Hírek

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara 2024. december 4-én rendezte meg Tudományos Diákköri Konferenciáját. A konferencián összesen 28 pályamű szerepelt.

A Ligneumban történt ünnepélyes megnyitót követően négy szekcióban (Erdő- és Vadgazdálkodási, Erdészeti-ökológiai, Környezettudományi, Természetvédelmi) mutatták be a pályázók kutatási eredményeiket. A konferencia műsorrendje: https://emk.uni-sopron.hu/tudomanyos-diakkor →.

Fektess a jövőbe – ESG képzések a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán! Soproni Egyetem – Természetesen Veled!

Európai együttműködés résztvevője a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara. Cél: az erdei ökoszisztémák védelme a klímaváltozással szemben

Mi a Tudományos Diákkör?

A TDK a Tudományos DiákKör rövidítése. Előzménye, hogy a felsőoktatási intézményekben korábban egy-egy vezető oktató köré gyűlve több hallgató végzett tudományos kutató munkát. Mára a legtöbb esetben valóságos „körről” ugyan nem beszélhetünk, de a a lényeg – az oktatott tananyag rutinszerű gyakorlásán túlmutató, tudományos igényességű, vezetett munka – megmaradt. A kutatás témáját legtöbbször az oktató határozza meg és közvetett (pl. intézeti hirdetmény) vagy közvetlen (a hallgatók megszólítása) módon verbuvál a téma iránt érdeklődő hallgató(ka)t, aki(k) rövidebb-hosszabb időn keresztül foglalkozik/foglalkoznak a felvetett feladat megoldásával.

A meghirdetett témák körére, a vizsgálatok milyenségére nincs semmiféle kötött előírás azon felül, hogy mutasson túl a graduális képzésben oktatott tananyagon. Az egyéni érdeklődés, képesség, a ráfordított idő és a konzulenssel való összhang határozza meg, hogy a kutatott téma kidolgozásában milyen messzire jut valaki. Az is előfordulhat, hogy személyes szimpátia alapján maga  a hallgató keresi meg oktatóját és kéri meg egy tudományos téma kiírására.

A TDK munka eredményeinek bemutatására az EMK minden évben – rendszerint november végén, december elején – TDK Konferenciát rendez. A Konferencián való részvétel feltétele a végzett munkát összefoglaló dolgozat elkészítése, beadása és egy szóbeli előadás megtartása. A dolgozat beadását rendszerint fél-egy éves kutató munka előzi meg, de egy jól sikerült nyári gyakorlat, esetleg külföldi részképzésben végzett munka alapján is összeállhat olyan anyag, amiből dolgozat születhet. A legsikeresebb dolgozatokkal a kétévente megrendezésre kerülő országos konferenciára (OTDK) is lehet nevezni.

TDK-dolgozat készítésének számos előnye van. Az egyik az erkölcsi – és részben anyagi – siker, amit a házi – vagy különösen az országos – konferencián elért helyezés jelent. Ez plusz pontokat jelent a doktori képzésre való jelentkezésnél és sok esetben az elhelyezkedésnél is. Mivel a TDK-munka sok esetben a diplomatervben folytatódik, a dolgozat tekinthető egy előzetes diplomatervnek is, amelynek tapasztalatait, a konzulens illetve a bíráló véleményét hasznosítani lehet a tényleges diplomatervben. Ugyancsak nem elhanyagolható az a tapasztalat, amit az előadásra való felkészülés, és maga az előadás jelent. Mivel egyre kevesebb esetben kell szóbeli vizsgát tenni, a szakmai tárgyú előadókészség gyakorlására kevés mód nyílik. A munkába állást rendszerint szóbeli interjú is megelőzi, ahol sok múlik a jelölt fellépésén, vitakészségén. Azt nem kell külön mondani, hogy a tudományos pályát választóknak rendszeresen kell különféle szakmai konferenciákon előadniuk. Egy TDK konferencia ehhez is jó rákészülési illlletve gyakorlási lehetőséget nyújt.

A dolgozatot egy független bíráló adott szempontok alapján minősíti. Az előadásokat szekciókban, zsüri előtt kell megtartani. A zsüri is pontoz. A dolgozatra és az előadásra adott pontok összege alapján állapítja meg a zsüri a sorrendet és tesz javaslatot a kiadandó díjakra.

