A Soproni Egyetem Botanikus Kertjének madárvilága

1. kép: Tőkés réce (Anas platyrhynchos) gácsér a botanikuskerti tóban

A Soproni Egyetem 17,2 ha kiterjedésű Botanikus Kertje országos jelentőségű védett terület. A növényzet nagy fajgazdagsága, strukturális diverzitása a madárvilágnak kiváló fészkelő- és táplálkozóterületet biztosít, ezt igazolja az itt megfigyelt madárfajok magas száma. A fészkelő-, telelő- valamint a területen ideiglenesen tartózkodó, átvonuló fajokat is figyelembe véve mindezidáig több, mint 100 madárfajt figyeltek meg a Botanikus Kert területén.

A nappali ragadozómadarak közül korábban megfigyelték a vörös vércse (Falco tinnunculus) költését, de a karvaly (Accipiter nisus) is fészkelt már a Felső Botanikus Kert tűlevelű fákkal sűrűbben telepített részein. A bagolyalakúakat a macskabagoly (Strix aluco) és az erdei fülesbagoly (Asio otus) – mint alkalmi költő fajok – képviselik a Botanikus Kert területén.

A botanikuskerti tó – amellett, hogy itatóként is szolgál a madaraknak – jó fészkelési lehetőséget nyújt a tőkés récének (Anas platyrhynchos) (1. kép), amely szinte minden évben költ itt. De megfigyeltek és gyűrűztek itt már jégmadarat (Alcedo atthis) is.

A hazai galambfélék három faja is fészkel a Botanikus Kertben: gyakori az örvös galamb (Columba palumbus) és a balkáni gerle (Streptopelia decaocto) (2. kép), alkalmi fészkelő a vadgerle (S. turtur).

A harkályok több képviselője is fészkel a Botanikus Kertben. A leggyakoribb a nagy fakopáncs (Dendrocopos major) (3. kép), amely odúkészítésével számos más odúlakó, ám odút készíteni nem képes fajnak biztosít fészkelési lehetőséget. Emellett kis számban költ a nyaktekercs (Jynx torquilla) és a nagyobb testű zöld küllő (Picus viridis) is.

Jellegzetes, épületeinkhez kötődő faj a sarlósfecske (Apus apus), amely korábban nagyobb számban költött a Fekete Zoltán kollégium padlásán, de egy-két pár alkalomszerűen még most is fészkel.

2. kép: Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)

3. kép: Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)

A Botanikus Kertben megfigyelhető madárfajok zöme az énekesmadarak (Passeriformes) közé tartozik. A kert gazdag cserjeállománya számos cserjelakó énekesmadárnak nyújt kiváló fészkelési lehetőséget. Ezek közül a leggyakoribb és talán legismertebb faj a feketerigó (Turdus merula) (4. kép), amelynek közeli rokona, az énekes rigó (T. philomelos) (5. kép) is jellegzetes fészkelő a területen. A cserjeszintben költő poszátaféléket a barátposzáta (Sylvia atricapilla) (6. kép) és a kis poszáta (S. curruca) képviseli, de jórészt a bozótosokban vagy kisebb fák ágvilláiba építi zacskószerű fészkét az őszapó is. A gyepszintben fészkelő énekesmadarak közül a Botanikus Kertben is gyakori csilpcsalpfüzikét (Phylloscopus collybita) és a vörösbegyet (Erithacus rubecula) említhetjük.

4. kép: Feketerigó (Turdus merula)

5. kép: Énekes rigó (Turdus philomelos)

