Sikeresen zárult az EIP projekt 

Sikeresen zárult az EIP - Inváziós fafajok visszaszorítása, különös tekintettel a bálványfára c. projekt 

Az európai innovációs partnerség célja az egyszerre versenyképes és fenntartható agrár- és erdőgazdálkodás támogatása, melynek legfontosabb eszköze a kutatási eredmények mindennapi gyakorlatba történő átültetése, azaz az innováció. Hazánkban a Vidékfejlesztési Program keretében nyílt lehetősége a kutatóhelyeknek és az érdeklődő gazdálkodóknak olyan innovációs projektek megvalósítására, amelyek valós, a résztvevő gazdálkodókat érintő gyakorlati probléma vagy fejlesztési igény megoldására fókuszálnak, konzorciumi formában. 

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete öt EIP projektben vállalt szerepet, melyek közül az “Inváziós fafajok visszaszorítása, különös tekintettel a bálványfára” c. projekt sikeresen lezárult. 

A konzorcium tagjai voltak a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetén túl az SM Consulting Erdő és Természetvédelmi Szolgáltató és Fejlesztő Kft, amely a légi felderítési technológia és a bálványfa terepi kezelésének kidolgozásában játszott szerepet, valamint a Mocz és Társa Magánerdészet Kft, a Csurgói Erdőgazdálkodási Kft és az Erdőtáj Zrt, amely vállalkozások területén történt a fejlesztések tesztelése, üzemi körülmények között történő értékelése. 

A szakmai eredményeket bemutatóüzemi programokon, valamint szakmai folyóiratokban, portálokon tettük közzé, több esetben szabadalmi bejelentés benyújtására is sor került. 

100 éves az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomása

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (SOE ERTI) Püspökladányi Kísérleti Állomása 100 évvel ezelőtt, 1924. október 1-én kezdte meg működését a szikes, kötött talajú termőhelyek fásítási lehetőségeinek kutatása, kidolgozása céljából.  Ennek a jeles évfordulónak alkalmából 2024. november 12-én jubileumi tudományos konferencia és koszorúzási ünnepség keretében emlékeztünk meg a kísérleti állomás 100 évének működéséről, az elért tudományos eredményeiről, valamint napjainkban, az erdészeti kutatásban betöltött szerepéről, jelentőségéről.

Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében hazánk erdőgazdálkodása súlyos krízishelyzetbe került. Az ország erdősültsége 26%-ról 11%-ra csökkent. Magyarország Európa egyik legjelentősebb faexportőr országából a térség egyik legnagyobb faimportőrévé vált. A helyzetet csak súlyosbította, hogy az új országhatáron belül maradt erdők zömét rosszul kezelt, gyenge állományokkal rendelkező magánerdők alkották. A kor néhány kiváló szakembere felismerte, hogy az adottságok figyelembevételével kell fejleszteni az erdőgazdálkodást, az erdőterületek növelésével, a gazdálkodás intenzívebbé tételével. Ennek a könnyűnek egyáltalán nem nevezhető feladatnak a megoldása Kaán Károlyra, az államerdészet akkori vezetőjére hárult. A kiváló erdész szakember rövid idő alatt törvénytervezetet készített az Alföld fásításának megvalósítására (1923. évi XIX. törvény). A Kaán által kijelölt szakmai irányvonal egyik mérföldköve volt, amikor 1924. október 1-én megkezdte működését a Szikkísérleti Telep Püspökladányban.

A kitűzött feladat súlyát növelte, hogy az akkori erdészeti szakoktatásunk, erdészeti kutatásunk elsősorban a hegyvidéki erdőgazdálkodás problémáival foglalkozott. Ez az egyoldalúság azonban – figyelemmel a magashegységi erdeink értékére – bizonyos szempontból érthető is volt. Alföldi területeink erdősítése viszont komoly szakmai problémákat vetett fel. Az alföldi kötött, szikes, valamint homoki termőhelyeinkre sem telepítési technológiai, sem fafajmegválasztási ismeretekkel nem rendelkeztünk, ilyen irányú tudományosan megalapozott kísérletek korábban nem folytak hazánkban, de még Európában sem. Szikes területek esetén a szakirodalomban elszórva találunk utalásokat, de a témában szakmánk minden ismeretet nélkülözött. Szikes területek fásítására vonatkozóan voltak próbálkozások, de ezek leginkább magánjellegű, egy-egy erdész szakember kisebb területeken végzett próbálkozásai voltak. Az akkor meginduló munka méreteit jól érzékelteti, hogy minisztériumi szinten erre a célra létrehozták az Alföldfásítási Szaktanácsot, majd a Magyar Országgyűlés megalkotta az Alföld-fásítási Törvényt. E munka tudományos megalapozásának céljából létesítették 1924-ben a tudományos kutatásokat végző szikkísérleti telepet.

Az itt folyó kutatómunka eredményei nagyban hozzájárultak, hogy az 1920-as 11,8 %-os erdősültség napjainkra 20 %-ra emelkedett. Természetesen ebben jelentős része volt a kísérleti területen a háborús időszakok után dolgozó kutatóknak is - elsősorban Dr. Tury Elemérnek és Dr. Tóth Bélának, valamint az Erdészeti Tudományos Intézet homokfásítás területén tevékenykedő Kecskeméti Kísérleti Állomásának és az ott dolgozó neves kutatóknak (Dr. Babos Imre, Dr. Szodfridt István és munkatársaik).

A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum működésének jelentősége

 A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum, Püspökladány várostól északra, 407 hektáron elterülő, 228 kísérleti terület összefüggő mozaikjaiból áll. A teljes terület arborétummá nyilvánítása 2018-ban miniszteri rendelettel történt, a kísérleti munka elősegítése érdekében (Az agrárminiszter 38/2018. (XII. 12.) AM rendelete az arborétumok jegyzékéről szóló 19/2011. (III. 16.) VM rendelet módosításáról). A teljes területből 17 hektár a szűken értelmezett arborétumi terület, amely rekreációs, sportolási és kulturális lehetőségeket egyaránt biztosít. Az általánosan megállapított feladatokon kívül a táji erdőgazdálkodás fejlesztéséhez ökológiai, nemesítési, erdőművelési és fatermési kutatások körében meghatározott feladatokat végez. Az állomáshoz tartozó arborétumban génmegőrzési feladatokat lát el az intézet Nemesítési Osztályával szorosan együttműködve. Szélsőséges termőhelyek erdősítési problémáira keres megoldást, kísérleteket végez az itt alkalmazható fafajok honosítására. A kutatók szakterületüknek megfelelő kutatás-fejlesztési megbízásokat teljesítenek, szakértői tevékenységet látnak el.

