Az EMK Biatlon Szakosztály számára az idei évben sem maradhatott el a részvétel az Európai Erdészeti Északi Síversenyen (EFNS). Egyetmünket ezúttal öt hallgató képviselte, négyünket már ismerős légkör fogadott a tavalyi versenyen való részvételünk után, illetve köszönthettünk egy újoncot is csapatunkban. A közel egy hetes rendezvénynek ezúttal a franciaországi Les Contamines – Montjoie települése adott otthont, közel az Alpok legmasabb hegycsúcsához, a Mont Blanc-hoz.
A program ezúttal is a választható kirándulásokkal kezdődött, az első napon ötfős brigádunkból négyen egy síliftes magashegyi kiránduláson vettek részt, mely a 2525 méter magas Le Brévent csúcsra vitt fel, és ahonnan pazar kilátás nyílik a Mont Blancra. Illetve nyílt volna, ha épp nem borította volna felhőtakaró, de szerencsénkre csak a csúcsra volt ez jellemző, ettől függetlenül még így is gyönyörű kilátásban volt részünk. A délutáni programrész, azaz Chamonix városának megtekintése sem volt tökéletes, ugyanis eközben az eső is eleredt. Ennél sokkal jobban járt csapatunk ötödik tagja, aki egy zenés-hótalpas kirádulást választott, ahol kiváló hangulat uralkodott, melyet az eső helyett szakadó hó fűszerezett.
Második nap délelőttjén lehetőségünk nyílt bejárni a pályát, ahol szembesültünk a szervezés nehézségeivel, melyet az idei, havazás és hideg idő szempontjából igencsak ínségesnek számító tél okozott. Az eredetileg tervezett 5 km-es kört le kellett rövidíteniük 3 km-re, hogy megfelelően el tudják teríteni az ágyúzott hókupacokat. Az edzésen teljesen fagyott pálya fogadott minket, ami haladás szempontjából ugyan kedvező volt, viszont az éles kanyarok miatt magában hordozta a nagy bukások lehetőségét. Az edzés fáradalmait egy wellnessközpontban vezettük le, ami gyakorlatilag a nyugalom szigetének számított a turistáktól nyüzsgő környéken. Erre az estére jutott a hivatalos megnyitó ceremónia is, ahol ugyan ránézésre kevesen vonultunk a magyar zászló alatt, de az országok felsorolásakor a nagy nemzetek hangerejével vetekedtünk.
A tavalyitól eltérően a lövészetet nem az első verseny előtti napon, hanem aznap gyakorolhattuk, ezért eshetett meg az a sajnálatos helyzet, hogy magát a versenyt 12 óra után indították el, mi pedig 14:30 után kerültünk csak sorra, amikor már bőven előbújt a nap a magas hegyek mögül, hókásatengerré változtatva a pályát. Ez az állapot az előző napi fagyotthoz képest sokkal, de az aznap délelőttihez képest is lényegesen rosszabb léccsúszást, illetve nagyobb energiabefektetést igényelt, amelyre nem voltunk teljes mértékben felkészülve. Ennek megfelelően az eredményeink ezen a napon a következők voltak:
Első versenynap (szabad stílus, 27 induló)
13. Szász Botond
15. Herneczky Máté
17. Oroszlán Dániel
18. Gyenes Ágoston
26. Gál Gergely
Noha a klasszikus stílus nem igazán tartozik az erősségeink közé (tavaly átlagosan 4-5 perccel voltunk lassabbak ebben a versenyszámban, mint a szabad stílusú megmérettetésen), ezt felülírták az előző napinál lényegesen jobb körülmények, ami annak is volt köszönhető, hogy ezúttal 10 órakor álltak rajthoz az első indulók, mi pedig 12:40 után kerültünk sorra, amikor már ugyan hétágra sütött a nap, de a pálya kellően fagyott volt még ahhoz, hogy forduljanak a tavalyi eseményen tapasztalt erőviszonyok. Ezúttal klasszikus stílusban voltunk átlag 5 perccel gyorsabbak, jelentősen javítva az előző napi helyezéseinken. Ezen a napon két TOP10-es helyezés is kijutott a csapatnak, és Máténak is majdhogynem sikerült beférkőzni, mindössze 12 másodpercen múlt. Gergely revansot vett a tavalyi felszerelésproblémán, előző napi idejét közel 15 perccel megjavítva, 5 ellenfelét is maga mögé utasította, ráadásul hibátlan lövészetet is produkált.
Második versenynap (klasszikus stílus, 33 induló)
8. Szász Botond
9. Gyenes Ágoston
13. Herneczky Máté
19. Oroszlán Dániel
28. Gál Gergely
Az i-re a pontot végül a váltó tette fel, mind a körülmények, mind pedig a teljesítmény tekintetében. Ezúttal a 3 helyett két kört kellett teljesítenünk lövészet nélkül, és köszönhetően annak is, hogy a pálya ezen a napon volt a legjobb, ezt kíméletlenül ki is használtuk, mind a négyen túlteljesítettük az előzetesen kalkulált időt, így kényelmesen be tudtuk hozni a váltót a megcélzott TOP20-ba, sőt, még a 15 is elérhető közelségben volt. Gergely révén pedig ismét a magyar nyelvű szurkolás volt a legerősebb hangerejű a pálya környékén.
Harmadik versenynap (váltó, 56 csapat)
17. Soproni Egyetem, HUN
A szokásokhoz híven az utolsó versenynap délutánján a nemzetek fesztiválján vehettünk részt, ahol más nemzetek ételeit és italait kóstolhattuk meg, és persze mi is vendégül láttuk újdonsült barátainkat egy szelet disznósajtra és egy kupica Unicumra. A harmonikának és nótás kedvű versenyzőinknek hála pedig több, mint 500 ember hallhatta gazdag selmeci-soproni nótakincsünk legfülbemászóbb nótáit, mellyel garantáljuk, hogy Magyarországnak kitörölhetetlen helye van az EFNS-térképen.
Úgy gondoljuk, hogy a maximumot idén is kihoztuk magunkból, ami még több motivációt ad ahhoz, hogy jövőre Nove Mestóban (Csehország) még ennél is jobban teljesítsünk és öregbítsük egyetemünk és országunk hírnevét.
Köszönjük az anyagi támogatást a SMAFC-nak, az Erdőmérnöki Kar Dékáni Hivatalának és a Hallgatói Önkormányzatnak, és természetesen az Országos Erdészeti Egyesületnek, akik a jelentős pénzbeli támogatáson felül az utazáshoz szükséges kisbuszt is rendelkezésünkre bocsátották.