6. kép: Barátposzáta (Sylvia atricapilla) család

A másodlagos odúlakó (odút nem készítő) fajok főként a nagy fakopáncs által vésett odúkra vannak utalva. Emellett több, mint 100 kihelyezett mesterséges madárodút is találunk a Botanikus Kertben. A legkisebb, mindössze 28 mm röpnyílású, A típusú madárodúk (10 darab) elsősorban a kistermetű cinegefajok – mint a barátcinege (Poecile palustris) (7. kép), a kékcinege (Cyanistes caeruleus) és a fenyvescinege (Periparus ater) – megtelepedését segítik elő. A 35 mm röpnyílású, B típusú odú (8a. kép) a mesterséges odúk közül a legszélesebb körben használt, közel 80 darab van telepítve a Botanikus Kertben. Leggyakrabban a széncinege (Parus major) (9. kép) használja költésre, de alkalmanként a csuszka (Sitta europaea), és az örvös légykapó (Ficedula albicollis) is elfoglalja. A félig nyitott, C típusú odút – amelyből 5 darab található a soproni kampuszon – a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) használja előszeretettel, de megtelepedhet benne a szürke légykapó (Muscicapa striata), valamint a házi veréb (Passer domesticus) (10. kép) is. Utóbbi faj részére 3 darab, úgynevezett veréblakótelep is kihelyezésre került. A nagy (55-60 mm) berepülőnyílású, D típusú odúból (8b. kép) 6 darab áll rendelkezésre, ezeket elsősorban a seregélyek (Sturnus vulgaris) használják. Különleges odútípus (8c. kép) szolgál a fakuszok (Certhia spp.) megtelepítésére. Ezek a fajok előszeretettel fészkelnek be a leváló kéreg alá, a fakuszodú segítségével pedig ezt a ritka mikroélőhelyet igyekszünk mesterségesen létrehozni. A nagyméretű bagoly-költőláda (8d. kép) – amelyből 5 darabot találunk a Botanikus Kertben – a macskabagoly megtelepítésére szolgál. Emellett 3 darab speciális, henger alakú kuvikodút is kihelyeztek a kisebb termetű bagolyfélék esetleges megtelepedésének elősegítésére.

7. kép: Barátcinege (Poacile palustris)

8. kép: Kihelyezett odúk a Botanikus Kertben: (a) B-típusú odú; (b) D-típusú odú; (c) fakuszodú; (d) macskabagoly-láda

9. kép: Széncinege (Parus major) fiókák B típusú mesterséges odúban

10. kép: Házi verebek (Passer domesticus)

A lombkoronaszint ugyancsak változatos énekesmadár-közösségnek biztosít fészkelési lehetőséget. Bár a rekedtes, károgó hangja alapján nem feltételeznénk, de a vetési varjú (Corvus frugilegus) (11. kép) is az énekesmadár-alakúak rendjébe tartozó, telepesen fészkelő madár. A Botanikus Kert platánfái adnak otthont fészektelepüknek, amely jelenleg 15-20 párból áll. További fészkelő varjúfélék a területen a szajkó (Garrulus glandarius), vagy népies nevén mátyásmadár, valamint az épületek zugaiban költő csóka (Corvus monedula). Lucfenyőkön fészkelnek hazánk legkisebb madarai, a királykák (Regulus spp.). A Botanikus Kertben mindkét fajuk, a sárgafejű- (R. regulus) és a tüzesfejű királyka (R. ignicapilla) egyaránt rendszeresen megjelenik. Számos pintyféle is költ a területen, melyek közül a leggyakoribb az erdei pinty (Fringilla coelebs), de előfordul még fészkelőként a meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes), a tengelic (Carduelis carduelis), a zöldike (Chloris chloris) és a csicsörke (Serinus serinus).

11. kép: Vetési varjú (Corvus frugilegus) fészektelep

A tavaszi- és őszi vonulás során, valamint a telelési időszakban emellett több érdekes fajjal is találkozhatunk. Ilyenek például a fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes), a szőlőrigó (Turdus iliacus), a fenyőpinty (Fringilla montifringilla), a csíz (Spinus spinus), valamint a süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) (12. kép). A madarak áttelelését több madáretető és a rendszeres téli etetés is segíti.

Prof. dr. Winkler Dániel

12. kép: Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) hím

A Soproni Egyetem Botanikus Kertjének gombavilága

A változatos növényvilágnak és a Botanikus Kertben történő munkálatoknak köszönhetően változatos gombavilág alakulhatott ki. A kert gombavilágának monitorozása 1998 óta történik, melynek folyományaként 2015-ig 171 gombafajt sikerült azonosítani. Ez a szám évente néhány fajjal azóta is emelkedik. A talált fajok 33%-a gyökérkapcsolt (mikorrhizás), 5%-a parazita, 22%-a faanyagon növő lebontó, 40% talajon vagy növényi anyagokon növő lebontó gomba. Vizsgálataink alapján a Botanikus Kert gombavilága részben a Soproni hegyvidék, részben a Dudlesz erdő gombavilágával fed át, mintegy átmenetet képezve. Ugyanakkor több olyan faj is akadt, melyet Sopron környékén itt találtak először. Két védett faj, az olaszgomba és a csoportos csiperke is előkerült a kertből. Ezen túl tíz veszélyeztett fajt és számos magyarországi vöröslistás gombafajt sikerült azonosítani.