A kísérleti állomás kutatásban betöltött szerepe, tevékenysége

 A Püspökladányi Kísérleti Állomás az intézet Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályának kutató bázisa, ahol a fafajok termesztési eljárásainak fejlesztése, a fásítási és agrárerdészeti programok megalapozása, valamint az alföldi gazdálkodókkal történő innovációs együttműködések valósulnak meg. A Kísérleti Állomás tevékenysége elsősorban Tury Elemér, Magyar Pál és Tóth Béla munkásságának köszönhetően az elmúlt évszázadban folyamatosan bővült, a kedvezőtlenné váló termőhelyi feltételekhez történő alkalmazkodás és ültetvényes gazdálkodás megalapozásának hazai kísérleti bázisává fejlődött az Alföldön. A kísérleti állomáson napjainkban is szelekciós munkák folynak az akác, őshonos nyár, szil, fűz, juharok, vadkörte, dió vonatkozásában, közel 200 genotípus tesztelésével. További fontos feladat a szélsőséges adottságú, kedvezőtlen termőhelyek erdészeti szempontú értékelése. A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum területén, az Intézet különböző tudományos osztályainak kutató munkáihoz kapcsolódó eszközök, berendezések is megtalálhatóak. Az arborétum területén erdészeti fénycsapda működik, mivel része az Országos Erdészeti Fénycsapda Hálózatnak, amelynek működését az Erdővédelmi Osztály koordinálja. Ezen túlmenően az Ökológiai Osztály kutatásaihoz kapcsolódóan agrometeorológiai állomás, automata talajvízkút-hálózat, fafiziológiai mérések végzésére alkalmas műszerek, két erdőrezervátum, mint élő laboratórium található többek között a területén. A kísérleti állomásnak a közeljövőben jelentős szerepe lehet az alföldi erdőgazdaságokkal történő innovációs együttműködések erősítésében. Ugyanis az arborétumi státusz lehetőséget biztosít olyan terepi kísérletek elvégzésére, amelyek az üzemszerű gazdálkodás során nem kivitelezhetőek, így a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartó innovációs együttműködésekkel lehet fejleszteni az állomás tevékenységét, gyakorlati beágyazottságát.

100 éves jubileumi konferencia és koszorúzási ünnepség Püspökladányban

A konferencia megrendezésére a Püspökladányi Rendezvényközpont konferenciatermében került sor, a rendezvény moderátori teendőit Dr. Szabó Orsolya, az Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály tudományos főmunkatársa látta el. A megjelenteket Vadász Ferenc, Püspökladány város polgármestere köszöntötte, majd Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára ismertette beszédében az alföldfásítás 100 évét, annak történeti előzményeit, szakmai és társadalmi jelentőségét, hatásait. Hangsúlyozta, hogy a Püspökladányi Kísérleti Állomás a mai napig többek között termőhelyi- és fafajkísérleteket, telepítéstechnológiai vizsgálatokat folytat, így egyedülálló adatsorokkal rendelkezik a száraz termőhelyek erdősítésére vonatkozóan. "100 év örökségére alapozva a jövőbe kell tekintenünk. A kísérleti állomás alapításkor az ország területi veszteségeivel, ma a klímaváltozással kell szembenéznünk. Ahogy Trianon után cselekedett az ország, úgy ma is szükség van az erdőterületek gyarapítására és meglévő erdeink megőrzésére, melyek esetében a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást kell a szakmai munka középpontjába állítani" - hangsúlyozta Zambó Péter.

Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora a kísérleti állomás jövőbeli szerepéről beszélt a megújuló Soproni Egytetem szervezetén belül. Hangsúlyozta, hogy a kísérleti állomáson a közeljövőben nagyszabású fejlesztések valósulhatnak meg, melyek az állomáson működő Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály által végzett kutatómunka eredményeinek széles körű elméleti és gyakorlati információátadását biztosíthatja az érdeklődők, egyetemi hallgatók, gazdálkodók, döntéshozók irányába, melyek az ökológiai célok megtartása mellett egyaránt szolgálják a fenntarthatóság és versenyképesség növelését.

Dr. Borovics Attila, a SOE ERTI főigazgatója az alföldi erdők jövőjét vázolta fel, a változó környezeti feltételek hatásaira fókuszálva, kiemelve a kísérleti állomás releváns kutató munkájának jelentőségét. Távérzékelésen alapuló Erdőállapot Monitoring Rendszer (TEMRE) alapján részletesen bemutatta erdeink egészségi állapotának változását az utóbbi időszakban. Hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése érdekében (mitigáció) aktív emberi beavatkozásokra van szükség. Ilyen humán beavatkozás lehet az őshonos fajokon belüli nagyfokú genetikai változatosság kihasználása, szárazságtűrő populációk használata, új őshonos fajok telepítése és végső megoldásként, elsősorban extrém klimatikus és termőhelyi viszonyok között a nem őshonos megoldások is megfontolás tárgyát képezhetik.

Dr. Keserű Zsolt, a kísérleti állomás vezetője, osztályvezető a 100 év során elért tudományos eredményeket ismertette, részletesen bemutatva a múltban elért alapvető fontosságú, elévülhetetlen eredményeket, amelyek alapjaiban határozták meg az alföldfásítás és szikfásítás technológiájának sikeres kivitelezését. Előadásának második felében kitért a napjainkban, az állomáson, illetve az ERTI Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályán folyó kutatómunka bemutatására.

A szünetet követően még kilenc, magas színvonalú szakmai előadás hangzott el az alábbi sorrendben:

Az akác termesztés-fejlesztésének eredményei

Prof. Dr. Rédei Károly, egyetemi tanár, nyugalmazott osztályvezető

Innovációs együttműködések a nyárfatermesztés területén

Dr. Gabnai Ernő, erdészeti szakértő

Innováció az akáctermesztés fejlesztése érdekében

Támba Miklós, vezérigazgató, Napkori Erdőgazdák Zrt.

A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum talajviszonyai

Prof. Dr. Dobos Endre, Dr. Novák Tibor

Magyar Talajtani Társaság

Alföldi erdőállományok vízforgalma és vízháztartásra gyakorolt hatása

Dr. Bolla Bence, tudományos főmunkatárs, SOE ERTI

A püspökladányi Farkasszigeten található erdőnevelési sorok ismertetése és elemzése

Dr. Kollár Tamás, tudományos főmunkatárs, SOE ERTI

Az erdészeti nemesítés szerepe az alföldi erdőgazdálkodás fejlesztésében

Dr. Benke Attila, tudományos főmunkatárs, osztályvezető, SOE ERTI

Aktuális erdővédelmi kihívások az alföldi erdőkben

Dr. Csóka György, tudományos tanácsadó, osztályvezető, SOE ERTI

Erdőtelepítések gazdasági és erdészeti politikai tapasztalatai

Dr. Kovács Zoltán, tudományos főmunkatárs, SOE ERTI

A konferenciát követően a Püspökladányi Arborétumban koszorúzási ünnepség keretében az Alföldfásítás, a szikfásítás méltán híres szakembereire, kutatóira emlékeztünk, szobraikra koszorút helyeztünk el.

