Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

• A doktori iskola megalakulása
• A doktori képzés célja
• Kiket várunk a képzésre?

A doktori iskola megalakulása

A Doktori Iskolát prof. dr. Gidai Erzsébet közgazdász alapította, aki a Közgazdaságtudományi Kart is létrehozta, és aki 2008 augusztusában bekövetkezett haláláig vezetője is volt a doktori iskolának. A Magyar Akkreditációs Bizottság Plénuma a 2001. július 6-i rendes ülésen az ideiglenes akkreditációra vonatkozó kérelmet a 2001/6/IX. sz. határozatával jóváhagyta. A 2007. évi akkreditációs eljárás során a Doktori Iskola akkreditációt nyert. 2008-tól 2017. április 9-ig prof. dr. Székely Csaba vezette a doktori iskolát, amikor betöltött 70. életkorára való tekintettel nem vállalhatta tovább a doktori iskola vezetését. 2017-től 2020. július 31-ig prof. dr. Kiss Edit Éva volt a doktori iskola vezetője. 2020 augusztusa óta prof. dr. Obádovics Csilla egyetemi tanár vette át a doktori iskola vezetését. Irányítása alatt a doktori iskolát 2027. november 18-ig akkreditálta a MAB 2022/9/V/1/2 sz. határozata alapján. A Doktori Iskola munkáját hat fős Tudományági Tanács segíti.

A doktori képzés célja

A doktori képzés elsősorban a jövő kutató–oktató szakembereinek tudományos felkészítése. A képzési rendszerben különösen nagy jelentőségű azoknak az ismereteknek és képességeknek az elsajátítása, amelyek a nemzetközi szintű kutatási tevékenység folytatásához nélkülözhetetlenek. A képzés alapvető fontosságú módszertani és elméleti ismereteket nyújt, valamely szakterületen átfogó jártasság megszerzését teszi lehetővé, továbbá az egyéni kutatást és az értekezés elkészítését foglalja magában.

A doktori képzés célja, hogy a doktoranduszok a magas szintű tudományos munka folytatása érdekében képesek legyenek primer és szekunder kutatások tervezésére, kivitelezésére és a szakirodalom elemző, szintetizáló jellegű feldolgozására. További elvárás a tudományos módszertani alkalmazások elsajátítása és felhasználása a kutatómunka során, valamint a publikálás mind magyar, mind idegen nyelven. A doktorandusznak e készségeket és képességeket a disszertáció elkészítésével és megvédésével kell bizonyítania.

Kiket várunk a képzésre?

Várjuk hallgatóink sorába azokat a tudományos munka iránt érdeklődő oktatókat, kutatókat, akik az alábbi területek valamelyikében szeretnék tudományos munkájukat folytatni:

• A társadalmi–gazdasági egyenlőtlenségek összefüggései;
• Környezet-gazdaságtan és fenntartható fejlődés;
• Marketing és turizmus;
• Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás;
• Pénzügyek;
• Vállalkozás gazdaságtan és menedzsment.

A doktori képzés időtartama 4 év, 2+2 rendszerű. Az első két évben a tanulmányok folytatása, tárgyak teljesítése és kutatómunka folyik. A negyedik félév végén komplex vizsgát tesz a hallgató, melyben számot ad addigi teljesítményéről és ismerteti további terveit. A második két év a kutatómunka és disszertációkészítés időszaka. A negyedik év végén megszűnik a hallgatói jogviszony. A komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtani a disszertációt nyilvános védésre.

A doktori képzés nappali vagy levelező formában végezhető. Kivételes esetekben egyéni eljárás megindítására is van lehetőség. Nappali képzés esetén ösztöndíjat kap, levelezős képzésben költségtérítést fizet a hallgató.

A doktori képzésen túl a Soproni Egyetemre az általunk képviselt tudományterületen benyújtott habilitációs pályázatok elbírálása és lebonyolítása is doktori iskolánk feladata.

Bővebb információt az egyes menüpontok alatt találhat.

A doktori képzés rendszere

Az Országgyűlés 2015. december 1-jei ülésnapján fogadta el az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvényt, amely megjelent a Magyar Közlöny 2015. évi 195. számában a 26097. oldalon. A jogszabály szerint: a doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni, a képzési idő nyolc félév. A doktori képzés két szakaszból áll: az első négy félév a „képzési és kutatási”, a második a „kutatási és disszertációs” szakasz. A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését.

A szervezett képzés követelményrendszere

A szervezett képzés követelményrendszerét az alábbi táblázat tartalmazza:

A Doktori Iskolában a nappali valamint a levelező képzésben részt vevők részére a képzési és kutatási követelményrendszer kreditértékek szerinti meghatározása a következők szerint történik:

a) Képzéssel 40, kutatással 104, konzultációval 24, publikációval 56, szakmai tudományos közéleti tevékenységgel 16 kreditpont szerezhető. Oktatással 16 plusz kreditpont szerezhető.

b) A negyedik aktív szemeszter végére legalább 90 kreditpontot kell teljesíteni, de tartalmaznia kell legalább 7 publikációs kreditet is.

c) A „Szakmai tudományos közéleti tevékenység”: A félévenkénti 2 kredit teljesítéséhez a következők szükségesek tetszőleges kombinációban:

• munkahelyi és nyilvános vita részvétel helyi vagy más doktori iskolában
• műhelymunka rendezvényein való kötelező részvétel a helyi doktori iskolában
• egyetemi vagy egyetemen kívüli szakmai és/vagy tudományos rendezvényen (pl. konferencia, workshop, bizottsági ülés szakmai tudományos előadás) való részvétel

A feladatok teljesítéséről igazolást szükséges bemutatni, amit a rendezvény szervezője igazol aláírásával, de elfogadható jelenléti ív másolat is. Két részvétel = 2 kredit.

d) Az 56 kreditpontos publikációs tevékenységet legkésőbb a 8. félév végéig kell teljesíteni. Minimálisan 6 publikációt kell teljesíteni az alábbiak szerint:

• három, lektorált tudományos folyóiratban vagy tanulmánykötetben (nem konferencia tanulmánykötet!) megjelent cikk, közlemény (1 db = 11 kredit); melyekből legalább egy angol nyelvű (1 db angol nyelvű = 15 kredit); ezek közül legalább egy első szerzős cikk legyen; legalább egy min. B besorolású folyóiratban;
• két, ISBN vagy ISSN számmal rendelkező lektorált konferencia kiadványban megjelent közlemény (nem absztrakt, min 10.000 karakter) (1 db = 7 kredit);
• legalább egy, egyéb publikáció (pl. recenzió, ismeretterjesztő cikk, rövid - 5 oldalt vagy 10 ezer karaktert el nem érő - cikk, stb.) (1 db = 5 kredit).

Helyettesíthetőség: magasabb kreditértékű publikációval az alacsonyabb kreditértékű publikáció egy része kiváltható, de legalább egy konferencia tanulmánynak szerepelni kell. Az angol nyelvű publikáció külföldön megjelent angol nyelvű folyóirat vagy tanulmánykötet, illetve Magyarországon megjelent, teljes terjedelmében angol nyelvű lektorált folyóirat vagy lektorált tanulmánykötet lehet.
Az értékelésnél figyelembe kell venni a publikáció terjedelmét és a szerzők számát. Egy társszerzővel közösen készített tanulmány egy teljesértékű publikációnak minősül a PhD hallgató számára. Amennyiben a hallgatónak két témavezetője van, a témavezetőkkel közösen írt közlemény is egy teljesértékű publikációnak számít. Többszerzős tanulmány esetén a szerzők számának arányában csökken a hallgató számára beszámítható rész.

A publikációs tevékenység megítélése az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya által elfogadott folyóiratlisták alapján történik. A DI B kategóriás folyóiratként az MTA IX. osztályán belül az alábbi tudományos bizottságok folyóiratlistái között szereplő B kategóriás folyóiratcikkeket fogadja el:

• Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság,
• Nemzetközi és Fejlődéstudományok Doktori Bizottság,
• Regionális Tudományos Bizottság,
• Szociológiai Tudományos Bizottság,
• Demográfiai Osztályközi Állandó Bizottság.

Továbbá kutatási témától függően – DI jóváhagyással – elfogadható folyóirat publikációk (kategóriától függetlenül):

• Politikatudományi Bizottság,
• Állam- és Jogtudományi Bizottság,
• Hadtudományi Bizottság,
• valamint az MTA IV. Agrártudományok Osztálya által elfogadott tudományos folyóiratok közül a Gazdálkodás, és a Studies in Agricultural Economics (SAE) folyóiratok.
• Fentiektől eltérő, esetleg listában nem szereplő folyóiratban történő tudományos publikáció is elfogadható, amennyiben a kutatási téma indokolja és a folyóirat minősítése megfelel a DI elvárásainak.

