Sikeresen zárult az EIP projekt 

Sikeresen zárult az EIP - Inváziós fafajok visszaszorítása, különös tekintettel a bálványfára c. projekt 

Az európai innovációs partnerség célja az egyszerre versenyképes és fenntartható agrár- és erdőgazdálkodás támogatása, melynek legfontosabb eszköze a kutatási eredmények mindennapi gyakorlatba történő átültetése, azaz az innováció. Hazánkban a Vidékfejlesztési Program keretében nyílt lehetősége a kutatóhelyeknek és az érdeklődő gazdálkodóknak olyan innovációs projektek megvalósítására, amelyek valós, a résztvevő gazdálkodókat érintő gyakorlati probléma vagy fejlesztési igény megoldására fókuszálnak, konzorciumi formában. 

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete öt EIP projektben vállalt szerepet, melyek közül az “Inváziós fafajok visszaszorítása, különös tekintettel a bálványfára” c. projekt sikeresen lezárult. 

A konzorcium tagjai voltak a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetén túl az SM Consulting Erdő és Természetvédelmi Szolgáltató és Fejlesztő Kft, amely a légi felderítési technológia és a bálványfa terepi kezelésének kidolgozásában játszott szerepet, valamint a Mocz és Társa Magánerdészet Kft, a Csurgói Erdőgazdálkodási Kft és az Erdőtáj Zrt, amely vállalkozások területén történt a fejlesztések tesztelése, üzemi körülmények között történő értékelése. 

A szakmai eredményeket bemutatóüzemi programokon, valamint szakmai folyóiratokban, portálokon tettük közzé, több esetben szabadalmi bejelentés benyújtására is sor került. 

100 éves az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomása

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (SOE ERTI) Püspökladányi Kísérleti Állomása 100 évvel ezelőtt, 1924. október 1-én kezdte meg működését a szikes, kötött talajú termőhelyek fásítási lehetőségeinek kutatása, kidolgozása céljából.  Ennek a jeles évfordulónak alkalmából 2024. november 12-én jubileumi tudományos konferencia és koszorúzási ünnepség keretében emlékeztünk meg a kísérleti állomás 100 évének működéséről, az elért tudományos eredményeiről, valamint napjainkban, az erdészeti kutatásban betöltött szerepéről, jelentőségéről.

Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében hazánk erdőgazdálkodása súlyos krízishelyzetbe került. Az ország erdősültsége 26%-ról 11%-ra csökkent. Magyarország Európa egyik legjelentősebb faexportőr országából a térség egyik legnagyobb faimportőrévé vált. A helyzetet csak súlyosbította, hogy az új országhatáron belül maradt erdők zömét rosszul kezelt, gyenge állományokkal rendelkező magánerdők alkották. A kor néhány kiváló szakembere felismerte, hogy az adottságok figyelembevételével kell fejleszteni az erdőgazdálkodást, az erdőterületek növelésével, a gazdálkodás intenzívebbé tételével. Ennek a könnyűnek egyáltalán nem nevezhető feladatnak a megoldása Kaán Károlyra, az államerdészet akkori vezetőjére hárult. A kiváló erdész szakember rövid idő alatt törvénytervezetet készített az Alföld fásításának megvalósítására (1923. évi XIX. törvény). A Kaán által kijelölt szakmai irányvonal egyik mérföldköve volt, amikor 1924. október 1-én megkezdte működését a Szikkísérleti Telep Püspökladányban.

A kitűzött feladat súlyát növelte, hogy az akkori erdészeti szakoktatásunk, erdészeti kutatásunk elsősorban a hegyvidéki erdőgazdálkodás problémáival foglalkozott. Ez az egyoldalúság azonban – figyelemmel a magashegységi erdeink értékére – bizonyos szempontból érthető is volt. Alföldi területeink erdősítése viszont komoly szakmai problémákat vetett fel. Az alföldi kötött, szikes, valamint homoki termőhelyeinkre sem telepítési technológiai, sem fafajmegválasztási ismeretekkel nem rendelkeztünk, ilyen irányú tudományosan megalapozott kísérletek korábban nem folytak hazánkban, de még Európában sem. Szikes területek esetén a szakirodalomban elszórva találunk utalásokat, de a témában szakmánk minden ismeretet nélkülözött. Szikes területek fásítására vonatkozóan voltak próbálkozások, de ezek leginkább magánjellegű, egy-egy erdész szakember kisebb területeken végzett próbálkozásai voltak. Az akkor meginduló munka méreteit jól érzékelteti, hogy minisztériumi szinten erre a célra létrehozták az Alföldfásítási Szaktanácsot, majd a Magyar Országgyűlés megalkotta az Alföld-fásítási Törvényt. E munka tudományos megalapozásának céljából létesítették 1924-ben a tudományos kutatásokat végző szikkísérleti telepet.