A megemlékezés az alábbiak szerint zajlott:

• Kaán Károly méltatása – Dr. Szabó Orsolya

Koszorút elhelyezte: Csókáné Dr. Szabados Ildikó és Dr. Keserű Zsolt

• Magyar Pál méltatása – Feketéné Bakti Beatrix

Koszorút elhelyezte: Dr. Führer Ernő és Dr. Illés Gábor

• Tury Elemér méltatása – Dr. Honfy Veronika

Koszorút elhelyezte: Dr. Csóka György és Dr. Schiberna Endre

• Tóth Béla méltatása – Dr. Keserű Zsolt

Koszorút elhelyezte: Dr. Borovics Attila és Dr. Benke Attila

Kaán Károly szobrát Csókáné Dr. Szabados Ildikó és Dr. Keserű Zsolt koszorúzta meg.

Magyar Pál szobrára Dr. Führer Ernő és Dr. Illés Gábor helyezett koszorút.

Tury Elemér szobrára Dr. Csóka György és Dr. Schiberna Endre helyezte el az emlékezés koszorúját.

Tóth Béla szobrára Dr. Borovics Attila és Dr. Benke Attila helyezett koszorút.

Sor került a 100 éves évforduló alkalmából, Varga Anikó békési fafaragó művész által elkészített emlékoszlop leleplezésére is. Maga az emlékoszlop a Püspökladányi Arborétumban három évvel ezelőtti viharnak áldozatul esett kocsányos tölgyből készült. Az oszlopon található tíz bemarás egy-egy évtizedet szimbolizál, jelképezve a kísérleti állomás 100 éves fennállását.

Dr. Keserű Zsolt mutatta be a leleplezett emlékoszlopot.

A rendezvény zárásaként Prof. Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke mutatta be a Püspökladányi Arborétum jellegzetes talajtípusait szemléltető talajmonolitokat.

A Püspökladányi Arborétum jellemző talajtípusainak monolitjai, melyeket a Magyar Talajtani Társaság szakemberei készítettek el

A talajmonolitok bemutatása tulajdonképpen az „Év Szakmai Talajának” (2024) nem hivatalos leleplezése, bemutatása volt, melyet a Püspökladányi Arborétum területéről választott ki a Magyar Talajtani Társaság (MTT) vezetősége. A monolit hivatalos átadására december 5-én, a Talaj Világnapján kerül sor az Agrárminisztériumban, az "Év Talaja 2024" közönségszavazáson nyertes talajmonolittal együtt.

Ez úton is köszönjük az MTT vezetőségének a megtisztelő minősítést!

Ma már elmondhatjuk, hogy a Püspökladányban zajló százéves kutatómunka eredményeként, az erdő az egyetlen olyan ökoszisztéma, mely a kedvezőtlen, kötött, szikes, mélyben sós termőhelyeken pozitív változásokat, a degradált talaj javítását eredményezi.

A jövő évben a konferencián elhangzott előadásokból és az azt követő ünnepségről a 100 éves konferencia emlékére egy konferencia-kiadványt szándékozunk megjelentetni.

Sárvár-Püspökladány, 2024. november 25.

Dr. Borovics Attila főigazgató

Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet

Dr. Keserű Zsolt osztályvezető, kísérleti állomás vezető

Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet

Egy projekt az ártéri nemesnyár gazdálkodásért

Egy projekt az ártéri nemes nyár gazdálkodásért – véget ért nemes nyáras EIP pályázatunk megvalósítási időszaka

2023. december 31-én lezárul a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által vezetett EIP pályázat, amely az ártéri viszonyok között folytatott nemes nyár gazdálkodás fejlesztését tűzte ki célul. Az Agrár-Innovációs Operatív Csoportot, amely az Európai Innovációs Partnerség keretében a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága támogatásával jött létre, az ERTI mellett a Gledicia Kft., az Abádszalóki Magán Erdészeti Kft., az Ártéri Erdőbirtokossági Társulat, valamint a Szelei Úti Erdőgazdák Erdőgazdasági Szövetkezete alkották.

A projekt keretében megvalósított tevékenységek az alábbiak voltak:

1. Nemes nyár termesztéstechnológiai kísérletek telepítése és értékelése

A konzorciális projekt egyik fő célja a különböző termőhelyi körülmények között folyó nemes nyár gazdálkodás fejlesztése volt. A nemes nyár termesztés egyik fő pillére a termőhelyi feltételeket jól hasznosítani képes, megfelelő növekedésű, törzsalakú, és a nyárak főbb kórokozói és károsítóival szemben toleranciát mutató klónok használata. A folyamatosan változó klimatikus feltételek, valamint a kórokozók újabb, gyakran virulensebb nemzedékének megjelenése miatt az új fajták szelekciója, azok különböző termőhelyi feltételek közötti tesztelése a nyárnemesítés és a nyárak termesztésfejlesztésének fontos feladata. Az eredményesen termeszthető új fajták szelekciója céljából nyár fajtakiválasztó kísérleteket telepítettünk a konzorciumi partnerek területén, olyan termesztéstechnológiai kísérletekkel együtt, melyekben a szaporítóanyag típusának (gyökeres dugvány, karódugvány, csúcsrügyes karódugvány) az állományok növekedésére gyakorolt hatását célunk vizsgálni.

Eredmény: Kísérleti parcellák létesültek összesen öt községhatárban (Abádszalók, Ászár, Jászberény, Tiszasüly, Vasad) 2022 és 2023 során. A kísérletek értékelése azok fejlődésével párhuzamosan folyamatosan történik.

2. Új nemes nyár termesztéstechnológia kidolgozása

A projekt során végzett technológiafejlesztési tevékenyégek tapasztalatait is felhasználva összeállításra került egy termesztéstechnológiai leírás, amely kimondottan ártéri viszonyok közötti nemes nyár erdőfelújítások sikeres végrehajtásához, illetve az állományok neveléséhez nyújt fontos információkat. A termesztéstechnológia jól meghatározott termesztési műveletekből, azok meghatározott sorrendjéből, illetve időzítéséből tevődik össze. A kidolgozott termesztéstechnológia kifejezetten felújítási területekre került kidolgozásra, tehát feltételezi, hogy az ültetési területen korábban is nemes nyár ültetvény állt, illetve, hogy a terület termőhelyi adottságai a továbbiakban is alkalmasak nemes nyár ültetvény erdősítésére.

A projekt során elkészítésre került a termesztési eljárás nemzetközi szabadalmi oltalomra való bejelentésének dokumentuma, valamint megtörtént annak benyújtása a szabadalmi hivatalhoz. A nemzetközi bejelentés azonosító száma: PCT/HU 2023/050087.

A kidolgozott termesztéstechnológiai eljárást népszerűsítendő egy terepi szakmai nap került megrendezésre 2023. augusztus 15-én az Ártéri Erdőbirtokossági Társulat gazdálkodási területén, Tiszasüly és Kőtelek községhatárokban, Nemes nyár ültetvények felújítása ártéri viszonyok között címmel. A szakmai rendezvényen a szervezőkön kívül összesen 32 fő vett részt, képviselve az állami és magán erdőgazdálkodást, az erdészeti igazgatást, valamint az erdészeti jogalkotást.