Egy terület gombái hatással vannak a növényzetre és viszont, így egy pár mondatban ki kell térnünk a növényekre is. A Soproni Botanikus Kert fejlesztése 1923 után kezdődött 17,2 hektáron; az erdőmérnök oktatás támogatására. Később újabb ültetvényeket hoztak létre növényföldrajzi alapon, így alakultak ki a kelet-ázsiai és észak-amerikai fás csoportok. A kert jellemzően mérsékelt övi növényeket tartalmaz, gyűjteményében mintegy 2700 fás szárú taxon fordul elő. A talaj felső rétege kedvező tápanyag- és vízellátású, gyengén savanyú pH-jú. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a kert szubalpesi klímájú. Az átlagos évi csapadékmennyiség 690 mm.

Ha az időtávlatot nézzük, vannak olyan gombafajok, melyek évről-évre hoznak termőtestet, másokat csak egyetlen egyszer sikerült eddig megfigyelni. Az előbbire jó példa a késő tavasztól a fagyokig esők után megtalálható sárguló vagy karbolszagú csiperke (Agaricus xanthodermus), a tavasszal előbújó májusi pereszke (Calocybe gambosa) vagy az őszi fenyő-pereszke (Tricholoma terreum), utóbbira a zöldes nedűgomba (Gliophorus psittacinus), szürkepikkelyű csengettyűgomba (Pluteus ephebeus), vagy a gémüstökgomba (Typhula fistulosa).

Ha a gombák térbeli elhelyezkedését nézzük, akkor a fákkal gyökérkapcsolatban élő fajok nyilván mindig ugyanott jelennek meg (pl. a már említett fenyő-pereszke), míg a lebontók ott hoznak termőtestet, ahol számukra kedvező a környezet. Utóbbira példa lehet a gyakori sárga kénvirággomba (Hypholoma fasciculare), a gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea) vagy az efemer sárga kérészgomba (Bolbitius titubans).

A Botanikus Kert egész területe védett, így gombát szedni itt nem lehet, bár több ehető faj is tenyészik itt, pl. az említett májusi pereszke vagy a szürke tölcsérgomba (Clitocybe ne). Az ehető fajokon túl súlyosan mérgezők is vannak a területen, pl. több susulyka fajjal találkozhatunk, de előfordul a rettegett gyilkos galóca (Amanita phalloides) is és más mérgező gombák.

Végezetül essen szó néhány érdekességről. A homoki és erdei szömörcsög mellett friss mulcson lehet találkozni a kutyaszömörcsöggel (Mutinus caninus), ugyancsak faanyagon fordul elő a csíkos pohárgomba (Cyathus striatus). A zöld csuklyásgombát (Leotia lubrica) zselészerű állagáról és különös alakjáról ismerhetjük fel, a kert két pontján került eddig elő. A szelídgesztenye és a csertölgy korhadó kupacsán élő korhadékbontó gomba a kupacslakó csészegomba (Lanzia echinophila). Talán a legkülönlegesebb a vörös rovarrontógomba (Cordyceps militaris), mely lepkék, főként araszolók földben rejlő bábjain élősködik és elpusztítja azokat. Amikor a bábok elpusztulnak, akkor fejleszt a felszínre egy feltűnő színű, narancsos termőtestpárnát.

Kérjük, Ön is védje a Botanikus Kert gombavilágát, a megjelenő termőtesteket ne szedje le, ne tapossa el! Köszönjük.

Dr. Börcsök Zoltán

Erdőrezervátumok faállomány-szerkezeti vizsgálata

Tevékenység leírása:

A hazai erdőrezervátumok faállomány-szerkezeti vizsgálatának célja, hogy nyomon követhessük a rezervátumokban végbemenő változásokat. Ez a különböző fafajok jelenléte és megjelenése mellett azok egészségi állapotában bekövetkező változások alapján értékelhető. Az erdőrezervátumok magterületén kitűzött mintapont hálózat pontjain történik mintavétel, amelynek során az 5 centiméternél vastagabb fa és cserjefajok magassági és vastagsági méretei mellett azok faja, egészségi állapota és a közvetlen környezetében való helyzete (szociális helyzete) kerül rögzítésre. Az egymást követő, 5-10 évente végzett mérésekkor a mintapontok koordinátái és az ezekhez viszonyított fa egyedek és cserjék helyzete alapján, nyomon követhetjük a mintapontok környezetében lévő erdő egészségi állapotának és szerkezetének változását.  A fekvő és álló holtfák adatainak rögzítése szintén ezeken a pontokon történik, amelyek az erdei életközösség számára nélkülözhetetlenek.