Csak azok a tudományos publikációk vehetők figyelembe, ami más tudományos munkára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, és témája kapcsolódik a jelölt képzési-kutatási programjához.

Nem vehető figyelembe publikációnak:

• szóbeli előadás;
• megrendelésre vagy pályázat keretében készült, a megrendelő tulajdonába került, vagy nyilvánosságra nem hozható kutatási jelentés;
• TDK dolgozat, szakdolgozat, diplomamunka;
• predátor kiadványokban megjelent közlemény (lásd. MTA aktuális állásfoglalása).

A Publikációs krediteket a szemeszter végén a doktori iskola vezető ismeri el a Neptun rendszerben.

A hallgatónak kötelessége regisztrálni az MTMT rendszerbe és a publikációit oda fel kell tölteni. Az MTMT adatbázisában nem szereplő művek a hallgató tudományos publikációs tevékenységének megítélése során nem vehetők figyelembe. Csak azok a tanulmányok vehetők figyelembe, amelyeket az MTMT tudományos jellegűnek ismer el.

A Doktorandusz Önkormányzat jóváhagyásával szombati napra is tervezhetünk oktatást a nappali munkarendű hallgatók számára is.

Az idegennyelv-ismeret megkövetelt szintjei

 A doktori iskolába történő felvétel nyelvi követelménye egy legalább középfokú (B2 szintű) komplex, államilag elismert nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű nyelvtudás igazolása bármilyen idegen nyelvből.

A fokozatszerzés feltétele angol nyelvből legalább középfokú (B2 szintű) komplex, államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás igazolása.

Az idegen nyelv megkövetelt tudásszintje bizonyítottnak minősül, ha a nyelv a jelölt anyanyelve vagy az érettségi bizonyítványt vagy az egyetemi (alap-, mester- vagy osztatlanképzés) végzettséget az adott nyelven szerezte.

A nyelvvizsga szintje alóli mentesítés a doktori képzés tekintetében nem illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót. A nyelvvizsga egy része alóli mentesség azonban a szakértői véleményben megállapított fogyatékosság típusától függően illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, doktoranduszt.

Ösztöndíj és fizetési kötelezettség

Ösztöndíjas, államilag támogatott képzésre felvett hallgatók folyamatos aktív teljesítés mellett 8 féléven keresztül kapják az ösztöndíjat, önköltséges hallgatók 8 aktív félévre fizetik az önköltséget.

Az állami ösztöndíjas képzésre felvételt nyert doktorandusz ösztöndíjának havi összege a képzési és kutatási szakaszban 140 680 Ft, a kutatási és disszertációs szakaszban 180 680 Ft.

A félévenként fizetendő önköltség mértéke a mindenkori minimálbér 2,5-szerese. 2024. évben 667 000 Ft.

Szervezett képzésben résztvevő hallgatók a negyedik aktív félév végén a képzési és kutatási szakasz lezárásaként komplex vizsgát tesznek. A komplex vizsga után 3 éven belül be kell nyújtani a disszertációt nyilvános védésre.

Egyéni képzésre felvett hallgató a féléves önköltség befizetését követően komplex vizsgát tesz. A komplex vizsga után két éven belül be kell nyújtania a disszertációt nyilvános védésre.

A disszertációs eljárásnak külön díja van,  mind az állami ösztöndíjas, mind az önköltséges és egyéni felkészülő hallgatóra vonatkozik, ennek összege a mindenkori minimálbér kétszerese. Állami ösztöndíjas doktorandusz a hallgatói jogviszony fennállása alatt indított fokozatszerzési eljárás esetén mentesül a disszertációs eljárási díj megfizetése alól.

A felvétellel és a képzéssel kapcsolatos egyéb tudnivalók a Működési Szabályzatban megtalálhatóak.

A képzéssel kapcsolatos dokumentumok >>>

• A társadalmi–gazdasági egyenlőtlenségek összefüggései
• Környezet-gazdaságtan és fenntartható fejlődés
• Marketing és turizmus

• Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

• Pénzügyek

• Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment

A társadalmi–gazdasági egyenlőtlenségek összefüggései

Programvezető: Prof. Dr. Kulcsár László

A gazdasági és társadalmi viszonyok összefüggéseinek kulcsfontosságú jelentősége van egy ország fejlődése szempontjából. A történelem során és napjainkban is ezen a téren tapasztalható egyenlőtlenségek pozitív és negatív következményei jellemző módon mutatkoznak meg a társadalom és gazdaság strukturális, területi összefüggéseiben és egyaránt érzékeltetik e kutatási terület jelentőségét.

A doktori program a demográfia, a társadalom- és gazdaságtudományok összekapcsolódásának segítségével ad helyet az olyan doktori kutatásoknak, tanulmányoknak, amelyek a demográfiai, társadalmi és a gazdasági erőforrások kölcsönös egymásra hatásával, szerepével foglalkoznak hazai és nemzetközi vonatkozásokban egyaránt.

Környezet-gazdaságtan és fenntartható fejlődés

Programvezető: Prof. Dr. Fábián Attila

A doktori program célja, hogy a fenntartható fejlődés gondolatkörének emelt szintű elméleti ismereteinek rendszerezésével, továbbá a fenntartható fejlődés új kihívásainak, vizsgálati területeinek, elemzési módszereinek, a már létező vagy bevezetni tervezett jó gyakorlatainak, illetve az empirikus kutatásokra alapozó mértékadó problémakörök bemutatásával olyan korszerű képzési és kutatási lehetőségeket nyújtson, amelyek a közgazdaságtudományt, annak részterületeit (pl. környezet-, ökológiai-, erőforrás- és energiagazdálkodás) is mélyrehatóan érintik.

A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos alapvetések, vizsgálati dimenziók és módszertani kérdések tisztázásával, valamint elemző eszközeinek birtokában olyan kutatómunka elvégzésére adódik lehetőség, amely hiánypótló, továbbá környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt előremutató eredményekkel szolgálhat. A doktori program a globális, a regionális és a helyi, valamint a mikro (vállalati) szinten felmerülő témák vizsgálatára várja a jelentkezőket. A program felöleli azokat a fenntarthatóság szempontjából kritikus területeket (pl. energetika, tömegturizmus, klímaváltozás), illetve a fenntarthatósághoz szorosan kapcsolódó kutatási témákat (pl. társadalmi jól-lét, városi és vidéki fejlődés, vállalati beágyazottság, ellátási lánc menedzsment), amelyek a tudományos- és társadalmi viták fókuszában állnak, ezzel pedig alkalmas vizsgálati területet nyújtanak a jövő kutatói számára. 

Marketing és turizmus

Programvezető: Dr. habil. Papp-Váry Árpád

A Marketing és Turizmus Program kiemelt célja, hogy a doktori hallgatók olyan tudományos eredményeket hozzanak létre képzésük alatt és későbbi munkájuk során, melyek a gyakorlati életben is hasznosíthatók.

A programhoz való kapcsolódás során kiemelten fontosnak tartjuk a következőket. A modern kutatási módszerek elméleti hátterének, gyakorlati alkalmazásának elsajátítása és a saját doktori munkájába való beépítése.

A doktori program mind a turizmus, mind a marketing kapcsán fontosnak tartja a fenntartható fejlődéssel összefüggő megoldásokat, melyek egyszerre tartják szem előtt a gazdasági fejlődés igényeit, a társadalmi igényeket, és a környezeti ügyek elvárásait, segítik az ENSZ által kitűzött Fenntartható Fejlődési Célok elérését.

A doktori Program ráirányítja a figyelmet arra, hogy a marketing ma már - Philip Kotler szerint - az 5.0 korszakban tart, melynek egyik kulcskérdése, hogy miként lehet a modern technológiát a legjobban használni a fogyasztói szükségletek kielégítésére a terméktervezéstől a személyre szabott marketingkommunikációig, valamint miként alakulnak át az üzleti modellek az egyes szektorokban, így a turizmusban is.