Eredmény: Termesztéstechnológiai leírás készült, mely nemzetközi szabadalmi oltalomra is bejelentésre került.

3. Nemes nyár online fajtaválasztó alkalmazás fejlesztése

A Soproni Egyetem munkatársai egy online fajtaválasztó alkalmazást fejlesztettek a projekt keretében. E munka két részfeladatra került felosztásra. Egyrészt meg kellett határozni a nyárak számára alkalmas termőhelytípus-változatok, illetve az azokon sikeresen termeszthető fajták körét, valamint az egyes klónok várható növekedési erélyét, továbbá az így létrejött adatbázist be kellett építeni a SiteViewer alkalmazásba.

Előbbi részfeladathoz szakirodalmi kutatás, erdőállomány adattár elemzés, valamint az ERTI-ben több évtizeden keresztül folytatott kísérleti fejlesztő munka során megszerzett ismeretek (nemes nyár kísérletek felvételi adatbázisa) alapján összeállítottuk az ERTI fajtafenntartása alá tartozó nemes nyár fajták részletes termőhelyi adatsorát. A dokumentum termőhelytípus-változatonkénti lebontásban tartalmazza a telepítésre alkalmas fajták felsorolását, valamint a nemes nyár várható növekedési erélyét. Tekintettel arra, hogy a nemes nyár kísérletek, illetve az erdőállomány adattárban fellelt információk nem biztosítottak minden egyes fajta - termőhelytípus-változat kombinációra növekedési adatokat, több esetben is szükséges volt az adatok inter- vagy extrapolálása. Végsősoron összesen 364 különböző termőhelyre határoztuk meg az ajánlható fajták listáját.

A fajták adatbázisa birtokában elvégeztük az online fajtaválasztó alkalmazás fejlesztését. Az alkalmazás a SiteViewer 2.0 szoftverbe került beépítésre, és segítségével minden egyes olyan hazai erdőállományra meghatározható az alkalmazható fajták köre, amelyek termőhelyi feltételei a nemes nyárak ültetését lehetővé teszik. A program az adott erdőrészlet kiválasztását követően automatikusan feltünteti egy felugró ablakban az ültetéshez választható fajták listáját. Tekintettel arra, hogy a SiteViewer alkalmazás több klímaszcenárióból származtatott termőhelyi adatok kezelésére képes, a nemes nyár termesztés feltételeinek értékelése, így a fajtaválasztás is több lehetséges klímaforgatókönyv mentén elvégezhető.

Eredmény: Létrejött a Siteviewer szoftver keretében működő nemesnyár fajtaválasztó alkalmazás.

Az elvégzett projekttevékenységek eredményeinek egyszerű bemutatására szórólapot készítettünk, amely pdf formátumban letölthető itt.

A fentiekben ismertetett fejlesztési tevékenységek a VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17 kódszámú felhívásra benyújtott, 1924342122 projektazonosító számú, NNY-EIP Nyár ültetvények ipari termesztés technológiájának fejlesztése c. projekt támogatásával valósultak meg.

A project for floodplain poplar management – the implementation period of our EIP project for poplar management has come to an end

The EIP project led by the Forest Research Institute of the University of Sopron, which aimed to develop poplar management in floodplain conditions, will end on December 31, 2023. The Agricultural Innovation Operational Group, which was established within the framework of the European Innovation Partnership with the support of the Rural Development Program Managing Authority, was formed by ERTI, Gledicia Kft., Abádszalóki Magánerdészeti Kft., the Ártéri Erdőbirtokossági Társulat, and the Szelei Úti Erdőgazdák Erdőgazdasági Szövetkezete. The activities carried out within the framework of the project were as follows:

1. Planting and evaluation of hybrid poplar cultivation technology experiments

One of the main objectives of the project was to develop the cultivation of hybrid poplar under different growing conditions. A central pillar of hybrid poplar cultivation is the use of clones that maintain their growth under diverse ecological conditions, have appropriate trunk and crown shapes, and show tolerance to the main poplar pathogens and pests. Due to constantly changing climatic conditions and the emergence of new, often more virulent, pathogen generations, selecting new varieties and testing them under different growing conditions is an essential task in poplar breeding and the development of poplar cultivation. To select new varieties that can be successfully cultivated, we have established new poplar experiments on the land of our consortium partners, in which we aim to examine the growth of more than 20 different newly-breeded hybrid poplar clones, and the effect of different types of propagating material (rooted cuttings, stem cuttings, tip cuttings) on the growth of the genotypes.

Result: Experimental plots were established in 5 municipalities (Abádszalók, Ászár, Jászberény, Tiszasüly, Vasad) in 2022 and 2023. The experiments are evaluated continuously as they progress.

2. Development of new hybrid poplar cultivation technology

Using experience gained from the technology development activities carried out during the project, a description of a new cultivation technology was compiled, providing essential information for the successful implementation of hybrid poplar plantation reforestation in floodplain conditions and for the cultivation of these stands. The cultivation technology consists of well-defined cultivation operations, their specific sequence, and timing. The cultivation technology developed was deliberately designed for regeneration areas, i.e., it assumes that the planting area was previously cultivated with poplars and that the site conditions remain suitable for poplar afforestation.

During the project, a document for the international patent application was prepared and submitted to the patent office. The international patent application number is PCT/HU 2023/050087.

To promote the developed cultivation technology, a field workshop was held on August 15, 2023, in the management area of the Ártéri Erdőbirtokossági Társulat (Ártéri Forest Owners' Association) in the municipalities of Tiszasüly and Kőtelek, titled "Reforestation of hybrid poplars in floodplain conditions." In addition to the organizers, 32 people participated in the professional event, representing state and private forest management, forestry administration, and forestry legislation.

Result: A description of the cultivation technology was prepared and submitted for international patent protection.

3. Development of an online hybrid poplar cultivar selection application

Staff at the University of Sopron developed an online variety selection application as part of the project. This work was divided into two sub-tasks. On the one hand, it was necessary to determine the types of growing sites suitable for poplars, the range of varieties that can be successfully grown on them, and the expected growth vigor of each clone, and then to integrate the resulting database into the SiteViewer application.

For the first task, we compiled a detailed set of site data for the hybrid poplar cultivars maintained by ERTI, based on literature research, forest stand database analysis, and knowledge gained over decades of experimental development at ERTI (poplar experiment database). The document contains a list of cultivars suitable for planting, broken down by site type, as well as the expected growth vigor of hybrid poplars. Given that the poplar experiments and the information found in the forest stand database did not provide growth data for every combination of cultivar and site type, it was necessary in several cases to interpolate or extrapolate the data. Ultimately, we compiled a list of recommended cultivars for 364 different growing sites.

