt követően pedig közösen kísérték a 30 fős klímavédelem és klímaadaptáció szakos hallgatói delegációt, valamint a velük érkező Prof. Dr. Oleg Panferov, Rainer Hartmann és Marina Bernhard oktatókat.

A szakmai program és a terepi vizsgálatok főbb állomásai

A terepgyakorlat során a diákok az ország különböző pontjain vizsgálták a klímaváltozás kézzelfogható hatásait:

• Erdőökológiai kihívások (Soproni-hegység, Kovácsi-hegy, Koloska-völgy): A hallgatók egy orografikus klímagradiens mentén elemezték az erdőtársulások klímakitettségét. Megfigyelték a szurdokerdők mikroklímájának kettős – fajmegőrző, ám az inváziós fajokat is támogató – hatását. Szintén fókuszba került a honos és betelepített fafajok pusztulása, valamint a cserjeszintből előtörő, szárazságtűrőbb fafajok térnyerése.
• Fogyatkozó vizeink (Fertő tó, Tihanyi Külső-tó és Belső-tó, Dunaújváros – holtág): Kiemelt figyelmet kaptak a klímaszárazodás miatt elapadó hegyi patakok és a csökkenő vízszintű tavak természetvédelmi problémái. A diákok vízminőség-méréseket végeztek a nyílt vízen és a nádasokban, vizsgálva a vízvisszatartás céljából lezárt, lefolyástalanná vált sekély tavak állapotát.
• Eutrofizáció és vízminőség (Fertő-tó, Balatonfüred, Tihany): Tanulmányozták a lecsökkent foszfor- és nitrogénterhelés ellenére a forró nyarakon visszatérő eutrofizációt, amely algásodásban, valamint nád- és halpusztulásban nyilvánul meg.
• Szikes puszták és erdőssztyeppek (Hortobágy, Miklapusztai szikesek, Fülöpháza): A lecsökkent talajvízszint növényzetre és talajra gyakorolt hatásait vizsgálták, amelyet egy hagyományos gémeskútból vett talajvízminta elemzésével is kiegészítettek.
• Klímaváltozás a mezőgazdaságban (Kisalföld): A szántóföldi növénytermesztés kihívásait egy nagyszentjánosi automata, nagytáblás öntözőrendszer megtekintésével tanulmányozták.

A bingeni hallgatók az egyhetes út során végig kiemelkedő érdeklődést mutattak. A terepi bejárásokat nemcsak megfigyelőként kísérték végig, hanem a magukkal hozott mikroklíma- és vízminőségmérő műszerekkel számos gyakorlati mérést és kiértékelést is elvégeztek az egyes helyszíneken. A tanulmányút egyes helyszínein a hallgatók kiselőadásokat tartottak társaiknak az ország földrajzi és termőhelyi adottságairól és esténként beszámoltak az aznapi tapasztalataikról.

A regeneratív mezőgazdaság és a klímaadaptáció gyakorlati megoldásai álltak annak a kétnapos nemzetközi tanulmányútnak a középpontjában, amelyen a Soproni Egyetem hallgatói és oktatói vettek részt Csehországban.

Hivatalosan is kezdetét vette Magyarországon az IFSA SERM 2026, az International Forestry Students’ Association (IFSA) dél-európai regionális találkozója, amelyet idén a Soproni Egyetem erdészhallgatói szerveztek meg. A rangos nemzetközi eseményre több országból érkeztek hallgatók és fiatal szakemberek, hogy közösen vegyenek részt a nyolcnapos szakmai és kulturális programsorozaton.

A Soproni Egyetemen is megtartották  a „Talaj a talpad alatt” programot. A  Magyar Talajtani Társaság kezdeményezéséhez csatlakozva az Erdőmérnöki Kar szakemberei és hallgatók mutatták be az érdeklődőknek a talajok kialakulását, legfontosabb tulajdonságait és a talajok állapotát veszélyeztető tényezőket.

2026. március 20-án a Soproni Egyetem adott otthont annak a nyílt vendégelőadásnak, amelyet Pókos Gergely, az OTP Bank Nyrt. Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója tartott „Az ESG jelentősége egy modern bank működésében – Az OTP példája” címmel. Az esemény a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar ESG és alkalmazott fenntarthatósági szakember MSc, valamint az ESG tanácsadó részismereti képzés(GFÜ/011/2025) keretében valósult meg, lehetőséget biztosítva az egyetemi polgárok számára, hogy első kézből kapjanak átfogó képet a fenntarthatóság banki értelmezéséről és gyakorlati megvalósításáról.

A magyar tudományos élet és felsőoktatás rangos eseményének adott otthont a Sándor-palota 2026. február 10-én. Dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke – a kultúráért és innovációért felelős miniszter javaslatára – egyetemi tanári kinevezést adott át a Soproni Egyetem két meghatározó oktató-kutatójának.