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

Programvezető: Dr. habil. Pogátsa Zoltán

A nemzetközi gazdaság és gazdaság doktori alprogram célja a korunkra jellemző, immáron globálissá vált nemzetközi gazdasági rend kialakulásának, jellegzetességeinek, működésének, jövőjének vizsgálata. Ide tartozik az európai transznacionális gazdasági integráció folyamata ugyanúgy, mint a globálissá vált gazdaság és a transznacionálissá vált vállalatok működésének elemzése. A vizsgálódások egyrészt gazdasági szempontúak, azaz a nemzetgazdaságok szempontjából vizsgálják a globális verseny és együttműködés folyamatait, a felzárkózás esélyeit, a gazdaságpolitika mozgásterét meghatározó nemzetközi gazdasági és geopolitikai kontextust. Másrészt pedig gazdálkodási jellegűek, azaz a vállalatok szempontjából vizsgálják a nemzetköziesedés, a transznacionális termelési láncok, a nemzetközi üzleti környezet, nemzetközi pénzügyek, adózás, marketing kérdéseit.

Pénzügyek

Programvezető: Prof. Dr. Széles Zsuzsanna

A Doktori Iskola Pénzügy programjának célja, a doktorjelöltek számára aktuális, tudományos eredményekkel megalapozott tudás átadása. A gazdaság fejlődésével a pénzügyi terület is átalakul, új módszereket, eljárásokat, standardokat használunk a gazdasági folyamatok megismerésére, az eredmények kimutatására, valamint a jövő megtervezésére. A Program a kutatási témák sokféleségét kínálja a jelentkezők számára a makro pénzügyek, a vállalati pénzügyek, a számvitel, a kontrolling és a kapcsolódó tudományterületek bevonásával. A doktorjelöltek képessé válnak a korszerű kvantitatív eszközöket és módszereket sajátítsanak el. A program célja magasan képzett, tudományterületükön elmélyült ismeretekkel rendelkező és a legújabb módszereket alkalmazó szakemberek képzése, akik hozzájárulnak a pénzügy tudományterületéhez kapcsolódó ismeretek terjesztéséhez és fejlesztéséhez.

Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment

Programvezető: Prof. Dr. Székely Csaba DSc

A program célja a vállalkozások és más gazdálkodó szervezetek alapításának, működtetésének és fejlesztésének tudományos módszerekkel történő vizsgálata, a vállalati fejlődést befolyásoló tendenciák feltárása. A szakterület alapvető ismeretei: a vállalat gazdaságtan, a stratégiai menedzsment és a szervezéselmélet mellett a szorosan kapcsolódó menedzsment ismeretek, mint a humán erőforrás menedzsment, az ellátási lánc menedzsment, folyamat (operáció) menedzsment, az innováció menedzsment és az információ menedzsment stb. területei is választhatók kutatási témaként. A tudományos életben az utóbbi időszakban megjelent áramlatok (pl. fenntartható fejlődés, körkörös gazdálkodás, társadalmi felelősségvállalás, digitalizáció, globalizáció stb.) vállalatgazdasági vonatkozásainak vizsgálata is a doktori program részét képezi. Az egyes témakörök elméleti megközelítése mellett a gyakorlati szempontok figyelembevétele a program alapvető követelménye, ezért a kutatott témakörök empirikus vizsgálatokkal történő feldolgozása elkerülhetetlen a programban részt vevő PhD hallgatók számára.

A magyar reformkor előzményei és kezdete

Magyarország a Köztes-európai térség államaival együtt – többé-kevésbé folyamatos – történelmi lemaradásban volt, és maradt a fejlett európai centrum országaitól. A magyar társadalmi, gazdasági és politikai fejlődés a X. század végétől, a XI. század elejétől a nyugat-európai mintákat követte, amit leginkább a nyugati kereszténység felvétele szimbolizált. A felzárkózás magyar részről a XV. század végéig – eltekintve néhány rövid ideig tartó visszaeséstől – mondhatni folyamatos volt, ám a 1500-as évektől lelassult, sőt nőtt a leszakadás üteme. Magyarország hadszíntérré válása, és abból következően az idejétmúlt, ám hazánkban tovább működő és egyre erősödő rendi intézményrendszer nagymértékben hozzájárult a lemaradáshoz, habár a visszaesés a térség egészét jellemezte. A leszakadás fő oka az európai progresszivitástól való elkülönülés volt. Az ismételt felzárkózásra csak az oszmánok kiűzésével nyílt lehetőség. A Habsburg Birodalom modernizációs kísérletei azonban időről-időre elakadtak a magyar rendek ellenállásán, így hatékonyság, fejlettség terén Magyarország nem tudta megközelíteni a centrum országok színvonalát. Noha az osztrákok a XVIII. század első felében – nyugat-európai lekötöttségeik miatt – kevés sikerrel járó kísérlet tettek a felszabadított magyar birodalomfél modernizációjára, uralkodóik (Mária Terézia és II. József) a század közepétől egységes, modern módon kormányzott, hatékony állam létrehozására határozták el magukat. A bécsi Hofburg felvilágosult politikusai jól látták, hogy a birodalom súlypontja lassan kelet felé helyeződik át. Eltekintve a XVIII. század végének felvilágosult magyar reformereinek próbálkozásaitól, a felzárkóztató kezdeményezések a XIX. század 30-as éveiig általában osztrák pólusról érkeztek. (Természetesen nem folyamatosan. Elegendő csak I. Ferenc konzervatív, kifejezetten reformellenes kurzusára gondolni az 1800-as évek elején.)

A magyar rendek reformellenessége a XIX. század első évtizede után tarthatatlanná vált. Erről ráadásul néhány zseniális adottságú, világlátott, művelt politikus és hazafi sikerrel győzte meg nemesi társait. A XIX. század húszas-harmincas éveiben megérlelődött  a reformszellem az időközben konzervatívvá vált bécsi udvarral szemben. Első ízben vált egyidejűleg központi problémává a (Habsburg Birodalmon belüli) nemzeti függetlenség és az ország európai normáknak megfelelő átalakítása iránti igény. A két követelés a reformkorban a „Haza és haladás” jelszavában egyesült. Az oszmánok kiűzését követő több mint 200 éves reformperiódusnak az 1825/30-tól 1848-ig tartó szakaszát tekintjük szűkebb értelemben véve a magyar Reformkornak.

A korszak kezdete – sokak véleménye szerint – az 1825-ös országgyűlésen gróf Széchenyi István akadémiai felajánlásához kötődik. Akkorra kezdett érezhetővé válni Magyarországon a nyugati liberalizmusok hatása. Széchenyi a kontinentális (német, francia) eszmékkel szemben a liberalizmus angol változatát részesítette előnyben. A modern alkotmánykeletkezés francia, forradalmi útját elutasítva,az evolucionista brit polgári fejlődést tekintette mintának. Mint arisztokrata meg volt győződve saját társadalmi csoportjának történelmi küldetéséről, civilizatórikus feladatáról. Szerepét hasonlónak látta a polgárosodott angol főnemesi réteg történelmi rendeltetéséhez. 1830-ban a code civil és Adam Smith nyomán készített munkájával, a Hitellel robbant be a hazai politikai köztudatba. Noha az írásmű a tőkeszegény magyar gazdaság talpra állásának feltételével, a produktív beruházásokra fordítható hitel létével foglalkozik, nem csupán közgazdasági témájú. Középpontjában a polgári tulajdon és tulajdonlás kérdései álltak. A tulajdonlás szabadsága egyszersmind a politikai jogok gyakorlásának alapjául is szolgált a XIX. századi cenzusos politikai rendszerekben. Széchenyi ezért is minden további fejlődés elengedhetetlen feltételének tekintette a polgári tulajdonviszonyok megteremtését.

Széchenyi nemzetpolitikai programja

A polgárosodás nem csupán társadalmi, hanem nemzetpolitikai programmá vált Széchenyi gondolatvilágában.  Ez ugyanis szerinte a korszak Magyarországának egyik legégetőbb problémájára, a nemzetiségi kérdésre is megoldást kínált. A polgárivá váló társadalom, a gazdasági teljesítmény a nemzetiségeket is a magyar nemzet mellé állítja – állította Széchenyi, aki szinte egyedül a magyar politikai elit tagjai közül türelmet javasolt a nemzetiségek asszimilációja során.   A véleményével magára maradó gróf 1842-es akadémiai beszédét hűvös csend fogadta.  Nagyon helyesen úgy látta, hogy a kényszer, a magyar nyelv terjesztésének XIX. századi koncepciója nem célravezető. Sőt ellenállást vált ki a nem magyar népekben. Kritikával fogadta nagy ellenfele, Kossuth koncepcióját. Itt a lassúbb, kevésbé látványos, de stabilabb átalakulás hívének mutatkozott. 