With the hybrid poplar database in hand, we developed an online application. The application was integrated into the SiteViewer 2.0 software. With its help, the range of applicable cultivars can be determined for each domestic forest stand whose site conditions allow the planting of hybrid poplars. After selecting a forest compartment, the program automatically displays a pop-up window listing cultivars available for planting. Given that the SiteViewer application can handle site condition data derived from multiple climate scenarios, the assessment of conditions for poplar cultivation and, thus, the selection of varieties can be carried out based on more scenarios.

Result: A hybrid poplar variety selection application operating within the Siteviewer software has been created.

We have prepared a leaflet to present the results of the project activities in a simple form, which can be downloaded in PDF format here.

The development activities were carried out with the support of the project entitled "Nyár ültetvények ipari termesztés technológiájának fejlesztése" (project identification number: 1924342122). This project was submitted to the call ID VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17.

11. Erdei Ökoszisztéma Monitoring Konferencia (FORECOMON)

Intézetünk kutatója, Dr. Molnár Tamás részt vett a Cseh Erdészeti és Vadgazdálkodási Kutatóintézet (VÚLHM) által szervezett 11. Erdei Ökoszisztéma Monitoring Konferencián (FORECOMON) Prágában. Előadásában az újszerű távérzékelési erdészeti monitoring módszerének és eredményeinek bemutatásán túl, a műholdképek és az ICP Forests intenzív monitoring (II. szint) pontok terepi mérési eredményeit hivatott összehasonlítani. A konferenciakötetben szereplő kivonat az alábbi címen elérhető:

 https://www.vulhm.cz/files/uploads/2024/06/FORECOMON-2024_Conference-Proceedings.pdf

XXVI. IUFRO világkongresszus

Intézetünk kutatói részt vettek az IUFRO 26. világkongresszusán, mely idén Stockholmban került megrendezésre.

A rendezvény az erdészeti kutatások széles spektrumát érintette, számos szekcióban, melyen több, mint 100 ország delegáltjai vettek részt és 3500 prezentáció került bemutatásra.

Kollégáink erdőökológiai, hidrológiai és agrárerdészeti témákban tartottak előadásokat.

Jankó Sándor díj

Kollégánk, Dr. Molnár Tamás nyerte el 2024-ben a Soproni Egyetem Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézetének Jankó Sándor díját, mely díjat az Erdőmérnöki Karon, a geomatika, az erdőfeltárás és a vízgazdálkodás területén jó tanulmányi eredményt elért hallgatók jutalmazására hoztak létre. A díjat az “Application of satellite image series in the Hungarian forest disturbance monitoring” című doktori értekezésének elismerésére kapta és az EMK diplomaátadóján adták át, 2024.07.10-én.

Erdővédelem

Megjelent az Erdővédelem gyakorlati szakembereknek című kiadvány Hirka Anikó, Csóka György és Nagy Csaba szerkesztésében.

A kiadvány elérhető a letöltések menüpont alatt. 

Zárult az Akácos EIP projektünk

Sikeresen zárult a Soproni Egyetem EIP-pályázata, mely az iparifa célú akác-ültetvények termesztés-technológiai kidolgozását tűzte ki célul

A projekt keretében napjainkban 8 helyen – Napkor (3), Nyírbogdány (1), Nyírpazony (1), Debrecen (1), Gyomaendrőd (1) és Vése (1) – történik az újonnan szelektált, ma már fajtajelölt státuszban lévő akácklónok (Napkori Erdőgazdák Zrt.: PL035 – Hajdúsági; PL040 – Farkasszigeti; PL251 – Püspökadányi; NK1 – Laposi; NK2 – Napkori. Silvanus Forestry Kft.: Turbo; OBE 53; HE01) vizsgálata. A konzorciális együttműködésben a Soproni Egyetem mellett az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács, valamint Bakosi Mihály Zoltán, Bertók-Vida Viktória, Szabó István Miklós, dr. Horváth Sándor, Dobos Arnold, Orosz János és a Támba Kft. vettek részt.

A Napkoron, többféle hálózatban létesített akác iparifa kísérletben a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (SOE ERTI) vizsgálatai kiterjedtek a dendrometriai mérésekre (teljes fás állományfelvétel) hozamvizsgálatok céljából, valamint hézagpótló, az akáckutatás területén újszerű vizsgálatnak tekinthető növényélettani mérésekre, - fotoszintetikus aktivitás, levélfelület index (LAI) és normalizált vegetációs index (NDVI) - egyaránt.

Az iparifa célú akác faültetvények vizsgálatának igen nagy gyakorlati jelentősége van. Nemes nyár ültetvényeink területe fokozatosan csökken. Mivel az akác képes alkalmazkodni a fatermesztés számára kedvezőtlenebb termőhelyi viszonyokhoz is, az akác iparifa ültetvények létesítésével az iparifa iránti kereslet ellátása biztosított lesz. Ahhoz, hogy jó minőségű iparifa alapanyagot tudjunk az ültetvényeken megtermelni, elengedhetetlen az olyan növényélettani vizsgálatok elvégzése, amelyeket a közelmúltban kezdtünk meg a projekt keretében.

Az ökológiai adottságok teljes körű ismerete, korszerű új fajták köztermesztésbe vonása, új termesztési technológiák kidolgozása és gyakorlatba történő bevezetése, valamint a teljes termesztési ciklus zöld beruházási szemléletű ökológiai, ökonómiai és fiziológiai vizsgálata alapozhatja meg az ültetvényekben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását. Ehhez további innovációs együttműködésekre van szükség a tudományos műhelyek és a gyakorlati hasznosítók között.

Az ültetvényes gazdálkodás fejlesztése és az arra alapozott feldolgozóipar jövője érdekében új megoldásokat kell keresnünk. Az egyik nagy jövő előtt álló lehetőséget az ipari célú faültetvények szélesebb körű elterjesztése jelentheti, amely egyúttal mezőgazdasági módszerekkel történő kezelést is magában foglaló magas színvonalú munkakultúra meghonosítását is eredményezi.

A napkori akácklónokat évente vizsgáltuk, az eredményeket folyamatosan publikáltuk. A legutóbbi magassági és átmérő mérési eredményeink azt mutatják, hogy mindkét vizsgált paraméter tekintetében az új akácklónok jelentősen felülmúlják a kontroll, Üllői akácot.

Szakmai fórumokon, előadások keretében, valamint publikációs tevékenységünk során több alkalommal beszámoltunk a projekt előrehaladásáról, az elért eredményeinkről.

A 1909440234 sz. „Ipari célú akácfa ültetvények termesztés technológiájának kidolgozása” c. projekt a Vidékfejlesztési Program keretében, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, valamint a Magyar Állam tárfinanszírozásában valósult meg.