Tevékenység felelőse: Dr. Horváth Tamás

Hidrológiai kutatások bemutatása

Tevékenység leírása:  

A erdészeti hidrológiai kutatások esetében fontos, hogy az elméleteket terepi körülmények között tudjuk tanulmányozni. A hidegvíz-völgyi kutatási terület segítségével több modellt sikeresen teszteltünk, amelyek segítségével a természetes erdők vízfogyasztását értékelni tudjuk. A mérőeszközökkel felszerelt kutatási terület a Soproni-hegység nyugati részén, a Soproni Tájvédelmi Körzet területén helyezkedik el. Jó lehetőséget ad arra, hogy az emberi tevékenységgel kevésbé zavart vízgyűjtőkön lehessen tanulmányozni az erdei vízkörzés folyamatait. A kutatási területen rendszeresen tartunk ismeretbővítő foglalkozásokat, amelyeken a szamai közönségen túl az érdeklődőket is szívesen tájékoztatjuk a mérésekről, illetve a kutatás eredményeiről.

Tevékenység felelőse: Gribovszki Zoltán, Kalicz Péter, Herceg András, Zagyvainé Kiss Katalin Anita

Hidrológiai kutatások bemutatása Hidegvíz-völgy kísérleti kisvízgyűjtő területén

Tevékenység leírása:

Az erdők csapadékmegosztó szerepének ismerete, számszerűsítése több szervezet számára fontos, akik olyan tématerületekkel foglalkoznak, mint pl. az árvízvédelem, erdészet, klímakutatás, természetvédelem. A hidegvízvölgyi program keretében a résztvevők a mérés módszereiről, valamint a csapadék hasznosulásának mennyiségi és minőségi jellemzőiről szerezhetnek személyes tapasztalat útján információkat, amiket későbbi szakmai pályafutásuk során hasznosíthatnak.

Tevékenység felelőse: Gribovszki Zoltán, Kalicz Péter, Zagyvainé Kiss Katalin, Herceg András

Források és fenntartásuk gyakorlat

Tevékenység leírása:

 Erdőterületen elhelyezkedő források komoly természetvédelmi értéket képviselnek. Ezt az értéket megerősíti, hogy a bővebb vizű források a törvény erejénél fogva védettek. A természetivédelmi mérnök szakos hallgatók számára a források megőrzéséhez, kezeléséhez szükséges ismeretek nélkülözhetetlenek. A tárgy keretében a források tipológiájának ismertetése zajlik, amelyek segítségével megérthetők e védett víztani értékek alapvető működése, illetve az, hogy hogyan kapcsolódnak a természetes vízkörzés egyéb elemeihez. A tananyag része a forrásfoglalás természetközeli módszereinek vizsgálata, illetve a forrásfoglalás karbantartásának ismerete. A hallgatók a tanulmányaik során többféle forrásfoglalást látnak a terepi körülmények között, ahol a megszerzett ismeretek konkrét források, illetve forrásfoglalások esetében alkalmazhatóak.

Tevékenység felelőse: Dr. Kalicz Péter

Erdei vízkörforgalom

Tevékenység leírása:  

A hidrológiai ismeretek megszerzése nem korlátozódhat pusztán a tanórákra, hanem más tevékenységekhez kapcsolódva is érdemes őket bemutatni. Hazánkban az erdőállományok léte elválaszthatatlan a számukra minimálisan szükséges vízmennyiség rendelkezésre állása nélkül. A vallásos fiatalok számára fontos, hogy a teremtett világ összetettségét ilyen természettudományos beszélgetés során megismerjék. Az erdei vízkörforgalom erre egy ideális keret. A kapcsolódó fogalmak a Hidegvíz-völgyben elhelyezkedő kutatási területen ismerhetők meg, ahol egyszerre megmutathatók a vízkörforgalom mérésére alkalmas eszközök is. A fiatalok fogékonyak az új információkra, ezért érdemes nekik bemutatni, hogy az erdő, több mint rekreációs hely, és mi a szerepe a lokális és globális vízháztartásban. Sok téves információ veszi őket körül az online térben, ezért ezen az alkalmon testközelből megtapasztalhatták a helyi sajátosságokat is bemutató kutatási helyszínek által szolgáltatott tapasztalatokat, és betekintést nyerhettek a kutatások során kapott eredményekbe, amik világszemléletüket és a pályaorientációjukat is befolyásolhatja.