Ugyanilyen nemzetpolitikai jelentősége volt Széchenyi életerőt sugárzó infrastrukturális fejlesztési koncepcióinak.  Magyarország történetének visszatérő problémája volt, hogy az Oszmánok és Habsburgok, Romanovok és Hohenzollernek közé ékelődött térség, története nagy részében kiszolgáltatott volt a nagyhatalmi folyamatoknak. Az ebből táplálkozó veszélytudat generációkon keresztül áthatotta a politikai elitek gondolkodását. Ezt a tradicionális aggodalmat ráadásul felerősítette a XIX. század organikus társadalomszemlélete és az abba becsatlakozó ún. herderi jóslat. A nemzeteket önálló lélekkel, öntudattal, akarattal rendelkező, élő szervezetekként felfogó organikus iskola képviselője, Johann Gottfried Herder német a feltörekvő, erősödő szláv népek között nem látott helyet Magyarországnak a jövő Európájában. A magyar nyelv és a magyar nép eltűnésének látomása, nemzethalál víziójának árnyékát vetítette az országra. Azt azonban, hogy a sírt, hol a nemzet süllyedt volna, nem kellett megásni, nagyon nagy részben Széchenyinek köszönhetjük. Ő ugyanis mániákusan hitt benne, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz.

Optimizmusát a reformkorban a nagypolitika rangjára emelte és sorban valósította meg a jövő beruházásait. És – noha már ezért is a magyar történelem legnagyobbjai közé kellene sorolnunk – nem érte be ennyivel. Széchenyi sokak szerint reformer, míg mások többet állítanak róla: s ez nem más, minthogy ő volt a magyar történelem legnagyobb civilizátora. Zseniális képességgel és óriási külföldi – elsősorban angol – tapasztalat birtokában jól tudta, hogy a politikai rendszerváltás néhány óra és nap alatt levezényelhető, a gazdasági folyamatok megváltoztatása emberöltőnyi időt is kíván, ám a mindennapok rendszerváltása, a társadalom mentális átalakulása – generációkon át tartó, hosszú folyamat. Nem volt nehéz nem észrevennie, hogy az infrastrukturális átalakulás mellett a társadalom gondolkodását is át kell programozni, az átalakulás emberi tartalmára is figyelmet fordító rendszerváltásra van szükség Magyarországon. E lelki-kulturális polgárosodási folyamat részét képezte az öltözködés és viselkedéskultúra Nyugat-Európában honos szabályainak hazai érvényre juttatása, a szabadidő eltöltésének, a társas érintkezés normáinak elfogadtatása a magyar társadalom nagy részével. Ennek érdekében tartott 5 órai teát katonáinak a Hortobágyon, ezért vezetett be új megszólítási formát a magyar nyelvben (Önözés), egyáltalán ezért tartotta fontosnak az anyanyelv ápolását és a modern polgári társas érintkezés kereteinek megteremtését. A nyugati mintájú fejlődés személyes modelljéhez önmaga adta a mintát – az akkori szemléletmód szerint – különc viselkedésével, életmódjával, kastélya berendezésével.

Széchenyi és Sopron vármegye

Széchenyi saját birtokán kívül megyéjét és annak székhelyét, Sopront is gyakran választotta infrastrukturális, illetve civilizatorikus reformjainak színteréül. A gróf és Sopron illetve Sopron vármegye kapcsolatát mindazonáltal meglehetősen későn, csak 1823-ból sikerült dokumentálni. (Leszámítva iskolai vizsgáinak időszakát. A vizsgákat magántanulóként a pesti Piarista Gimnáziumban, a soproni Bencés Gimnáziumban és a szombathelyi Líceumban tette le.) Ezen azonban nincs mit csodálkozni, ha figyelembe vesszük, hogy az ifjú arisztokrata 17 éves kora óta folyamatosan katonáskodott, így családi birtokközpontjától és annak környékétől hosszú ideig távol került. Édesapja 1815-ben adta át az akkor Bécsben tartózkodó Istvánnak a cenki uradalmat és kastélyt. A gróf továbbra is a császárvárosban élt, ám Bécsből részletes utasításokat küldött a cenki kastély lakályossá tételére.

Az 1823-as Sopron megyei tartózkodás – noha annak kézzel fogható nyoma a város történetében nem maradt – valószínűleg mély hatást gyakorolt Széchenyire, aki itt élte át a kormányzat és a magyarországi megyék adózás körül kibontakozó összetűzését. A soproni megyeháza épületében a királyi biztos erőszakkal vitte keresztül az adómegajánlással kapcsolatos megyei utasítások kiadását. Az atrocitások nyomán lendületet kap Széchenyi közjogi, alkotmánytani és politikai érdeklődése, melyek későbbi szellemi alkotásainak alapját jelentették.

Még ugyanabban az évben, Sopronban jelentette meg a falkavadász-társaság fellendítése érdekében írt német nyelvű művét, melyben a vadászat szabályozásával foglalkozott. A füzet hatása nem volt számottevő, ám a gróf nemsokára országos ismertségre tett szert. Ennek alapja az az országgyűlési felajánlás volt, melyet a pozsonyi alsóház kerületi ülésén barátja, Sopron megye követe, Felsőbüki Nagy Pál felszólalására reagálva, a nemzeti szellem és nyelv felvirágoztatására tett. A kezdeményezés a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának legfontosabb előzménye lett.

Az 1820-as évek végén többször tartózkodott Cenken, utazgatott, kisebb írások kerültek ki tollából, a cenki birtokon ellenőrizte a juhtenyésztést, szederfaültetvényét bővítette, tanulmányozta a magyar jogot; 1825-re elkészítette a Rába szabályozás Sopron és Győr megyei tervét. (1847-ben a kormány meg is bízta a győri Kis-Duna–Rába–Rábca és Marcal folyók szabályozásával, ám a terv az 1848-as események miatt nem valósult meg.)

1831. július 12-én Cenkre utazott. Tombolt a kolerajárvány. Itt írta meg és kinyomtatta „Kedves jobbágyaim...” kezdetű röplapját, amely a kolerajárvány idejére adott hasznos egészségügyi tanácsokat a cenki birtok parasztságának. Sopron vármegye a kolera elleni védekezés céljából kinevezett bizottság tagjává választotta Széchenyit. A nyár folyamán ebben a minőségében energikus tevékenységet fejtett ki. Miközben rendszeresen járt be Sopronba, hogy a teendőket a bizottság elnökével, a megye alispánjával megbeszélje, beutazta a veszélyeztetett községeket. Eszterházán és Bánfalván két vesztegzárat is létrehozott a járvány megfékezése érdekében.

Még Cenken belekezdett egy új mű írásába, címe Reformatio, ez kapta késobb a „STADIUM” címet.

Széchenyi első sikereiről természetesen Sopron vármegye is tudomást szerzett. 1828. augusztus 26-án személyesen vett részt Sopron megye közgyűlésén, ahol az egyik szónok érdemeit méltatta. A közgyűlés már korábban elhatározta, hogy a grófot saját arcképének megküldésére kérte fel. Ezt Széchenyi akkor visszautasította. Tíz évvel később azonban, az új vármegyeháza 1834-es felépítését követően a megyei közgyűlés elhatározta, hogy maga gondoskodik István grófnak, és a múzeumalapító Széchenyi Ferencnek az arcképéről, és az előbbit hamarosan el is készíttette Barabás Miklóssal. Az elismertsége csúcsán álló arisztokratát Sopron városa is igyekezett szimbolikus gesztussal magához kötni.

A soproni díszpolgár

Széchenyi István – aki cenki birtokosként sűrűn megjelent a városban, de nem a városi törvényhatóság, hanem a megye gyűlésein – érdemeit a 1835. február 20-án a város a legmagasabb erkölcsi elismerés odaítélésével ismerte el, amikor tiszteletbeli polgárává választotta, azaz a mi fogalmaink szerint díszpolgári címet adományozott neki. Az elismerés az első hasonló jellegű döntés volt a város történetében. Sopron első díszpolgára köszönőlevelében a következőket írta a város vezetésének: „Mi pedig örömöm gerjedelmit még magasbra emeli, az: Ott nyernyi borostyánt, hol földi pályámat kezdém s hol áldott szülék nemes példáitul irányozva már zsenge koromban ringattatám az élet tavaszának azon gyönyörteli álmaiban, mellyel keblembe is Magyar Honunk egykori nemesb és dicsőbb kifejlését tünteték lelkem elibe.” A várossal való kapcsolata ezután elmélyült. Többet tartózkodott itt, bár Sopronban sem földje, sem háza nem volt, ezeket bátyjai örökölték, például a még most is álló Széchenyi-palotát. (1795–1805 között Széchenyi István az Erdődy-családtól vett palotában lakott a nyári, kivételesen néhány téli hónapon át. Széchenyi Pál a harmincas évek elején újíttatta föl a palotaépületet, melynek István később is gyakori vendége volt). Ennek ellenére még a tiszteletbeli polgárság évének tisztújítása során „választott községünk számfeletti tagjának”, vagyis a közgyűlés tagjának választották.