Az itt folyó kutatómunka eredményei nagyban hozzájárultak, hogy az 1920-as 11,8 %-os erdősültség napjainkra 20 %-ra emelkedett. Természetesen ebben jelentős része volt a kísérleti területen a háborús időszakok után dolgozó kutatóknak is - elsősorban Dr. Tury Elemérnek és Dr. Tóth Bélának, valamint az Erdészeti Tudományos Intézet homokfásítás területén tevékenykedő Kecskeméti Kísérleti Állomásának és az ott dolgozó neves kutatóknak (Dr. Babos Imre, Dr. Szodfridt István és munkatársaik).

A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum működésének jelentősége

 A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum, Püspökladány várostól északra, 407 hektáron elterülő, 228 kísérleti terület összefüggő mozaikjaiból áll. A teljes terület arborétummá nyilvánítása 2018-ban miniszteri rendelettel történt, a kísérleti munka elősegítése érdekében (Az agrárminiszter 38/2018. (XII. 12.) AM rendelete az arborétumok jegyzékéről szóló 19/2011. (III. 16.) VM rendelet módosításáról). A teljes területből 17 hektár a szűken értelmezett arborétumi terület, amely rekreációs, sportolási és kulturális lehetőségeket egyaránt biztosít. Az általánosan megállapított feladatokon kívül a táji erdőgazdálkodás fejlesztéséhez ökológiai, nemesítési, erdőművelési és fatermési kutatások körében meghatározott feladatokat végez. Az állomáshoz tartozó arborétumban génmegőrzési feladatokat lát el az intézet Nemesítési Osztályával szorosan együttműködve. Szélsőséges termőhelyek erdősítési problémáira keres megoldást, kísérleteket végez az itt alkalmazható fafajok honosítására. A kutatók szakterületüknek megfelelő kutatás-fejlesztési megbízásokat teljesítenek, szakértői tevékenységet látnak el.

A kísérleti állomás kutatásban betöltött szerepe, tevékenysége

 A Püspökladányi Kísérleti Állomás az intézet Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályának kutató bázisa, ahol a fafajok termesztési eljárásainak fejlesztése, a fásítási és agrárerdészeti programok megalapozása, valamint az alföldi gazdálkodókkal történő innovációs együttműködések valósulnak meg. A Kísérleti Állomás tevékenysége elsősorban Tury Elemér, Magyar Pál és Tóth Béla munkásságának köszönhetően az elmúlt évszázadban folyamatosan bővült, a kedvezőtlenné váló termőhelyi feltételekhez történő alkalmazkodás és ültetvényes gazdálkodás megalapozásának hazai kísérleti bázisává fejlődött az Alföldön. A kísérleti állomáson napjainkban is szelekciós munkák folynak az akác, őshonos nyár, szil, fűz, juharok, vadkörte, dió vonatkozásában, közel 200 genotípus tesztelésével. További fontos feladat a szélsőséges adottságú, kedvezőtlen termőhelyek erdészeti szempontú értékelése. A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum területén, az Intézet különböző tudományos osztályainak kutató munkáihoz kapcsolódó eszközök, berendezések is megtalálhatóak. Az arborétum területén erdészeti fénycsapda működik, mivel része az Országos Erdészeti Fénycsapda Hálózatnak, amelynek működését az Erdővédelmi Osztály koordinálja. Ezen túlmenően az Ökológiai Osztály kutatásaihoz kapcsolódóan agrometeorológiai állomás, automata talajvízkút-hálózat, fafiziológiai mérések végzésére alkalmas műszerek, két erdőrezervátum, mint élő laboratórium található többek között a területén. A kísérleti állomásnak a közeljövőben jelentős szerepe lehet az alföldi erdőgazdaságokkal történő innovációs együttműködések erősítésében. Ugyanis az arborétumi státusz lehetőséget biztosít olyan terepi kísérletek elvégzésére, amelyek az üzemszerű gazdálkodás során nem kivitelezhetőek, így a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartó innovációs együttműködésekkel lehet fejleszteni az állomás tevékenységét, gyakorlati beágyazottságát.