Megjelent az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának IV. tanulmánykötete: A bükk és a bükkösök Magyarországon

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Környezet és Természetvédelmi Intézete is közreműködik az ún. TinyGreen nemzetközi projekben, társult partnerként. A program keretében 2024. őszén találkoztak a megvalósítók a dél-burgenlandi Hartbergi Kastélyban. A közös workshop célja volt, hogy elősegítse a fenntartható, klímatudatos életmódot az egyének és közösségek szintjén, és támogassa a zöld technológiák mindennapi alkalmazását. Az INTERREG VI-A Ausztria-Magyarország Program által támogatott projekt vezető partnere az Írottkő Natúrparkért Egyesület, osztrák oldalról projektpartner a Tourismusverband Südburgenland. A műhelymunka a résztvevők számára a hétköznapi életben kisközösségi, mikroközösségi és egyéni szinten alkalmazható gyakorlati megoldásokat kínált a fenntarthatóság és a környezetvédelem területén. Az eseményen a Soproni Egyetem erdőmérnök hallgatói és oktatói is részt vettek. A Dél-Burgenlandi Turisztikai Szövetség szervezésében zajló rendezvény további célja a klímatudatos életmód elterjesztése és a fenntartható technológiák bemutatása volt. 

Az első előadás a napelemrendszerek és az energiatárolás fontosságát emelte ki. Josef Bruchmann, a Steirergarten képviseletében, bemutatta a "smart" üvegház koncepcióját, ahol a napelemek hozzájárulnak az energiafüggetlenséghez. A résztvevők betekintést nyerhettek a napenergiával működő rendszerek felépítésébe és azok alkalmazási lehetőségeibe. Megismerhették a napelemes rendszerek technológiai feltételeit és bemutatásra került, hogy milyen mértékben járulnak hozzá ezek a rendszerek az energiafüggetlenséghez. A következő prezentáció a napenergia termikus hasznosítására összpontosított. Ez a megoldás nem csak környezetbarát, hanem költséghatékony módszer is az energiaellátás biztosítására. Bruchmann hangsúlyozta, hogy a termikus energia hatékony felhasználása különösen fontos a kisebb léptékű rendszerekben. A harmadik témakör az esővízgyűjtő rendszerek köré szerveződött. Az előadó felhívta a figyelmet az esővíz hasznosítás lehetőségeire, az ilyen rendszerek fenntartható működtetésére és a klímaváltozásban betöltött szerepére. Ez a technológia különösen jelentős a fenntartható mezőgazdasági és kiskerti alkalmazásokban, akár otthoni körülmények között, ahol a vízhasználat optimalizálása alapvető fontosságú lesz a jövőben.

A későbbiekben a résztvevők egy demonstráción vehettek részt, amely során a zöld technológiák gyakorlati alkalmazását tanulmányozták a Steirergarten "okos" üvegház technológiáján. Ez egy energiafüggetlen, önellátó rendszer, amely az összes bemutatott technológiát integrálja, ezáltal példát mutatva a modern és fenntartható megoldások gyakorlati megvalósítására. A üvegházban a meteorológiai szenzorok által gyűjtött adatok alapján szabályozott, megújuló alapú világítással, vízcirkulációval és fűtéssel  támogatott rendszer egész évben lehetővé teszi a növénytermesztést. Az energiát napelemek, akkaumulátorok és hőszivattyú együttese biztosítja.

Szakmai út az Őrségi Nemzeti Parkba

Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év fája szavazás célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész szakemberek és a szélesebb nagyközönség számára egyaránt. 2024-ben a megtisztelő címet a szavazatok alapján az európai vagy közönséges bükk, a Fagus sylvatica nyerte.

Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium 2013 óta minden évben ajánlást tesz három fafajra, melyek közül az Év fáját online szavazással választják meg. Idén október 29-től november 20-ig lehet szavazni az Év fája tematikus honlapon a jelöltekre, ahol figyelemmel kísérhető a szavazás állása is.

Tovább az OEE oldalára →