Tevékenység felelőse: Gribovszki Zoltán

Greenbee projekt

Tevékenység leírása:

Méhek tevékenységére alapozott biomonitoring szolgáltatás, amely során a méhek által gyűjtött kaptártermékek kémiai analíziséből következtetünk egy adott terület környezeti állapotára. Az eredmények jól kiegészítik a konvencionális környezeti monitoing által kapott adatokat.

Tevékenység felelőse: Dr. Lakatos Ferenc, Dr. Kovács Zoltán, Dr. Rétfalvi Tamás

Erdőrezervátumok botanikai felmérése

Tevékenység leírása:

Évente 2-3 erdőrezervátumban végzünk botanikai felméréseket, 2023-ban a Virágos-hegy ER és a Tátika ER területén történtek a terepi munkák. Az 50 x 50 méteres rácsháló pontokon 30 kör alakú mintaterület kerül kijelölésre, amelyek szabályos mértani rendben helyezkednek el. Ezekben följegyezzük az ott lévő fás- és lágyszárú növényfajokat, azok borítását. Ezeken túl vizsgáljuk az újulatot és a cserjeszintet is, ahol a fajkészleten túl a vadkárosítás mértékét is meg kell állapítanunk. Eredményeink kiértékelése után bekerülnek az Országos erdőrezervátum-hálózat Adattárába, alapfelmérésként összehasonlítási lehetőséget adnak a jövő felméréséire nézve.

Tevékenység felelőse: Dr. Bartha Dénes

Méhlegelő installáció a GT parkolóban - Élőhelykezelés

Tevékenység leírása:  Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak a beporzó rovarok, köszönhetően annak, hogy jelentős emberi beavatkozásoknak köszönhetően csökken a számuk, különösen az emberi tevékenységekkel fokozottan érintett urbanizált környezetben. A fajok védelme érdekében elengedhetetlen, hogy egyre nagyobb hangsúly fektetődjön e rovarok védelmére. Ennek egyik módja a rovarbarát területek vagy méh-legelők kijelölése. A Soproni Egyetem 2023-ban a működési területén található parkolóhoz kapcsolódó 1200 m2 es, korábban rendszeresen fűnyírással kezelt területen hagyott fel a gyep kaszálásával. Mindezt egy, az Egyetem kezdőbetűit tartalmazó installáció formájában. A cél az volt, hogy a dolgozók és látogatók körében felhívja a figyelmet arra, hogy a kaszálás felhagyásával, rövid időn belül virágos felület érhető el a természet közreműködésével. Az installáció betűinek kaszálásával, pedig szemléltethető maradt a két hasznosítási módszer közötti különbség. A beavatkozás hatására, virágos felület jött létre, ami tavasztól őszig biztosított lehetőséget a beporzóknak és pillangóknak.

Tevékenység felelőse: Dr. Tari Tamás

Agroökológia és Permakultúra előadás

Tevékenység leírása:

Agroökológia és Permakultúra előadás szervezése külföldi hallgatók számára. Az előadás betekintést nyújtott a természetközeli, permakultúra elvei szerinti gazdálkodás gyakorlati vonatkozásaiba.

Tevékenység felelőse: Dr. Vityi Andrea

Év fája ismertetése

Tevékenység leírása:

Az Év fája kuratórium elnöke a Soproni Egyetem professzora, aki minden évben 3 fafajra tesz javaslatot, amelyek közül internetes szavazás alapján kerül kiválasztásra az adott év fája. 2023-ban 27. alkalommal választották meg az év fafaját, amelyekről minden évben előadásokat tartunk egyetemen belül, Sopron városában, illetve külső meghívásokra. Az év fájáról ismertető cikkek készültek az Erdészeti lapokban (5-6 részes sorozatban), a TermészetBúvár, Élet és Tudomány, Honismeret folyóiratokban. Külön honlapot is üzemeltetünk. Az év faegyedét az Ökotárs Alapítvány választja meg, de ennek népszerűsítéséből a Soproni Egyetem is kiveszi a részét. A 2023-as évben az Év Fájának választott vénic-szil egy példányának formális elültetésére 2023. március 22-én került sor a Soproni Egyetem Botanikus Kertjében.