1835. július 11-én a soproniak levélben keresték meg, hogy segítsen nekik megszerezni egy részvénytársasági alapon működő gőzmalom felállítására az engedélyt. A vállalkozást egy Weisz Henrik nevű soproni ecetgyáros indította meg 1834 őszén. Széchenyi elfogadta a felkérést azzal, hogy a malom vezetője két soproni legyen: Flandorffer Ignác és Rupprecht János. A gróf Cochvill seraingi gyárosnál, valamint Clarknál is interveniált annak érdekében, hogy „a gőzönyt”, azaz a gőzgépet a legjobb helyen, Angliában készíttethessék el. A gőzmalom „Oedenburger Dampfmühl Gesellschaft” címmel 1836 közepén alakult meg és öt évre kapott szabadalmat. Széchenyi az alapszabályok szerint, mint a társaság „védője” szerepelt. Az ország első gőzmalmának azonban nem lett sikere, és nemsokára tönkrement. Itt szerzett tapasztalatait mindenestre a gróf hasznosítani tudta a Pesti Hengermalom megszervezésénél. 1839. május 31-én – több mint kétéves előkészítés után – hozta létre Széchenyi a Pesti Gőzmalom Társaságot, s a mai Margit híd pesti hídfőjének közelében megkezdhették a Hengermalom építését. A gőzgépet a bécsi Fletscher és Punchon cégtől rendelték meg1840-ben, s az első őrlésre 1841. szeptember 15-én került sor a malomban. A Hengermalom igen jó minőségű lisztet állított elő, terményei sikert arattak, ezért a részvényesek ott már nem csalatkoztak.

Széchenyi István másik úttörő vállalkozása a selyemtermesztés magyarországi fellendítésére irányult. Ennek során fontos szerepet szánt saját birtokainak és Sopron valamint Vas megyék birtokosainak és polgárainak is. 1835. július 13-án részt vett Sopron megye közgyűlésén, itt elnöke lett a Selyemtenyésztési Társulatnak. Széchenyi már 1829-ben nemesített, vagyis oltott szederfákat hozatott Olaszországból és ezekből nagycenki birtokán rövidesen 103.800 darabot ültetett. Cenken így már 1835-ben megkezdte a selyemhernyó tenyésztést. Itt tartotta alakuló ülését a Sopron-vasi Szederegylet ideiglenes választmánya. Ehhez a tevékenységhez kapcsolódott műve: a Selyemrül. 1841-ben jóformán bejárja Sopron és Vas vármegye minden községét, hogy a térség lakosságát szederfaültetésre és selyemhernyó-tenyésztésre ösztönözze. Az egyesület közgyűlésein rendszeresen megjelent. Amikor Sopronban később nagyobb területet béreltek, hogy azon szederfákat termesszenek, Széchenyi személyesen látogatott ki a területre. Három év múlva ismét az – akkor már Selyemtenyésztő Társulat néven működő – egylet elnökének választották. Az új társaságot már jobbára soproni, városi polgárok működtették, akik támogatása nélkül – Széchenyi szerint – elkerülhetetlen lett volna a Szederegylet a bukása.

1839-ben a Fertő tón Fertőboz község területén fürdőt létesített a balatoni fürdőzés mintájára, amely hamarosan közkedvelt lett a soproni polgárok között, de később elhanyagolták, tönkrement és meg is szűnt a Fertő vizének visszahúzódása miatt.

A gazdasági infrastruktúra építője

Az 1840-es évek elejére esik a Soproni Takarékpénztár megalakulása, 1842. augusztus 31-én. A legelső részvényjegyző a kiváló közgazdasági érzékkel rendelkező gróf Széchenyi István volt 2000 forinttal, vagyis húsz darab részvénnyel. A megalakuláskor a tiszteletbeli választmány tagjává is megválasztották. Az intézmény felállításának gondolata már nagyon korán felvetődött benne. 1825-ben – tizenhat évvel előbb, mintsem a Soproni Takarékpénztár valóban megalakult – már bejegyezte Naplókötetének „Különböző gondolatok” fejezetébe: „Takarékpénztár Sopronban”.

Amikor 1845-ben a helytartótanács közlekedésügyi bizottságának az élére állították, szinte azonnal megpróbálta a megyei közönség érdekében latba vetni tekintélyét. Sopron megye közgyűlésének írt a köszönőlevelében felhívta a nemesség figyelmét a Sopron- és Győr közötti postaút rossz állapotára. „Miután Sopron mintha külföldön volna, Buda-Pesttel, a hon szivével’ ugy szólván nincs is igazi összeköttetésben; mert hiszen egyik helyről a másikra rendesen és időveszteség nélkül alig juthatni, levél pedig egyenes vonalban és kellő időben éppen nem érheti el czélját. A tárgy azonban már szinte meg volna érve, mert csak tegnap kaptam felsőbb helyről tudósítást, hogy e részben akadály többé nincs: miután azonyban olly fertelmes rossz a Győrtől Sopronba vezető utnak egy része, miszerint azon brancard és gyorskocsi némi időkben teljességgel nem járhat: természetesen mindaddig, míg ez rendbe nem jő a postavonal sem fog létesülni. Szabad mozoghatás nélkül nincs élet és annál kevésbbé van szabadság. Sopronbul pedig most valóban kényelmesben mehetni vagy küldhetni levelet Prágába sőt Drezdába, mint Pestre; ha azon kérést ujra és ujra ismétlem: méltóztassanak eszközleni, hogy Kapuvár, Csorna stb. felé minden időben járható legyen az ut és ezen minél előbb létrehozva rendes posta-vonal: – azt hiszem, hogy nem fogok hibázni.” A felhívás nem maradt eredménytelen, hiszen a közgyűlés utasította Simon János alispánt az út megjavítására, és erre Győr megyét is felszólították.

Széchenyi imént idézett gondolatában is látható, milyen nagy jelentőséget tulajdonított a szabad mozgásnak, a közlekedésnek, amiben a polgári szabadság kiteljesedésének, és a vállalkozás szabadságának feltételét látta. Ezért amikor 1843-ban életre hívták azt a városi és megyei bizottságot, amelynek feladata lett a vasútügy dolgainak vitele, egybehangzó vélemény volt, hogy a vasútügyi bizottság elnökéül gróf Széchenyi Istvánt kérik fel. Széchenyi vállalta a felkérésre a feladatot, s már 1843. november 13-án felkereste Metternich kancellárt, hogy megnyerje a soproni vasútügy támogatására. 1845. március 30-án Sopronban megtartották a Sopron–Németújhelyi (Bécsújhely, Wiener Neustadt – Au.) Vasút Társaság alakuló közgyűlését, melyen Széchenyi István is részt vett. A vasútvonal megépítésében a térség fejlődésének egyik kulcsát látta. Erre utal a beruházást üdvözlő gondolata: „Ragyogó csillag tűnt fel Nyugat-Magyarország egén, melynek: növekvő fénysugara meg fogja világítani a jövendő gyors fejlődésének útját.” A vaspálya, mely a második volt Magyarországon (igaz vonala az országhatáron túli várossal kötött össze magyar területeket) 1847. augusztus 20-án nyílt meg.

Visszavonulás és tisztelet

Széchenyi Sopronhoz és Sopron megyéhez való viszonya a 40-es évek közepétől hűvösebbé vált. Adóügyi, közteherviselési kérdésekben már az 1843-ban a megyei követutasítások kidolgozása során magára marad a helyi nemesség konzervatív álláspontjával szemben. 1844-ben a Sopron megyei gyűlés ismét keresztülhúzta a Széchenyi által támogatott indítványt, mely a fontosabb beruházásokra fordítandó nemesi hozzájárulás fizetéséréről szólt. A közgyűlés határozottan elutasította a Széchenyi „Adó és két garas” című munkájában is szorgalmazott javaslatot azzal, hogy „a vérrel szerzett nemesi jogok, szabadságok megsemmisítésére és a hazai alkotmány felforgatására vezető adóztatás tervezetét sem most, sem a jövendőre el nem fogadja s követeit odautasítja, hogy e tárgy felvételét az országgyűlésen ellenezzék, elfogadás esetén e munkálatokat ne fogadják el, sőt akadályozzák meg, hogy törvénnyé válljon.” A döntés előrevetítette a három évvel későbbi választási kudarc eredményét.

