A Soproni Egyetem docense, dr. Zagyvai Gergely tartott előadást a 200 éve született híres gyümölcsnemesítő, Bereczki Máté születésének évfordulóján. A Nógrád vármegyei Romhányban, ahonnan a neves pomológus származik, konferenciát rendeztek. Bereczki Máté volt az, aki megálmodta azt a „Kárpát-medencei gyümölcsöskert” ideát, ami a napjainkban népszerűvé váló Tündérkert-mozgalmat is vezérli. Az esemény része volt az ez év tavaszán oltónappal kezdődő Bereczki emlékévnek, mely a tervek szerint a tudós gyümölcsész alkotó tevékenységének fontos helyszínén, Kunágotán ér majd véget.
Bereczki Máté 1824. szeptember 22-én született szegény családban, ahonnan kitartó tanulással jutott el az ügyvédi vizsgáig. A márciusi ifjak társaságának tagjaként részt vett az 1848. március 15-i eseményekben, később nemzetőrnek állt és rész vett a szabadságharcban. Hosszú évek bujdosását követően telepedett le először Mezőkovácsházán, majd Kunágotán, ahol nemzetközi hírű gyümölcsfajta gyűjteményt hozott létre. Kapcsolatot tartott a kortárs magyar és külföldi szakemberekkel. A Gyümölcsészeti vázlatok c. négykötetes műve a hazai szakirodalom alapművének számít.
A Bereczki emlékév nyitányaként dr. Zagyvai Gergely egyetemi docens vezetésével tartottak hagyományteremtő oltónapokat a szülőfalu lakosainak Romhányban, soproni érdeklődőknek a soproni Erdő Házában, valamint a Soproni Egyetemen az Intézmény hallgatóinak. A rendezvényen lehetőség nyílt az oltás alapjainak megismerésére, az oltás saját kezű kipróbálására és a témához kapcsolódó tapasztalatcserére. A hagyományőrző gyümölcsoltás eredményeit, a csemetéket, a résztvevők hazavihették, ezzel is segítve a fajtamegőrzést.
A neves pomológus születésének évfordulóján szeptember 21-én konferencia keretében előadások hangzottak el a változatos életút szakaszairól. Bereczki Máté munkásságát Gábor László, dr. Koltai András, Lükőné Őrsi Gabriella, dr. Szani Zsolt, dr. Négyesi Lajos, Serfőző Imre, prof. dr. Surányi Dezső, valamint Hajdú István helytörténész is méltatta. Dr. Zagyvai Gergely a Soproni Egyetem docense Bereczki korának, a 19. századnak tájtörténeti eseményeit, felszínborítás-változásait mutatta be a szülőfalu környezetében és kitért a korabeli tájba illeszkedő gyümölcsészet sajátosságaira is.
