Agrárerdészeti kutatással válaszol a klímaváltozás kihívásaira a Soproni Egyetem és a MATE
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse a málna – ilyenkor, július elején sokak asztalára kerül friss, illatos formájában. Ám míg a fogyasztók örömmel válogatják a piacon, kevesen tudják, milyen komoly kihívásokkal néznek szembe a hazai málnatermesztők. Az elmúlt években tapasztalható magyarországi málnatermesztés jelentős visszaesésének okai részben a klímaváltozás szélsőséges hatásaira vezethetők vissza, részben az öntözési problémákkal és a technológiai elmaradással magyarázhatók.
Erre a súlyos helyzetre keresnek megoldást a Soproni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói, akik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatásával közösen dolgoznak egy innovatív megközelítésen: a fás szárú növényekkel kombinált agrárerdészeti rendszerek alkalmazásán. Fertődön létesített kísérleti ültetvényeikben vizsgálják, hogy a fák mikroklímát szabályozó hatása miként járulhat hozzá a bogyós gyümölcsök – köztük a málna – fenntartható, környezeti változásokhoz alkalmazkodó termesztéséhez.
A kutatás eddigi eredményei biztatóak: a fertődi ültetvényekben mért adatok alapján a bogyósok – megfelelő technológiával és környezeti védelemmel – továbbra is sikeresen termeszthetők hazánkban. Ez a munka nemcsak a málna jövőjét érintheti, hanem új utakat nyithat a klímaadaptív, környezetbarát mezőgazdaság előtt is.
A málnatermesztés előtt álló kihívásokról és a lehetséges megoldásokról 2025. július 2-án Sarródon egyeztettek a szakemberek.
A rendezvény a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjának és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának szervezésében, valamint a Soproni Egyetem közreműködésével valósult meg. Bevezetőként Dr. Geösel András a MATE KERTI intézetigazgatója, Csizmadi Imre osztályelnök (NAK) és a házigazda képviseletében Dr. Varga Jenő tudományos főmunkatárs, kutatóállomásvezető (MATE KERTI GYKK) köszöntötte a résztvevőket, majd vázolták a magyarországi málnatermesztés jelentős visszaesésének okait, melyek részben a klímaváltozás szélsőséges hatásaira vezethetők vissza, részben az öntözési problémákkal és a technológiai elmaradással magyarázható.
A szakértők szerint ugyanakkor a változó klimatikus körülmények között is sikeresen termeszthetők a bogyósok hazánkban. Ezt mutatják a fertődi málna kísérleti ültetvényben mért adatok, melyeket Dr. Varga Jenő (MATE) mutatott be előadásában.
„Napjainkban a bogyósok termesztésénél az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás hatásainak mérséklése. Fő málnafajtáink érési ideje arra a periódusra esik, amikor akár 35-40 Celsius fokos hőmérséklet is előfordul. A légköri szárazság és a perzselő napfény hátráltatja a növény és a gyümölcs fejlődését, levél- és gyümölcsperzselődést, napégést okoz”. – mondta el a MATE kutatója. „Az adaptációhoz már kevés a nemesítési lehetőségek kiaknázása, a növények árnyékolására, kedvezőbb mikroklíma kialakítására van szükség. Ennek egyik megoldási lehetősége az agrárerdészeti rendszerben történő termesztés. Az immár több, mint hétéves fertődi agrárerdészeti málnatermesztési kísérlet eredményei és a vizuális tapasztalatok igazolták a vegyes kultúra termesztésének eredményességét: a Fertődi zamatos és a Fertődi kármin fajtáknál a takarás nélküli területeken a termőfelület és a termésmennyiség jelentős csökkenése volt megfigyelhető. A Fertődi narancs fajta kiegyenlítettebb fejlődést mutatott.”- ismertette Dr. Varga Jenő
A szakember kihangsúlyozta, hogy a túlzott árnyék már kedvezőtlenül hat a növekedésre, így idővel a fás vegetáció metszésére, ritkítására lehet szükség. A fák javítják a mikroklímát és jelentősen növelik a bogyós kultúra vitalitását, az öntözés azonban sajnos elengedhetetlen.