1847-ben Széchenyi jelöltetni kívánta magát a Sopron megyei követválasztáson. Kossuth Lajos, aki 1847. október 3-án, a közelgő országgyűlésre készülve rangsorolta a megyéket, aszerint, milyen a viszonyuk a liberális reformelképzelésekhez, Sopront a „megnyerhető” megyék közé sorolta. Miután azonban napokon belül kiderült, hogy a soproni liberálisok nem rendelkeznek akkora háttérrel, amennyi egy követ megválasztásához kellene, a konzervatív párt két jelöltje indult az októberi követválasztáson. Már hetek óta folyt a jelöltek mellett a korteskedés, amikor az utolsó pillanatban Széchenyi István is jelöltetni kívánta magát. Mivel pedig sem a két jelölt visszaléptetésének kísérlete, sem a szavazatgyűjtő korteskedése nem járt sikerrel („oly követ kell nekünk, ki közülünk való, és tudja, mi baja és szüksége a nemességnek” ill. „úgyis helye van a felsőtáblán.") Széchenyi támogatását elutasították, és az 1847. október 12-én tartott követválasztáson Simon Nep. János első alispánt („egyhangú felkiáltással”) és Paál János uradalmi ügyvédet (szavazattöbbséggel) választották meg követnek, Széchenyi egyetlen szavazatot sem kapott. Viszont október 18-án Moson megye országgyűlési követté választotta.

Az 1848 júliusában megnyílt első népképviseleti országgyűlésen azonban már Sopron megye nyéki kerületének képviselőjeként vett részt. A képviselőházban többször felszólalt, szembefordulva a baloldal álláspontjával.

Halála után 1861-ben Kania Ferdinánd javaslatára a Promenádot Széchenyi Istvánról nevezték el. A javaslat elfogadásával ez lett Sopron első, történelmi személyiségről elnevezett tere, melyet csak nagy sokára követett Deák (1878), Csengery Antal, Esterházy herceg, Erzsébet királyné, Kossuth és Jókai. A tér ma is a Legnagyobb Magyar nevét viseli. Születésének 100. évfordulójára (1897) az 1896 szeptemberében megalakult szoborbizottság kétszeres életnagyságú (3,6 m) bronz szoborral kívánt emléket állítani a haza, a megye, a város nagy fiának. A bizottság elnöke Póda Endre apátplébános, titkára a levéltár és a múzeum közös igazgatója, Kugler Alajos volt. Tagjai: Baán Endre alispán, Gebhardt József polgármester, Bella Lajos régész, Printz Ferenc a Városszépítő Egyesület elnöke, ifj. Stornó Ferenc – hogy csak a legismertebbeket említsük. A felállítandó szobor mintáját még Izsó Miklós készítette el. A művész váratlan halála után tehetséges tanítványára, Mátrai Lajosra maradt a megvalósítás. Az emlékmű teljes magassága 8,7 méter, amely impozáns méretével uralja az egész teret.

A hálás utókor az utóbbi évtizedekben soproni közintézmények, szervezetek róla történő elnevezésével emlékezik a Legnagyobb magyarról. Nevét viseli többek között 1924 óta az egykori Főreáliskola (ma gimnázium), 1941 óta a Soproni Városi Könyvtár, és 2000-től a Nyugat-magyarországi Egyetem (jelenleg Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor) Közgazdaságtudományi Karának Doktori Iskolája. A Közgazdaságtudományi Kar emellett 2000-ben Széchenyi István Emlékérmet alapított, amelyet évente adományoz a közgazdaságtudományban kiemelkedő eredményeket elért oktatóknak, kutatóknak, gazdasági szakembereknek. Sopronpusztán, a Páneurópai Piknik helyszínén is Széchenyi szobor őrzi emlékezetét, amelyet a Magyar Tudomány Ünnepe megnyitóján az Akadémia elnöke évente megkoszorúz. Az ugyanitt megtalálható parkban minden alkalommal elültetnek egy hársfát, amely – Széchenyi István 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen a Magyar Tudós Társaság megalapítására tett felajánlására emlékeztetve – mára 184 egyedből álló erdővé terebélyesedett.

Dr. Tóth Imre egyetemi docens, a Soproni Múzeum igazgatója
Dr. Székely Csaba professzor emeritus

A Kar Széchenyi István Emlékérme

Irodalom

• Gazda István: Széchenyi napjai. Történelmi-művelődéstörténeti kronológia. Budapest, 1991. Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület.
• Östör József: Széchenyi István és Sopron. Soproni Szemle, 1942. 1-15.
• Parragi György: Sopron és Széchenyi. Sopronvármegye, 1935. december 14.
• Perkovátz Bódog–Kubinszky Mihály: Széchenyi István és a Sopron–Bécsújhelyi vasút építése. Soproni Szemle, 1957. 1-2. 44-64.
• Thirring Gusztáv: A Széchenyi-család soproni házai, Soproni Szemle, 1938. 4-5.sz. 289-301.
• Viszota Gyula: Gr. Széchenyi István és Sopron vármegye. Budapesti Szemle, 1902. 29-83.

Részlet az Egyetemi Doktori és Habilitációs Szabályzatból.

A habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény egyetemi megítélése. A habilitált doktor cím kérelem alapján lefolytatott habilitációs eljárás eredményeként a pályázó doktori fokozatának megfelelő tudományágban nyerhető el. A kérelmező doktori fokozatának tudományágától eltérő tudományágban akkor kérhető a habilitációs eljárás megindítása, ha a kérelmezőnek a tudományos fokozat megszerzése óta kifejtett tevékenysége ezt indokolja.

A pályázóval szemben támasztott követelmények

• legalább 5 éve doktori (PhD) fokozattal rendelkezik és magas szintű, önálló tudományos alkotó tevékenységet folytat;
• hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben legalább 8 féléven keresztül látott el oktatói feladatot;
• a művelt tudományág területén széleskörű áttekintéssel és korszerű tudományos ismeretekkel rendelkezik;
• ismereteit áttekinthető, elsajátítható, logikus rendszerbe tudja foglalni, azaz tananyagformáló készséggel rendelkezik;
• rendszerbe foglalt ismereteit szóban (előadásban) és írásban (jegyzet, tankönyv) át tudja adni, azaz ismeretátadó készséggel rendelkezik;
• tudását anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelven (angolul, németül, franciául vagy oroszul) is képes átadni. Kérelemre, a szakterület jellegéből fakadó indokok alapján, az EDHT ezektől az idegen nyelvektől eltérhet, az illetékes tudományági doktori tanáccsal egyeztetve;
• a hazai és nemzetközi tudományos szakmai közéletben tevékenyen részt vesz;
• teljesíti a mellékletben elvárt követelményeket;
• büntetlen előéletű.

A habilitációs eljárás díja

A habilitációs eljárásért díjat kell fizetni, melynek összege a kérelem beadásakor érvényes minimálbérrel megegyező összeg. Ha a tanórai előadás és a tudományos előadás (kollokvium) is idegen nyelven zajlik, az eljárási díj a kérelem beadásakor érvényes minimálbér 2-szerese.

A habilitációs eljárás megindítása, részei és értékelése

(1) A habilitációs eljárás megindítása iránti kérelmet 5 példányban és mellékleteit 1 példányban az EDHT elnökéhez kell benyújtani. A formailag nem megfelelő, ill. hiányosan benyújtott kérelmet hiánypótlásra vissza kell küldeni a pályázó részére, aki a kérelmet visszavonhatja, vagy a kért hiánypótlással bármikor újra benyújthatja. A habilitációs eljárás megindítottnak tekintendő, ha a formailag megfelelő és tartalmilag hiánytalan kérelem birtokában az EDHT – a tudományterületileg illetékes doktori iskola javaslatát bekérve – határozott az eljárás szakértő bizottságának személyi összetételéről.

(2) A kérelem az egyetem bármelyik oktatási nyelvén benyújtható.

(3) A habilitációs kérelemben meg kell jelölni a tudományterületet és az azon belüli tudományágat, amelyben a pályázó a habilitációs eljárás lefolytatását kéri.

(4) Habilitációs eljárás megindítását kérheti bárki, aki bizonyítja egyetemi szintű oktató tevékenységét, tananyagformáló képességét, tudományos tevékenységének elvárt szintjét, megfelel a további feltételeknek, és mindezt hitelt érdemlően bizonyítja.

A bizonyítás módjai

• Az egyetemi oktató tevékenység és tananyagformáló képesség bizonyítása:

a) a pályázó által írt tankönyv, jegyzet;

b) az általa kidolgozott tantárgyi program és tanmenet;

c) oktatási feladatok (pl. szakvezetés).