100 éves jubileumi konferencia és koszorúzási ünnepség Püspökladányban

A konferencia megrendezésére a Püspökladányi Rendezvényközpont konferenciatermében került sor, a rendezvény moderátori teendőit Dr. Szabó Orsolya, az Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály tudományos főmunkatársa látta el. A megjelenteket Vadász Ferenc, Püspökladány város polgármestere köszöntötte, majd Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára ismertette beszédében az alföldfásítás 100 évét, annak történeti előzményeit, szakmai és társadalmi jelentőségét, hatásait. Hangsúlyozta, hogy a Püspökladányi Kísérleti Állomás a mai napig többek között termőhelyi- és fafajkísérleteket, telepítéstechnológiai vizsgálatokat folytat, így egyedülálló adatsorokkal rendelkezik a száraz termőhelyek erdősítésére vonatkozóan. "100 év örökségére alapozva a jövőbe kell tekintenünk. A kísérleti állomás alapításkor az ország területi veszteségeivel, ma a klímaváltozással kell szembenéznünk. Ahogy Trianon után cselekedett az ország, úgy ma is szükség van az erdőterületek gyarapítására és meglévő erdeink megőrzésére, melyek esetében a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást kell a szakmai munka középpontjába állítani" - hangsúlyozta Zambó Péter.

Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora a kísérleti állomás jövőbeli szerepéről beszélt a megújuló Soproni Egytetem szervezetén belül. Hangsúlyozta, hogy a kísérleti állomáson a közeljövőben nagyszabású fejlesztések valósulhatnak meg, melyek az állomáson működő Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály által végzett kutatómunka eredményeinek széles körű elméleti és gyakorlati információátadását biztosíthatja az érdeklődők, egyetemi hallgatók, gazdálkodók, döntéshozók irányába, melyek az ökológiai célok megtartása mellett egyaránt szolgálják a fenntarthatóság és versenyképesség növelését.

Dr. Borovics Attila, a SOE ERTI főigazgatója az alföldi erdők jövőjét vázolta fel, a változó környezeti feltételek hatásaira fókuszálva, kiemelve a kísérleti állomás releváns kutató munkájának jelentőségét. Távérzékelésen alapuló Erdőállapot Monitoring Rendszer (TEMRE) alapján részletesen bemutatta erdeink egészségi állapotának változását az utóbbi időszakban. Hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése érdekében (mitigáció) aktív emberi beavatkozásokra van szükség. Ilyen humán beavatkozás lehet az őshonos fajokon belüli nagyfokú genetikai változatosság kihasználása, szárazságtűrő populációk használata, új őshonos fajok telepítése és végső megoldásként, elsősorban extrém klimatikus és termőhelyi viszonyok között a nem őshonos megoldások is megfontolás tárgyát képezhetik.

Dr. Keserű Zsolt, a kísérleti állomás vezetője, osztályvezető a 100 év során elért tudományos eredményeket ismertette, részletesen bemutatva a múltban elért alapvető fontosságú, elévülhetetlen eredményeket, amelyek alapjaiban határozták meg az alföldfásítás és szikfásítás technológiájának sikeres kivitelezését. Előadásának második felében kitért a napjainkban, az állomáson, illetve az ERTI Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályán folyó kutatómunka bemutatására.

A szünetet követően még kilenc, magas színvonalú szakmai előadás hangzott el az alábbi sorrendben:

Az akác termesztés-fejlesztésének eredményei

Prof. Dr. Rédei Károly, egyetemi tanár, nyugalmazott osztályvezető

Innovációs együttműködések a nyárfatermesztés területén

Dr. Gabnai Ernő, erdészeti szakértő

Innováció az akáctermesztés fejlesztése érdekében

Támba Miklós, vezérigazgató, Napkori Erdőgazdák Zrt.