The EIP project of the University of Sopron, which aimed to develop the growing technology of industrial black locust plantations was successfully completed

Within the framework of the project currently, newly selected black locust clones that are now in the status of candidate varieties (Napkori Erdőgazdák Zrt.: PL035 – Hajdúsági; PL040 – Farkasszigeti; PL251 – Püspökadányi; NK1 – Laposi; NK2 – Napkori. Silvanus Forestry Kft.: Turbo; OBE 53; HE01) are being examined in 8 locations – Napkor (3), Nyírbogdány (1), Nyírpazony (1), Debrecen (1), Gyomaendrőd (1) and Vése (1). In the black locust industrial plantation experiment established in several planting spacing in Napkor, the investigations of the Forest Research Institute of the University of Sopron (SOE ERTI) included dendrometric measurements (total tree stand survey) for yield studies, as well as gap-filling plant physiology measurements, which can be considered a novel study in the field of black locust research - photosynthetic activity, leaf area index (LAI) and normalized vegetation index (NDVI). The investigation of black locust tree plantations for industrial timber purposes is of great practical importance. The area of ​​our hybrid poplar plantations is gradually decreasing. Since black locust can adapt to less favourable site conditions for wood production, the establishment of black locust industrial timber plantations will ensure the supply of demand for industrial timber. To be able to produce high-quality industrial timber raw materials on the plantations, it is essential to carry out the plant physiology studies that we have recently started within the framework of the project. A comprehensive knowledge of ecological conditions, the introduction of modern new varieties into public production, the development and implementation of new growing technologies, and the ecological, economic and physiological examination of the entire production cycle with a green investment approach can lay the foundation for the full exploitation of the potential of plantations. This requires further innovation cooperation between scientific workrooms and practical users. We need to look for new solutions to develop plantation farming and the future of the processing industry based on it. One of the great opportunities for the future may be the wider spread of industrial tree plantations, which will also result in the establishment of a high-quality work culture that also includes management with agricultural methods. We examined the black locust clones planted in Napkor annually, and the results were continuously published. Our latest height and diameter measurement results show that the new black locust clones significantly outperform the control one, the Üllői black locust variety, in terms of both parameters tested. We have reported on the progress of the project and our achieved results several times at professional forums and field trips, in lectures, and during our publication activities.

Project No. 1909440234 “Developing cultivation technology for industrial black locust tree plantations” has been implemented within the framework of the Rural Development Programme, co-financed by the European Agricultural and Rural Development Fund and the Hungarian State.

Zárult a Leuce nyáras EIP projektünk

Jelentős eredményeket ért el a Soproni Egyetem EIP pályázata, mely a kedvezőtlen termőhelyeken alkalmazható ígéretes Leuce-nyár klónok termesztési technológiai fejlesztésére fókuszált

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (SOE ERTI) közel fél évszázada foglalkozik a Leuce-nyár állományok nemesítési és termesztési kérdéseivel. 2020-ban, EIP innovációs projekt keretében - „Kedvezőtlen termőhelyeken alkalmazható ígéretes Leuce-nyár klónok vegetatív szaporítási eljárásának kidolgozása” - konzorciális együttműködéssel ismét megkezdtük a fehér (Leuce-) nyárak vegetatív szaporítási módszerének vizsgálatát, iparifa ültetvények létesítését. A projekt feladatainak végrehajtásában az ERTI-n kívül Horváth Gáborné, Frankó Patrícia, Bíró Zsigmond, dr. Gabnai Ernő és Rétlaki Péter vettek részt. A projekt célja ígéretes Leuce-nyárak vegetatív szaporíthatóságának és faipari célokra való alkalmasságának vizsgálata üvegházi, csemetekerti és üzemi kísérleti (iparifa-ültetvények) körülmények között. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetében folyó korábbi vizsgálatok alapján két ígéretes Leuce-nyár kísérleti klón (Populus alba x Populus grandidentata H-337 és Populus alba x Populus grandidentata H-384) alkalmas lehet a megfogalmazott célok teljesítéséhez.

2022 tavaszán a konzorciumi tagok területein, mint beruházások, megvalósultak az ültetvénytelepítések az előzetes terveknek és vállalásoknak megfelelően.  A tagok a területeiken vadvédő kerítést építettek, illetve egyedi csemetevédelmet alkalmaztak, ápolási munkálatokat végeztek, a lehetőségekhez mérten öntözték az ültetvényeiket.

A kísérleti ültetvények telepítése 5 különböző adottságú erdészeti kistáj területén történt:

• Földes Külterület
• Nyíracsád Külterület
• Sátoraljaújhely Külterület
• Gyomaendrőd Külterület
• Szentmártonkáta Külterület

A kísérleti faültetvényekben telepített nyár és fűz klónok a következők voltak:

• Populus alba x Populus grandidentata ’H-337’
• Populus alba x Populus grandidentata ’H-384’
• Populus x euramericana ’I-214’ (olasz nyár)
• Populus x tomentosa (kínai fehér nyár)
• Populus alba (kommersz alapfaj)
• Salix alba ’Express’ (express-fűz)

Magyarországon elsőként Gyomaendrődön, a fajtaösszehasonlító kísérleti Leuce-nyár ültetvényben, 2023 februárjában végeztek mélységi talajszellőztetéses technológiát faültetvényben. A teljes területen 100 cm átlagos mélységig került a talaj átszellőztetésre. A talajban lévő gyökerek a törések mentén részben megszakadnak, ami egy kímélő gyökérmetszés, így tömegével tudnak új gyökerek fejlődni oldalirányban és lefelé, a mélyebb talajrétegek felé is. A talaj vízháztartása és vízraktározása radikálisan javul, a téli csapadék beszivárog a szellőztetett talajrétegbe, nem párolog el, így a növények egész nyáron tudnak pótlólagosan vízhez jutni.

A növekedési vizsgálatok alapján a két ígéretes Leuce-nyár klón alkalmas lehet a marginális termőhelyek hasznosítására. A kísérleti ültetvényekben szereplő klónok a leghomogénebb, legkiegyenlítettebb növekedést Gyomaendrődön produkálták. Ez összefüggésben lehet azzal a talajszellőztetési eljárással, amelyet itt végeztek el a telepítés után.

Amennyiben a klónok erőteljes, kiegyenlített növekedése a jövőben is folytatódni fog a gyomaendrődi szolonyeces réti talajon, akkor érdemes lehet ennek a talajszellőztetéses technológiának az alkalmazása az ültetvényes fatermesztésben.

Az előzetes faanyag-minőségi vizsgálatok alapján elmondható, hogy az ígéretes, vizsgált Leuce-nyár klónok mind sűrűség, mind nyomószilárdság tekintetében több, államilag elismert nemes nyár fajta releváns eredményeinél jobb értékeket mutatnak.

A növényegészségügyi felvételi adatok alapján megállapítható, hogy a kiválasztott klónok nem, vagy csak kisebb mértékben fogékonyak a különféle biotikus és abiotikus hatásokkal szemben.

