VKSZ_12-1-2013-0034 | Agrárklíma 2

VKSZ_12-1-2013-0034

Agrárklíma 2

A 21. századra előrevetített klimatikus változásokra való felkészülés különleges alkalmazkodást igényel a klímahatásoknak közvetlenül kitett ágazatokban. Az agráriumban fokozottan klímafüggő ágazatok a nem öntözéses növénytermesztés, a legeltetéses állattartás, az erdő- és vadgazdálkodás.

A projekt adatai

Projekt címe: Agrárklíma 2
A Projekt azonosító száma: VKSZ_12-1-2013-0034
Konzorciumvezető: Lajta-Hanság Zrt.
Konzorciumi tagok:

• Soproni Egyetem (Nyugat-magyarországi Egyetem)
• Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
• SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.
• CH-Imperial Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Zrt.
• Eötvös Lóránd Tudományegyetem
• Szent István Egyetem
• DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft.

Támogatás összege: 1 721 013 815,-HUF
A projekt megvalósításának kezdete: 2014. október 01.
A projekt megvalósításának vége: 2018. szeptember 30.
A projekt szakmai vezetője: Prof. Dr. Mátyás Csaba akadémikus
Projektmenedzser: Bakos István
Projektmenedzser helyettes: Prof. Dr. Bidló András
Projekt asszisztens: Dr. Király Angéla
Pénzügyi vezető: Bokor Imre

Közreműködő Szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

Részletes leírás

A projekt tárgya az említett ágazatok sérülékenységének, veszélyeztetettségének vizsgálata egy olyan tudományos-szakmai háttér megteremtése céljából, amely lehetővé teszi egy átfogó, országos döntéstámogató rendszer kiépítését és megalapozza egy Agrár-Klímacentrum létrehozását. A rendszer célja térinformatikai alapon elérhető regionális és lokális információk szolgáltatása a környezeti, gazdálkodási (és természeti) feltételek jövőbeni alakulásáról, gazdálkodók, földtulajdonosok részére illetőleg megfelelő háttér megteremtése a kormányzati szervek számára, a hosszú távú agrár- és vidékfejlesztési stratégiák megalapozásához.

Jelenleg a felkészülés és alkalmazkodás stratégiája, a szükséges feladatok konkrét megfogalmazása terén elsősorban azokban az agrár-ágazatokban találhatunk pótlandó hiányosságokat, ahol a legnagyobb a klímaváltozás okozta kitettség. A projekt újszerű abban, hogy figyelembe veszi nemcsak a gazdálkodással összefüggő kérdéseket, hanem a gazdálkodás hosszú távú kihatásait is a fenntarthatóságra, a természeti erőforrásokra és szolgáltatásokra, az energia- és szénmérlegre és a klímára.

A projekt koncepcionálisan az agrárágazat kiemelten klímafüggő területeit (szántóföldi növénytermesztés, legeltető állattartás, erdő- és vadgazdálkodás) együtt kezeli, megelőlegezve, hogy a feltételek változásával a gazdálkodó (és stratégiai tervező) számára a jövőben akár egymás alternatívái lehetnek. Az optimális földhasználat vizsgálata, összevetése ilyen megközelítésben nemzetközi vonatkozásban is újszerű kezdeményezés.

A klímaváltozás hatásainak alap- és alkalmazott szintű kutatása azért szükséges, mert a projekt a hatások előrevetítését regionális és lokális szintű adatok alapján kívánja megoldani. A lokális szintre vetített, minél konkrétabb adatszolgáltatást (mi várható az én környezetemben, birtokomon?) a felkészülésre, alkalmazkodásra szenzibilizálás lényeges eszközének tekintjük.

A projekt az előrevetített klimatikus változások függvényében a változásokhoz való alkalmazkodás technológiai és egyéb lehetőségei mellett figyelmet szentel azoknak a kiemelt prioritást kapott kutatási kérdéseknek is, amelyeket az EU a „Horizon 2020” dokumentumban rögzített (részletek mellékelve). Ezek a kérdések a Kárpát-medence egészének vonatkozásában is számottevőek és a meglévő együttműködések szélesítését segíthetik elő.

A projekt valamennyi témája az előrevetített klímaváltozás idő- és térbeli hatáselemzését, az ágazatok fenntartható alkalmazkodását tűzi ki célul. A feladatok, ill. a vizsgálandó témák az alábbi részprojektekbe vannak szervezve:
Országos döntéstámogatási rendszer felépítése: A térinformatikai alapadatbázis (felszín, talaj, hidrológia stb.) kiépítése mellett ide tartozik a különböző regionális klímamodellek (modell ensemble) eredményeinek együttes elemzése és leskálázása a klímahatás vizsgálatokhoz szükséges felbontásra. Az ágazati részterületekre vonatkozó modellek, a gazdálkodási technológiák, megoldások fenntarthatósága és energiamérlege, a várható földhasználati változások és azok klimatikus visszahatásai, társadalmi kockázatai és vidékfejlesztési perspektívái beépítése a döntéstámogató rendszerbe. A javasolt Agrár-Klímacentrum feladatainak és megvalósításának körvonalazása.
Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata: A termőhelyi feltételváltozások hatása a fatermésre, a biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, az aszálystressz korlátozását segítő technológiák és lehetséges válaszlépések elemzése, a vadgazdálkodás és az erdőművelés fenntartható harmonizálásának vizsgálata. Az előrevetített válaszreakciók modellezése klímaszcenáriók szerint.
A természeti tőke és az ökológiai szolgáltatások fenntartása erdei ökoszisztémákban: A klimatikus változások hatása a talaj termékenységére és a CO2 kibocsátásra, a szénmegkötésre, a fafajok alkalmazkodóképességére (génkészletére), valamint a növény-, rovar- és gerinces fajok, valamint mikroszervezetek diverzitására, továbbá a hatáskorlátozás lehetőségeinek elemzése. Az előrevetített válaszreakciók modellezése klímaszcenáriók szerint.
A mezőgazdasági produkció kilátásai és alkalmazkodó technológiák vizsgálata: A fontosabb szántóföldi termények és élelmiszer alapanyagok mennyiségi, minőségi kockázata, a talajtermékenység és biodiverzitás fenntartása, a klímaváltozáshoz és szélsőségekhez alkalmazkodó technológiák, a bioenergia termelés lehetőségei, a legelő- és apróvad gazdálkodás feltételeinek elemzése. Az előrevetített válaszreakciók modellezése klímaszcenáriók szerint.
Az egyes részprojekteken belül célterületeket, ezeken belül konkrét kutatási feladatokat határoztunk meg, a kutatások fókuszába helyezett agrárklíma kérdéskör különböző specifikus területeit vizsgálva.

ARCHÍV PROJEKTEK