Tevékenység felelőse: Dr. Bartha Dénes

Korhadó és holt fák jelentőségének vizsgálata a Soproni Egyetem Botanikus Kertjében

Tevékenység leírása:  

A korhadó és holt fáknak óriási jelentősége van a fás élőhelyeken, számos állatfaj életmódjához ezek a források nélkülözhetetlenek: ezeket a fákat használhatják pihenő-, szaporodó-, táplálkozó- vagy búvóhelyül. Az ilyen élőhelyeken megvan a szerepe mind az álló, a fekvő és a föld felett, más fákon nyugvó fáknak is. Az erdőben sétálva a laikus szemlélődő sokszor azt gondolja, az erdő beteg, ha nem csak élő fák alkotják, számukra akár zavaró is lehet a kidőlt vagy lábon száradt, elpusztult fa. A hallgatói feladat céljaként a konkrét felmérések mellett éppen ezért a szemléletformálás, a lakossági tájékoztatás is fontos szerepet kap, amelyek lehetséges módjának kidolgozása, költségvonzatának meghatározása is célkitűzés.

Tevékenység felelőse: Dr. Winkler Dániel

Vonuló vízimadárfajok megfigyelése élőhelyrekonstrukciós területen

Tevékenység leírása:

 A Vadászati állattan tárgy gyakorlatának keretében megvalósuló terepi foglalkozás során a hallgatóknak lehetőségük nyílik vízimadárközösségek megfigyelésére két élőhelyrekonstrukcióval érintett területen, az őszi vonulási időszakban. A fajok megfigyelése/bemutatása során felhívjuk a figyelmet a legfontosabb morfológiai bélyegekre, külön figyelmet szentelve a hasonló fajok elkülönítésére.

Tevékenység felelőse: Dr. Winkler Dániel

Léknyitások hatása a fészkelő madárközösségekre a TAEG területén

Tevékenység leírása:

Gyertyános-tölgyesekben végzett lékbontások hatását vizsgáltuk a fészkelő madárközösségekre a Soproni-hegység területén. A felméréseket hang alapján végeztük a reggeli órákban lékbontással érintett, valamint kontroll erdőállományokban.

Tevékenység felelőse: Dr. Winkler Dániel

Lakott-területi vadmegjelenésekből adódó konfliktusok vizsgálata

Tevékenység leírása:

 Egyre gyakrabban okoznak konfliktusokat a lakosság körében a lakott-területen megjelenő ill. ott megtelepedő állatfajok. Jelenkétükkel, károkozásukkal, humánegészségügyi kockázattok révén sokszor okoznak nehézséget a lakosságnak. A témában több kutatást is folytat a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet. A több vizsgálati módszer alkalmazásával történik a különböző lakott területeken előforduló vadfajok  viselkedésének megismerése. Automata kamerák segítségével, Sopron várossal határos élőhelyein elemzik az állatok megjelenését, ugyancsak itt folynak „One health – Egy egészség” szemléletű antibiotikum rezisztencia vizsgálatok, Sopron belvárosában pedig parlagi galamb monitoringot folytattak a kutatók. GPS nyakörvekkel vaddisznók esetében kerültek feltárásra Balaton-parti településeken történő megjelenések okai. Mindezen vizsgálatok eredményei hozzásegítenek egy olyan cselekvési terv kidolgozásához, amely a városokat körbe ölelő természettel történő harmonikusabb együttélést lehetővé teszik, a konfliktusok kialakulásának lehetőségét mérsékelik.

Tevékenység felelőse: Dr. Tari Tamás

Agrárerdészeti szeminárium

Tevékenység leírása:

Évente 1-2 alkalommal a témában futó pályázatok keretében vagy oktatási tevékenységhez kapcsolódóan a hallgatók közelebbről is megismerhetnek egy-egy agroerdészeti rendszert, ahol a gazdálkodó vagy kutató tolmácsolásában kerülnek bemutatásra a terület létesítésével és fenntartásával kapcsolatos tapasztalatok, a természeti és kulturális értékek megőrzésének és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartásának fontossága és gyakorlati vonatkozásai, valamint fenntartható gazdálkodás megvalósításának legjobb gyakorlatai kerülnek bemutatásra.

Tevékenység felelőse: Dr. Vityi Andrea

Rovardiverzitás monitoring

Tevékenység leírása:

Specifikus csalogatóanyagok (rovarferomonok) és eszközök (rovarcsapdák) felhasználása a Soproni Egyetem Botanikuskertjében előforduló bogarak monitorozása.

Tevékenység felelőse: Dr. Lakatos Ferenc