A projekt eredményeként megállapítható, hogy a kezdeti, faipari felhasználhatóságra irányuló vizsgálatok biztatóak. Az új, potenciális fajtákkal szemben alapvető elvárás az optimális hozam (mennyiségi) és faanyag-minőségi tulajdonságok mellett a környezethez való magas szintű alkalmazkodóképesség, az éghajlatváltozás szélső értékeivel szembeni tolerancia, a melegedő és szárazodó klimatikus körülmények között is jól érvényesülő termesztésbiztonság. A technológia kifejlesztéshez szükséges mintaültetvények a konzorciális együttműködés következtében eltérő agrárerdészeti termőtájakon és eltérő genetikai talajtípusokon, ökológiai környezetben valósultak meg. A csemeték homogén, erőteljes növekedése gyenge termőhelyeken is ígéretes lehet az újszerű, talajszellőztetéses technológia alkalmazásával.

Az ipari célú minőségi faanyagot termő Leuce-nyár ültetvények kísérleti eredményeinek potenciális hasznosítói az állami, társas- és magán erdőtulajdonosok, erdőkezelők, de akár települési önkormányzatok is. A legszélesebb várható célcsoport azon magán földbirtokosok, akik gazdaságos mezőgazdasági termesztésre nem alkalmas, vagy akár a gazdaságosság határán mozgó földbirtokkal rendelkeznek.

A potenciális hasznosítás fő alternatívája különböző agrárerdészeti rendszerek létrehozása, a fásítás - faültetvény (iparifa ültetvény, hengeres- és rövid vágásfordulójú energetikai ültetvény) létesítése vagy erdőtelepítés, továbbá mezővédő fasorok és erdősávok létesítése. Az összterületből legalább 40-60 % az olyan terület, amelynek hasznosítása a szárazodó klíma miatt a jó szárazságtűrő tulajdonsággal bíró Leuce-nyárakkal is célszerű lehet. A projekt során elért fejlesztési eredmények ezeken a területeken hasznosíthatóak.

A 1924457105 sz. „Kedvezőtlen termőhelyeken alkalmazható ígéretes Leuce-nyár klónok vegetatív szaporítási eljárásának kidolgozása” c. projekt a Vidékfejlesztési Program keretében, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, valamint a Magyar Állam tárfinanszírozásában valósult meg.

The EIP project of the University of Sopron, which focused on the development of growing-technology for promising Leuce-poplar clones using in unfavourable sites, achieved significant results

The Forest Research Institute of the University of Sopron has been dealing with the breeding and growing issues of Leuce-poplar stands for almost half a century. In 2020, within the framework of the EIP innovation project - "Development of a vegetative propagation method for promising Leuce poplar clones that can be used in unfavorable growing areas" - we started the investigation of the vegetative propagation method of white (Leuce) poplars and the establishment of industrial tree plantations in consortium cooperation. In addition to ERTI, Gáborné Horváth, Patrícia Frankó, Zsigmond Bíró, Dr. Ernő Gabnai and Péter Rétlaki participated in the implementation of the project tasks.

The aim of the project was to investigate the vegetative propagation and suitability of promising Leuce-poplars for wood industry purposes under greenhouse, nursery and factory experimental (industrial tree plantation) conditions. Based on previous studies conducted at the Forest Research Institute of University of Sopron, two promising Leuce-poplar experimental clones (Populus alba x Populus grandidentata H-337 and Populus alba x Populus grandidentata H-384) may be suitable for achieving the stated goals. In the spring of 2022, plantations were implemented in the areas of the consortium as investments in accordance with the preliminary plans and commitments. The members built a wildlife protection fence in their areas, applied individual seedling protection, carried out maintenance work, and irrigated their plantations as much as possible.

The experimental plantations were established in 5 different forest microregions: § Földes Outdoor Area

• Nyíracsád Outdoor Area
• Sátoraljaújhely Outdoor Area
• Gyomaendrőd Outdoor Area
• Szentmártonkáta Outdoor Area

The poplar and willow clones planted in the experimental tree plantations were the following:

• Populus alba x Populus grandidentata ’H-337’
• Populus alba x Populus grandidentata ’H-384’
• Populus x euramericana ’I-214’ (Italian poplar)
• Populus x tomentosa (Chinese white poplar)
• Populus alba (commercial basic species)
• Salix alba ‘Express’ (express-willow)

In Hungary, for the first time, in the experimental Leuce-poplar plantation in Gyomaendrőd, in February 2023, deep soil aeration technology was carried out. The soil was aerated to an average depth of 100 cm in the entire area. The roots in the soil are partially broken along the fractures, which is gentle root pruning, so new roots can develop in mass laterally and downwards, towards the deeper soil layers. The water balance and water storage of the soil are radically improved, winter precipitation infiltrates into the aerated soil layer and does not evaporate, so the plants can access additional water throughout the summer period. Based on the growth studies, the two promising Leuce-poplar clones may be suitable for the utilization of marginal site conditions. The clones in the experimental plantations produced the most homogeneous, balanced growth in Gyomaendrőd. This may be related to the soil aeration procedure that was performed here after planting. If the strong, balanced growth of the clones will continue in the future on the solonetz meadow soil of Gyomaendrőd, then it may be worthwhile to apply this soil aeration technology in tree plantation. Based on the preliminary wood quality tests, it can be said that the promising, tested Leuce-poplar clones show better values ​​than the relevant results of several state-recognized hybrid poplar varieties in terms of both density and compressive strength. Based on the plant health survey data, it can be stated that the selected clones are not, or only to a lesser extent, susceptible to various biotic and abiotic effects. As a result of the project, it can be stated that the initial tests aimed at the usability in the wood industry are encouraging. In addition to optimal yield (quantity) and wood quality properties, the basic expectation for new, potential varieties is a high level of adaptability to the environment, tolerance to extreme values ​​of climate change, and production security that is also effective in warming and drying climatic conditions. The sample plantations necessary for the development of technology were realized in different agroforestry production areas and different genetic soil types, in ecological environments as a result of consortium cooperation. The homogeneous, strong growth of seedlings can be promising even in weak production areas by applying novel soil aeration technology. The potential users of the experimental results of Leuce-poplar plantations producing quality wood for industrial purposes are state, social and private forest owners, forest managers, and even local governments. The broadest expected target group is private landowners who have land that is not suitable for economic agricultural production or is even on the verge of economic viability.

The main alternative for potential utilization is the creation of various agroforestry systems, the establishment of afforestation - tree plantations (industrial tree plantations, cylindrical and short rotation energetic plantations) or afforestation, as well as the establishment of field protection tree rows and shelterbelts. In Hungary, at least 40-60% of the total area is an area whose utilization may also be expedient with Leuce-poplars, which have good drought tolerance due to the drying climate. The development results achieved during the project can be utilized in these areas.

Project No. 1909440234 “Developing vegetative propagation method for promising Leuce-poplar clones to be planted in unfavorable growing sites” has been implemented within the framework of the Rural Development Programme, co-financed by the European Agricultural and Rural Development Fund and the Hungarian State.