A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum talajviszonyai

Prof. Dr. Dobos Endre, Dr. Novák Tibor

Magyar Talajtani Társaság

Alföldi erdőállományok vízforgalma és vízháztartásra gyakorolt hatása

Dr. Bolla Bence, tudományos főmunkatárs, SOE ERTI

A püspökladányi Farkasszigeten található erdőnevelési sorok ismertetése és elemzése

Dr. Kollár Tamás, tudományos főmunkatárs, SOE ERTI

Az erdészeti nemesítés szerepe az alföldi erdőgazdálkodás fejlesztésében

Dr. Benke Attila, tudományos főmunkatárs, osztályvezető, SOE ERTI

Aktuális erdővédelmi kihívások az alföldi erdőkben

Dr. Csóka György, tudományos tanácsadó, osztályvezető, SOE ERTI

Erdőtelepítések gazdasági és erdészeti politikai tapasztalatai

Dr. Kovács Zoltán, tudományos főmunkatárs, SOE ERTI

A konferenciát követően a Püspökladányi Arborétumban koszorúzási ünnepség keretében az Alföldfásítás, a szikfásítás méltán híres szakembereire, kutatóira emlékeztünk, szobraikra koszorút helyeztünk el.

A megemlékezés az alábbiak szerint zajlott:

• Kaán Károly méltatása – Dr. Szabó Orsolya

Koszorút elhelyezte: Csókáné Dr. Szabados Ildikó és Dr. Keserű Zsolt

• Magyar Pál méltatása – Feketéné Bakti Beatrix

Koszorút elhelyezte: Dr. Führer Ernő és Dr. Illés Gábor

• Tury Elemér méltatása – Dr. Honfy Veronika

Koszorút elhelyezte: Dr. Csóka György és Dr. Schiberna Endre

• Tóth Béla méltatása – Dr. Keserű Zsolt

Koszorút elhelyezte: Dr. Borovics Attila és Dr. Benke Attila

Kaán Károly szobrát Csókáné Dr. Szabados Ildikó és Dr. Keserű Zsolt koszorúzta meg.

Magyar Pál szobrára Dr. Führer Ernő és Dr. Illés Gábor helyezett koszorút.

Tury Elemér szobrára Dr. Csóka György és Dr. Schiberna Endre helyezte el az emlékezés koszorúját.

Tóth Béla szobrára Dr. Borovics Attila és Dr. Benke Attila helyezett koszorút.

Sor került a 100 éves évforduló alkalmából, Varga Anikó békési fafaragó művész által elkészített emlékoszlop leleplezésére is. Maga az emlékoszlop a Püspökladányi Arborétumban három évvel ezelőtti viharnak áldozatul esett kocsányos tölgyből készült. Az oszlopon található tíz bemarás egy-egy évtizedet szimbolizál, jelképezve a kísérleti állomás 100 éves fennállását.

Dr. Keserű Zsolt mutatta be a leleplezett emlékoszlopot.

A rendezvény zárásaként Prof. Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke mutatta be a Püspökladányi Arborétum jellegzetes talajtípusait szemléltető talajmonolitokat.

A Püspökladányi Arborétum jellemző talajtípusainak monolitjai, melyeket a Magyar Talajtani Társaság szakemberei készítettek el

A talajmonolitok bemutatása tulajdonképpen az „Év Szakmai Talajának” (2024) nem hivatalos leleplezése, bemutatása volt, melyet a Püspökladányi Arborétum területéről választott ki a Magyar Talajtani Társaság (MTT) vezetősége. A monolit hivatalos átadására december 5-én, a Talaj Világnapján kerül sor az Agrárminisztériumban, az "Év Talaja 2024" közönségszavazáson nyertes talajmonolittal együtt.

Ez úton is köszönjük az MTT vezetőségének a megtisztelő minősítést!

Ma már elmondhatjuk, hogy a Püspökladányban zajló százéves kutatómunka eredményeként, az erdő az egyetlen olyan ökoszisztéma, mely a kedvezőtlen, kötött, szikes, mélyben sós termőhelyeken pozitív változásokat, a degradált talaj javítását eredményezi.

A jövő évben a konferencián elhangzott előadásokból és az azt követő ünnepségről a 100 éves konferencia emlékére egy konferencia-kiadványt szándékozunk megjelentetni.

Sárvár-Püspökladány, 2024. november 25.