• Tudományos tevékenység bizonyítása:

a) a tudományos munkásság főbb eredményeit összefoglaló tézisekkel és azok nyomtatásban megjelent dokumentumaival (a téziseknek tartalmazniuk kell a főbb tudományos eredmények leírását);

b) a szakirodalmi munkásság és az idézettség (hivatkozások) teljes jegyzékével, az MTMT adatbázisa alapján;

c) a kiemelkedő szakmai teljesítmény bemutatásával;

d) gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományág esetén elvárás a jelölt által írt vagy szerkesztett, a doktori fokozat elnyerését követő, a habilitációs eljárásban vizsgált egybefüggő 5 évben kiadott tanulmánykötet vagy monográfia;

e) gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományág esetén további elvárás tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányokra kapott minimum 12 pont a pontozótábla 2.2. Közlemények alpontjában.

• Az előadói készség bizonyítása:

a) tanóra keretében 40-45 perces előadás egyetemi hallgatók előtt, a szakértőbizottság jelenlétében;

b) tudományos előadás keretében 30 perces idegen nyelvű előadás, amit vita követ a tudományterület elismert szakembereinek részvételével, a szakértőbizottság jelenlétében, a jelölt tudományos előadó- és vitakészségének idegen nyelven történő bizonyítására. Az ismertetett kutatási eredmények tükrözzék az eljárás megkezdéséig tartó folyamatos és mérhető tudományos tevékenységet.

A habilitációs eljárás az alábbi részekből áll

a) előzetes habitusvizsgálat (a beadott kérelem értékelése), mely a jelentkezési feltételek teljesítését vizsgálja; a formai követelményeknek megfelelő habilitációs kérelem alapján, a szakmailag illetékes doktori iskola vezetőjének egyetértése esetén, az opponensek támogató állásfoglalása mellett az eljárás szóbeli szakasza az EDHT elnöke által meghirdethető;

b) szóbeli szakasz: magyar nyelvű (vagy az egyetem másik hivatalos oktatási nyelvén megtartott) tanóra valamint idegen nyelvű tudományos előadás, ill. azok értékelése az Nftv. 108. § 7. pontjának megfelelően, továbbá nyilvános vita és annak értékelése.
A magyar nyelvű habilitációs előadás az egyetemen meghirdetett, vagy meghirdetendő tantárgy tananyagának egy tanórára eső része, melyet a pályázó által megadott 3 témajavaslatból a két opponens, vagy a szakértőbizottság elnöke jelöl ki. A jelöltnek – habilitációs eljárás iránti kérelmében – konkrétan meg kell neveznie a választott tantárgya(ka)t. A jelöltnek szabad előadást kell tartania, a felolvasás nem megengedett.
A tanórai előadás után bárki kérdést tehet fel az előadónak a tanóra keretében tartott témakörhöz kapcsolódóan. A pályázó válaszaival szakmai tájékozottságát igazolja.
A tudományos előadás keretében a pályázó főbb tudományos eredményeit ismerteti 30 perces, idegen nyelvű szabad előadás formájában. Az előadást idegen nyelven vita követi.

A habilitációs eljárásra irányuló kérelem mellékletei

a) egyetemi (MSc/MA) oklevél,

b) doktori (PhD) oklevél,

c) hatósági erkölcsi bizonyítvány (illetve ezt pótló hatósági bizonyítvány külföldi állampolgár esetében), ha nem ehhez kötött munkakörben tevékenykedett a habilitációs kérelem benyújtásakor,

d) részletes tudományos életrajz,

e) a kérelmező tartós oktatói és tudományos (alkotó) tevékenységét, ill. szakirodalmi működését megfelelően bizonyító dokumentumok,

f) a tudományos munkásságot bemutató tézisek,

g) a kérelmező által legfontosabbnak ítélt 10 publikációjának különlenyomata,

h) a kérelmező tananyagformáló készségét igazoló dokumentumok,

i) idegen nyelvű eljárás lefolytatásának engedélyezése iránti esetleges kérelem,

j) három, óravázlattal is kiegészített javaslat a habilitációs eljárás nyilvános szakaszában tartandó tanórai előadás témájára, megjelölve azt, hogy azok az egyetem mely szakán, melyik tantárgy keretébe illeszthetők be,

k) három, témavázlattal is kiegészített javaslat a habilitációs eljárás nyilvános szakaszában idegen nyelven tartandó tudományos előadás témájára,

l) nyilatkozat, hogy a pályázónak nincs folyamatban ugyanezen a szűkebb tudományterületen habilitációs eljárása, továbbá 2 éven belül nem utasították el habilitációs kérelmét (ugyanezen a szűkebb tudományterületen),

m) az illetékes doktori iskola vezetőjének nyilatkozata a fogadókészségről,

n) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a pályázó rendelkezik az előírt (legalább 8 féléves) felsőoktatási oktatói gyakorlattal,

o) az eljárási díj befizetését igazoló szelvény,

p) két, nemzetközileg elismert külföldi szaktekintély írásos véleménye (ajánlása),

q) a melléklet szerinti pontszámítás annak bizonyítására, hogy a jelölt teljesítménye eléri a minimálisan megkövetelt szintet,

r) gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományág esetén leadandó továbbá a jelölt által írt vagy szerkesztett, 5 éven belül kiadott tanulmánykötet vagy monográfia.

• Jelentkezési határidők

• A doktori képzést szervező hivatal

• Képzési formák
• Kik pályázhatnak?
• A jelentkezéshez szükséges dokumentumok és a szükséges mellékletek
• A felvételi eljárás
• A felvételi eljárás értékelésének pontrendszere

Jelentkezési határidő

2024. augusztus 20.

• felvételi elbeszélgetés várható időpontja augusztus 26-28.,
• értesítés az eredményről szeptember eleje.

A doktori képzést szervező hivatal

Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar
9400 Sopron, Erzsébet u. 9.

Vezető: Prof. Dr. Obádovics Csilla egyetemi tanár
Doktori koordinátor: Petróné Tóth Ildikó
Telefon: +36 99 518-106, +36 30 957-5587
E-mail: lkk-doktori@uni-sopron.hu

Képzési formák

1. szervezett nappali tagozatos doktori (PhD) képzés (állami vagy egyéb ösztöndíjjal vagy önköltséges formában),
2. szervezett levelező tagozatos doktori (PhD) képzés (önköltséges formában),
3. egyéni felkészülők részképzése (önköltséges formában).

Kik pályázhatnak?

A doktori képzésre pályázhatnak mindazok, akik

• a választott tudományterület (tudományág) jellegének megfelelő, legalább jó rendű egyetemi szintű végzettséggel vagy más olyan egyetemi (MA/MSc) végzettséggel rendelkeznek, amely a választott tudományágban (doktori iskolában) a szükséges megalapozó szakmai ismereteket biztosítja (az adott doktori iskola tanácsa a legalább jó rendű oklevéllel kapcsolatos követelménytől csak rendkívül megalapozott tények tükrében tekinthet el);
• legalább egy középfokú (B2) komplex államilag elismert nyelvvizsgával, vagy azzal egyenértékű nyelvtudás igazolásával rendelkeznek;
• pályázatukban olyan kutatási témát javasolnak, ami művelésre érdemes és illeszkedik a Doktori Iskola profiljába;
• az aktuális témakiírások megtalálhatók az Országos Doktori Tanács adatlapján.

Egyéni felkészülési formában részképzésre jelentkezőknél követelmény:

• legalább öt éves kutatói munka, jelentős saját kutatási eredményekkel;
• jelentős publikációs tevékenység, amelynek követelményszintje a fokozatszerzés feltételeként előírt publikációs teljesítménnyel megegyezik;
• a fokozatszerzés feltételeként előírt idegennyelv-ismeret igazolása, már a felvételkor;
• egy elismert hazai szaktekintély (egyetemi tanár, MTA doktora, MTA tagja) ajánlólevele.

A jelentkezéshez szükséges dokumentumok és a szükséges mellékletek

• Jelentkezési lap (letölthető – docx).
• Részletes kutatási terv (az útmutató letölthető – pdf).
• Motivációs levél.

Mellékletek:

• önéletrajz (Europass);
• egyetemi oklevél és leckekönyv másolata (beiratkozáskor kérjük az eredetit bemutatni);
• idegennyelv-tudást igazoló okirat(ok)
• tudományos és publikációs tevékenység dokumentált ismertetése (szakmai tevékenység dokumentálása: TDK munka, tanulmányi verseny, publikációk különlenyomata, oklevelek stb.);
• javaslat a témavezető személyére (ha van);
• a büntetlen előéletet igazoló 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány;
• lehetőség szerint a szakterület legalább egy elismert szaktekintélyének írásos véleménye, ajánlólevél; egyéni felkészülőknél ajánlólevél a jelentkező szakterületének kiemelkedő, doktori fokozattal rendelkező, nemzetközileg elismert hazai szaktekintélyétől.