A kedvező hazai tapasztalatokat mutató agrárerdészeti bogyós technológia iránt nemzetközi érdeklődés is mutatkozik. A Pannon-medence agráriumának klímaadaptációját segítő nemzetközi együttműködésben megalakult ClimaPannonia projekt ennek a technológiának a további vizsgálatát, validációját és széleskörű gyakorlati hasznosítását tűzi ki célul.
„A következő négy évben a Soproni Egyetem és a MATE kutatói szoros együttműködésben dolgoznak majd azon, hogy átfogó képet kapjunk a fás-bogyós vegyes rendszerek fenntarthatóságáról és regionális alkalmazhatóságáról” – mondta el Dr. Vityi Andrea, a projekt szakmai vezetője, a Soproni Egyetem docense.
Mint kifejtette, a kutatás középpontjában a természetes árnyékolás mikroklímára, vízgazdálkodásra és terméshozamra gyakorolt hatásának vizsgálata áll a fertődi kísérleti málnaültetvényben. „Ezek mellett a beltartalmi mutatókat, a biodiverzitás alakulását és a rendszer szénlábnyomát is nyomon követjük, hiszen ezek kulcsfontosságú tényezők a jövő mezőgazdasági gyakorlatainak kialakításához” – tette hozzá.
A projekt regionális kitekintést is kínál: „A Novi Sad-i Egyetemmel való együttműködés lehetőséget ad arra, hogy egy hasonló rendszer vizsgálatán keresztül a modell adaptálhatóságát szélesebb környezetben is értékeljük” – emelte ki Dr. Vityi Andrea az Erdőmérnöki Kar Környezet- és Természetvédelmi Intézetének képviseletében.
A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézetének kutatói a fertődi agrárerdészeti ültetvény korábbi hidrológiai vizsgálataiból nyert eredményeket mutatták be a szakmai rendezvényen, melyek a gazdálkodók számára fontos információkat hordoztak.
A kutatók kihangsúlyozták, hogy a klímaváltozás régiónkban is egyre erőteljesebben érezteti a hatását. Az évi középhőmérséklet az utóbbi 40 évben jelentősen megnőtt, a csapadékos napok száma csökkent. Mivel nőtt a csapadékmentes időszakok hossza és a hőmérséklet is növekedett, így az aszályok egyre hosszabbak és súlyosabbak lettek. Az egyre hosszabb száraz időszakokat tekintve a fákkal kombinált mezőgazdasági rendszerek vagy más néven agrárerdészeti technológiák több szempontból is kedvező hatással bírnak a szántóföldi növények termesztésében. Az árnyékolás mellett, a hőmérséklet temperálása, páratartalom emelése, a túlzottan magas talajhőmérséklet csökkentése és a talajpárolgás gátlása többek között azok a kedvező hatások, amelyek a fák alá ültetett bogyósok nagyobb termésátlagait és jobb minőségét is megtámogatják.
Az induló ClímaPannónia projekt keretében a fertődi sírdombi kísérleti területen lesz lehetőség egy korábbi projektben telepített nyárfákból és bogyósgyümölcsökből álló agrár-erdészeti rendszer részletes vizsgálatára. A területen korábban folytatott hidro-meteorológiai mérések eredményeiről és kiegészítési/fejlesztési lehetőségeiről számolt be a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézetéből Zagyvainé Dr. Kiss Katalin Anita szerzőtársaival közösen elkészített előadásában.
Az eladás-sorozat zárásaként a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének képviselője, Dr. Szabó Orsolya beszélt a kísérlet kapcsán folyatott szénkörforgalmi vizsgálatokról, majd Kollányi Gábor, a MATE KERTI GYKK munkatársa ismertette meg a közönséget a Fertődi Kutatóállomáson nemesített új bogyós fajtákkal.
A rendezvényen az előadásokat követően a terepen is bemutatásra került a kialakított agro-erdészeti rendszer és a hidro-meteorológiai mérések kiegészítéséről is egyeztettek a kísérletben résztvevők.