Dr. Borovics Attila főigazgató

Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet

Dr. Keserű Zsolt osztályvezető, kísérleti állomás vezető

Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet

Egy projekt az ártéri nemesnyár gazdálkodásért

Lezárul az Egyetem nemesnyáras EIP pályázata

2023. december 31-én zárult a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által vezetett EIP pályázat, amely az ártéri viszonyok között folytatott nemesnyár gazdálkodás fejlesztését tűzte ki célul. Az Agrár-Innovációs Operatív Csoportot, amely az Európai Innovációs Partnerség keretében a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága támogatásával jött létre, az ERTI mellett a Gledicia Kft., az Abádszalóki Magán Erdészeti Kft., az Ártéri Erdőbirtokossági Társulat, valamint a Szelei Úti Erdőgazdák Erdőgazdasági Szövetkezete alkották. A projekt keretében nemesnyár fajtakiválasztó és termesztéstechnológiai kísérletek létesültek a tagok gazdálkodási területén, a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő ültetési technológia, illetve a termőhelyi feltételeket legjobban hasznosítani képes új nemesnyár klónok kiválasztása céljából. A projektben részt vett gazdálkodók termesztési tapasztalatai alapján egy részletes termesztéstechnológiai leírás is készült, amely az ártéri körülmények közötti nemesnyár felújítás és termesztés javasolt lépéseit rögzíti. Az Operatív Csoport e termesztéstechnológiai leírást nemzetközi szabadalmi oltalomra jelentette be december folyamán. Az ERTI több évtizedes nemesnyár kísérleti eredményeit felhasználva olyan fajtaválasztó alkalmazás került kifejlesztésre a projektben, amely minden olyan hazai erdőrészletre képes köztermesztésben lévő nemesnyár fajtát ajánlani, amelyek termőhelyi feltételei a nemesnyárak ültetését lehetővé teszik. Tekintettel arra, hogy a fajtaválasztó felület a SiteViewer alkalmazásba épül be, a fajtaválasztás több klímaszcenárió alapján is elvégezhető. A fejlesztés a SiteViewer mobiltelefonra fejlesztett változatán lesz hamarosan elérhető. A projekt keretében egy terepi szakmai program is megszervezésre került 2023. augusztus 15-én, melynek keretében az Ártéri Erdőbirtokossági Társulat által alkalmazott nemesnyár felújítási technológiákat tekinthették meg a résztvevők.

A fentiekben ismertetett fejlesztési tevékenységek a VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17 kódszámú felhívásra benyújtott, 1924342122 projektazonosító számú, NNY-EIP Nyár ültetvények ipari termesztés technológiájának fejlesztése c. projekt támogatásával valósultak meg.

11. Erdei Ökoszisztéma Monitoring Konferencia (FORECOMON)

Intézetünk kutatója, Dr. Molnár Tamás részt vett a Cseh Erdészeti és Vadgazdálkodási Kutatóintézet (VÚLHM) által szervezett 11. Erdei Ökoszisztéma Monitoring Konferencián (FORECOMON) Prágában. Előadásában az újszerű távérzékelési erdészeti monitoring módszerének és eredményeinek bemutatásán túl, a műholdképek és az ICP Forests intenzív monitoring (II. szint) pontok terepi mérési eredményeit hivatott összehasonlítani. A konferenciakötetben szereplő kivonat az alábbi címen elérhető:

 https://www.vulhm.cz/files/uploads/2024/06/FORECOMON-2024_Conference-Proceedings.pdf

XXVI. IUFRO világkongresszus

Intézetünk kutatói részt vettek az IUFRO 26. világkongresszusán, mely idén Stockholmban került megrendezésre.

A rendezvény az erdészeti kutatások széles spektrumát érintette, számos szekcióban, melyen több, mint 100 ország delegáltjai vettek részt és 3500 prezentáció került bemutatásra.

Kollégáink erdőökológiai, hidrológiai és agrárerdészeti témákban tartottak előadásokat.

Jankó Sándor díj

Kollégánk, Dr. Molnár Tamás nyerte el 2024-ben a Soproni Egyetem Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézetének Jankó Sándor díját, mely díjat az Erdőmérnöki Karon, a geomatika, az erdőfeltárás és a vízgazdálkodás területén jó tanulmányi eredményt elért hallgatók jutalmazására hoztak létre. A díjat az “Application of satellite image series in the Hungarian forest disturbance monitoring” című doktori értekezésének elismerésére kapta és az EMK diplomaátadóján adták át, 2024.07.10-én.