A felvételi eljárás

• a Felvételi Bizottság a benyújtott dokumentumok alapján dönt a pályázó felvételi eljárásra bocsátásáról,
• a Felvételi Bizottság felvételi beszélgetés alapján megvizsgálja a pályázó tudományos munkára való felkészültségét. A vizsgálat kiterjed a doktori téma tudományos kutathatóságára, a problémák megoldását célzó elképzelésekre.

A nem szakirányú végzettséggel rendelkezők esetén a Felvételi Bizottság megvizsgálja a pályázónak a választott doktori iskola tudományágában való jártasságát is. Ez alapján kiegészítő szaktárgyak felvételét, vagy különbözeti vizsgák letételét is előírhatja. Az előírt alapozó ismereteket nyújtó szaktárgyakért, különbözeti vizsgákért kredit nem adható.

A felvételi eljárás értékelésének pontrendszere

• Jelentkezési határidők

• Várható keretszám

• A doktori képzést szervező hivatal

• Képzési formák
• Kik pályázhatnak?
• A jelentkezéshez szükséges dokumentumok és a szükséges mellékletek
• A felvételi eljárás
• A felvételi eljárás értékelésének pontrendszere

Jelentkezési határidő

1. A februárban induló képzésre november 30.

• felvételi elbeszélgetés várható időpontja következő év január eleje,
• értesítés az eredményről január közepe.

2. A szeptemberben induló képzésre május 31.

• felvételi elbeszélgetés várható időpontja június közepe,
• értesítés az eredményről június vége.

Várható keretszám

• 7 fő nappali állami ösztöndíjas,
• 15 fő önköltséges képzés.

A doktori képzést szervező hivatal

Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar
9400 Sopron, Erzsébet u. 9.

A doktori iskola vezetője: Prof. Dr. Obádovics Csilla egyetemi tanár
A doktori iskola titkára: Dr. Resperger Richárd adjunktus
Doktori koordinátor: Petróné Tóth Ildikó
Telefon: +36 99 518-106, +36 30 957-5587
E-mail: lkk-doktori@uni-sopron.hu

Képzési formák

1. szervezett nappali tagozatos doktori (PhD) képzés (állami vagy egyéb ösztöndíjjal vagy önköltséges formában),
2. szervezett levelező tagozatos doktori (PhD) képzés (önköltséges formában),
3. egyéni felkészülők részképzése (önköltséges formában).

Kik pályázhatnak?

A doktori képzésre pályázhatnak mindazok, akik

• a választott tudományterület (tudományág) jellegének megfelelő, legalább jó rendű egyetemi szintű végzettséggel vagy más olyan egyetemi (MA/MSc) végzettséggel rendelkeznek, amely a választott tudományágban (doktori iskolában) a szükséges megalapozó szakmai ismereteket biztosítja (az adott doktori iskola tanácsa a legalább jó rendű oklevéllel kapcsolatos követelménytől csak rendkívül megalapozott tények tükrében tekinthet el);
• legalább egy középfokú (B2) komplex államilag elismert nyelvvizsgával, vagy azzal egyenértékű nyelvtudás igazolásával rendelkeznek;
• pályázatukban olyan kutatási témát javasolnak, ami művelésre érdemes és illeszkedik a Doktori Iskola profiljába;
• az aktuális témakiírások megtalálhatók az Országos Doktori Tanács adatlapján.

Egyéni felkészülési formában részképzésre jelentkezőknél követelmény:

• legalább öt éves kutatói munka, jelentős saját kutatási eredményekkel;
• jelentős publikációs tevékenység, amelynek követelményszintje a fokozatszerzés feltételeként előírt publikációs teljesítménnyel megegyezik;
• a fokozatszerzés feltételeként előírt idegennyelv-ismeret igazolása, már a felvételkor;
• egy elismert hazai szaktekintély (egyetemi tanár, MTA doktora, MTA tagja) ajánlólevele.

A jelentkezéshez szükséges dokumentumok és a szükséges mellékletek

• Jelentkezési lap (letölthető – docx).
• Részletes kutatási terv (az útmutató letölthető – pdf).
• Motivációs levél.

Mellékletek:

• önéletrajz (Europass);
• egyetemi oklevél és leckekönyv másolata (beiratkozáskor kérjük az eredetit bemutatni);
• idegennyelv-tudást igazoló okirat(ok)
• tudományos és publikációs tevékenység dokumentált ismertetése (szakmai tevékenység dokumentálása: TDK munka, tanulmányi verseny, publikációk különlenyomata, oklevelek stb.);
• javaslat a témavezető személyére (ha van);
• a büntetlen előéletet igazoló 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány;
• lehetőség szerint a szakterület legalább egy elismert szaktekintélyének írásos véleménye, ajánlólevél; egyéni felkészülőknél ajánlólevél a jelentkező szakterületének kiemelkedő, doktori fokozattal rendelkező, nemzetközileg elismert hazai szaktekintélyétől.

A felvételi eljárás

• a Felvételi Bizottság a benyújtott dokumentumok alapján dönt a pályázó felvételi eljárásra bocsátásáról,
• a Felvételi Bizottság felvételi beszélgetés alapján megvizsgálja a pályázó tudományos munkára való felkészültségét. A vizsgálat kiterjed a doktori téma tudományos kutathatóságára, a problémák megoldását célzó elképzelésekre.

A nem szakirányú végzettséggel rendelkezők esetén a Felvételi Bizottság megvizsgálja a pályázónak a választott doktori iskola tudományágában való jártasságát is. Ez alapján kiegészítő szaktárgyak felvételét, vagy különbözeti vizsgák letételét is előírhatja. Az előírt alapozó ismereteket nyújtó szaktárgyakért, különbözeti vizsgákért kredit nem adható.

A felvételi eljárás értékelésének pontrendszere

• Doktori iskola azonosító adatai
• Kapcsolat
• A doktori iskola törzstagjai
• A Tudományági Doktori Tanács tagjai
• A doktori iskola témavezetői
• A doktori iskola partnerei
• A doktori iskola névadója

Doktori iskola azonosító adatai

A doktori iskola neve: Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola [István Széchenyi Economics and Management Doctoral School]

A doktori iskola azonosítója: 239

Tudományterület: Társadalomtudományok [Social Sciences]

Tudományág: Gazdálkodás- és szervezéstudományok

Működési helye: Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar

Postacím: 9400 Sopron, Erzsébet u. 9. fszt. 19.

Kapcsolat

Telefon: +36 99 518106

E-mail: lkk-doktori@uni-sopron.hu

Petróné Tóth Ildikó doktori előadó, koordinátor
Mobil: +36 30 9575587

Dr. Resperger Richárd doktori iskola titkára

Prof. Dr. Obádovics Csilla doktori iskola vezető
Mobil: +36 30 3855744

A doktori iskola törzstagjai

• Prof. Dr. Obádovics Csilla PhD egyetemi tanár, a SZIDI vezetője
• Prof. Dr. Fábián Attila PhD egyetemi tanár
• Prof. Dr. Széles Zsuzsanna PhD egyetemi tanár
• Prof. Dr. Szalay László DSc egyetemi tanár
• Dr. habil. Tóth Balázs István PhD egyetemi docens
• Dr. habil. Pogátsa Zoltán PhD egyetemi docens
• Prof. Dr. Kulcsár László CSc professzor emeritus
• Prof. Dr. Székely Csaba DSc törzstag emeritus

A Tudományági Doktori Tanács tagjai

• Prof. Dr. Obádovics Csilla PhD egyetemi tanár, elnök
• Prof. Dr. Széles Zsuzsanna PhD egyetemi tanár
• Dr. habil Tóth Balázs István PhD egyetemi docens, kutatóintézet igazgató
• tanácskozási jogú örökös tag: Prof. Dr. Székely Csaba DSc professzor emeritus
• Prof. Dr. Popp József DSc egyetemi tanár – külső tag
• Prof. Dr. Bakacsi Gyula CSc egyetemi tanár – külső tag
• PhD hallgatói képviselet: Ionescu Astrid doktorandusz

A doktori iskola témavezetői

A témavezetők megtekinthetők a Doktori Iskola ODT-adatlapján.

A doktori iskola együttműködő partnerei

A hazai és nemzetközi partnerekkel kötött együttműködési megállapodások elérhetők a Doktori Iskola ODT-adatlapján.

A doktori iskola névadója

Széchenyi és Sopron