Living Planet Symposium 2025

Az Európai Űrnügynökség Living Planet tudományos szimpóziumát 2025. június 23. és 27. között rendezték meg Bécsben; a rendezvényen 119 ország mintegy 6500 képviselője mutatta be távérzékeléssel és klímaváltozással kapcsolatos tudományos munkáját. A háromévente megrendezésre kerülő, Európa egyik legnívósabb űrtávérzékelési rendezvényének az Austria Center, Bécs egyik legkorszerűbb multifunkciós épülete adott otthont.

A neves eseményen az Erdészeti Tudományos Intézet is képviseltette magát: kollégánk, dr. Molnár Tamás az A.02.04 „ Advances in Monitoring and Management of Forest Ecosystems” szekcióban tartott poszterbemutatót a pénteki napon.  A krakkói Jagelló Egyetem kutatójával, dr. Ewa Grabskával közösen összeállított poszter címe „Country-scale tree species classification with Machine Learning in Hungary and Poland” volt.

A fafajok térbeli osztályozása kiemelten fontos területe az erdészeti célú távérzékelési kutatásoknak, e feladat modern módszerekkel országos léptékben is megvalósítható az Európai Űrnögynökség Sentinel-2 műholdképei és a Google Earth Engine felhőplatform segítségével. A bemutatott kutatás célja Magyarország és Lengyelország erdőterületeinek fafaj szintű osztályozása volt a mesterséges intelligencia segítségével.

Az osztályozáshoz Random Forest gépi tanulási algoritmus került alkalmazásra, tanítóadatként 50000 magyarországi és 400000 lengyelországi mintapontot felhasználva az országos szintű erdészeti adatbázisokból. Az osztályozás pontossága, országoktól és fafajoktól függően, elérte a 80-90%-ot; az osztályozás sikeressége elegyetlen tűlevelű állományok esetében volt magasabb, míg a lombelegyes állományok jóval nehezebben voltak kategorizálhatóak. Az eredmények ugyanakkor alátámasztják, hogy a nagyfelbontású űrfelvételek alkalmazása hatékony eszköz lehet az erdőtérképezési munkák során.

A poszterbemutató mellett kollégánk részt vett a szakmai konferencia teljes programján, ami magába foglalta a plenáris üléseket, szakmai előadásokat, technikai bemutatókat, valamint kerekasztalbeszélgetések egyaránt, kiváló alkalmat teremtve a társintézetek képviselőivel, kutatócsoportokkal történő kapcsolatfelvételre, ismeretcserére.

Csemeteápoló munkatársat keresünk

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete csemeteápoló munkatársat keres a Sárvártól 7 km-re található Bajti csemetekertbe. A meghirdetett munkakörbe az alábbi feladatok tartoznak:

• Nyár és fűz anyatelepek vesszőinek téli letermelése
• Letermelt vesszők osztályozása, dugványvágásra való előkészítése
• Dugványvágás, dugványkészletezés
• Dugványozás, magvetés
• Gyökeres dugványok, csemeték ápolása
• Csemetekiemelés, -készletezés
• Anyatelepek, géngyűjtemények ápolása, karbantartása

A munkakör betöltéséhez előnyt jelent:

• Motorfűrész és motoros kasza kezelési engedély
• B típusú jogosítvány

A betöltendő munkakörrel kapcsolatos további információkért keresse Takács Roland csemetekertvezető, vagy Benke Attila osztályvezető kollégánkat, a +36-30/749-7808 vagy a +36-30/457-4413-as telefonszámon.

ERTI kutatók az OMÉK-on

Az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai Kenyába látogattak

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének két munkatársa, dr. Szabó Orsolya és dr. Molnár Tamás a kelet-afrikai ország két kutatóközpontjában, két egyetemén, valamit Magyarország Nairobi Nagykövetségén tett látogatást szakmai együttműködések előkészítése céljából. Útjuk során meglátogatták a Nemzetközi Erdészeti Kutatóközpontot és Agrárerdészeti Világközpontot (CIFOR-ICRAF). E neves intézetben agroökológiával, éghajlatváltozással, biodiverzitással, bioenergiával, erdőtűzzel, erdősítéssel és az erdőgazdálkodás megújításával és fenntarthatóvá tételével foglalkoznak a kutatók. A látogatás egyik kiemelkedő eredménye volt, hogy megismerkedhettek az intézet kutatói által fejlesztett és alkalmazott geoinformatikai alapú fafaj- és talajtérképezési módszerrel. Az út következő állomása a kenyai Erdészeti Tudományos Intézetet (KEFRI) volt, ahol a kutatások hét kiemelt területet érintenek: erdők egészségi állapot javítása, erdészeti hozamjavítás, erdei biodiverzitás, éghajlatváltozás, környezetgazdálkodás, társadalmi-gazdasági politika és erdészeti kutatást támogató szolgáltatások. Utóbbihoz tartozik a biometria, geomatika, mesterséges intelligencia és űrtechnológiák szakterülete is. A Sentinel-1 műhold radar- és a Sentinel-2 műhold multispektrális felvételein túl a kenyai erdők monitorozására alkalmasak a Planet labs trópusi országokra készült űrfelvételei is, amelyek lehetővé teszik az erdőállományokat érő behatások és az erdők állapotváltozásainak nyomon követését (illegális erdőírtás, erdősítés, természetes eredetű erdőkárok, regenerációs folyamatok). E műholdfelvételek a trópusi erdőállományok mellett az agrárerdészeti rendszerek monitorozására is alkalmasak.

A felsőoktatási intézmények közül a Nairobi és a Kenyatta Egyetemen járták kollégáink, melyek a legrégebbi és legnagyobb felsőoktatási intézmények Kenyában, összesen mintegy 70-80000 hallgatóval. Az intézményekben az alábbi témákban zajlik erdészeti oktatás: agárerdészet, térinformatika, erdőgazdálkodás és fenntartható erdészeti rendszerek, biodiverzitás és természetvédelem, talajerőforrások és vízgazdálkodás, klímaváltozás hatása az erdei ökoszisztémákra, városi és közösségi erdőgazdálkodás. Érdekesség, hogy mindkét egyetem rendelkezik saját GIS laboratóriummal a térinformatikai témájú tantárgyak oktatásának támogatására.

A magyar kutatók kenyai tudományos misszión való részvétele több szempontból is értékesnek bizonyult. Általuk elsőként jutottak el a hazai erdőmonitoring és agárerdészeti kutatási és gyakorlati eredmények Kenyába, amely kiváló alapot biztosított a két országban alkalmazott módszerek kölcsönös tesztelését, azok egymás szakmai gyakorlatába történő beintegrálási lehetőségeit érintő szakmai megbeszélések lebonyolításához. Az egyeztetések kiterjedtek az intézetek közötti nemzetközi együttműködés lehetőségeinek megvitatására is. A hazaérkezést követően egy webinar keretében a kenyai és a magyar intézetek kutatói bemutatkozó előadásokat tartottak egymásnak, melynek célja a későbbi együttműködési megállapodások előkészítése is volt egyben.

A szakmai út tapasztalatairól az ERTI kutatói az Erdészeti Lapok szeptemberi számában számoltak be részletesebben.