Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat
Útvonal|22|hu_HU|Zöld rangsor|Greenmetric
Tartalmi elemek

Energiafelhasználás és klímaváltozás

ugrás az oldal tetejére

en01.pngKörnyezeti teljesítményünk alakulását az „Energiafelhasználás és klímaváltozás” dimenzióban lényeges kritériumok mentén mutatjuk be.

Az alábbi indikátorok azt fejezik ki, hogy az egyetem mennyi figyelmet fordít az energiafelhasználással kapcsolatos kérdésekre. Kiemelt figyelmet kap az energiatakarékos készülékek használata, az automatizált épületek/intelligens épületek megvalósítása és kivitelezése, a megújuló energia felhasználása, a teljes villamos energia-felhasználás, az energia megtakarítási programok, a zöld épületek kritériumainak alkalmazása.

Az klímaváltozással és emissziókkal kapcsolatos indikátorok megmutatják, hogy az egyetem mekkora hangsúlyt fektet az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekre. Fontos szerepet kapnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segítő és mérséklő programok, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló irányelvek, a karbonlábnyom alakulása (UI GreenMetric WUR Guideline magyar fordítás, PTE & SZTE, 2019).

 

 

A témakör összefoglaló értékelése:

A Soproni Egyetem energiatakarékos eszközeinek aránya az utóbbi években fejlődést mutat, ma már nagyobb részarányban találhatók meg az energiatakarékos eszközök. Az egyetem épületállományában egyelőre intelligens épületminősítéssel rendelkező nem található.

Az egyetem teljes villamos energia felhasználása elosztva az egyetemi polgárok számával közepes minősítési kategóriába esik.

A Soproni Egyetem több megújuló energiaforrást használ fel energiaigényének kielégítésére. Jelentős mértékű a biomasszából származó és a napenergia alapú megújuló energia előállítása. Intézményünkben megtalálható a biodízel és a geotermikus energia használata is. A megújuló energiatermelés és az éves energiafelhasználás aránya egyetemi szinten magas részarányt jelent (57,62%), amely a legmagasabb nemzetközi minősítési kategóriába esik (> 25%).

A zöld épület megvalósításának elemei megtalálhatók az épületállományunkban, de tükröződnek az egyetem építési és felújítási irányelveiben is. A természetes fény, a természetes ventilláció, az épületek természetes klimatizálásra alkalmas rendszerek (pl. vegetáció általi árnyékolása) fontos szerepet játszanak.

A Soproni Egyetem esetén kalkulált teljes karbonlábnyom elosztva az egyetemi polgárok számával (t/fő) értékben csaknem a legkedvezőbb minősítési kategóriába esik (< 0,42 – 0,10 t).


en03.pngEgyetemünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére 3 releváns területen is programokat tart fenn:

  • scope 1: az egyetemi közlekedési eszközök belső égésű motorjainak kibocsátását e-autó alternatíva használatával csökkenti;
  • scope 2: az intézmény által vásárolt és felhasznált villamos energia előállításából származó közvetett üvegházhatást okozó gázok kibocsátását megújuló energiaforrásokra való támaszkodással ellensúlyozza;
  • scope 3: a hallgatók és a munkavállalók által az intézményekből és az intézményekbe történő rendszeres ingázásból származó közvetett üvegházhatást okozó gázkibocsátást a dolgozói tömegközlekedés támogatásával és mindenki számára a zéró emissziós járművek használatának elősegítésével teszi lehetővé. Egyetemünkön a hallgatók és dolgozók kerékpáros közlekedésének nagy hagyományai vannak.
ugrás az oldal tetejére

Vízgazdálkodás

ugrás az oldal tetejére

v1.jpg

Az egyetem vízfelhasználása szintén fontos mutató a fenntarthatóság szempontjából. A cél a talajvíz-felhasználás csökkentése és az élőhelyek védelmének érdekében. A vízmegőrzési, a víz-újrahasznosítási programok, a víztakarékos eszközök használata és a kezelt víz felhasználása a kritériumok közé tartoznak (UI GreenMetric WUR Guideline magyar fordítás, PTE & SZTE, 2019).
 

A témakör összefoglaló értékelése:

Az egyetem vízmegőrzési programjának aktuális állapota a legmagasabb minőségi kategóriában található (> 50% víz megőrzése).

A Soproni Egyetem legtöbb épülete körüli térburkolatban csapadékvíz elvezető vápa került kialakításra. A Soproni Egyetem minden épülete csatlakozik a települési csatornahálózatához, mely a területen keletkező esővizeket vezeti el, valamint a szennyvíz összegyűjtését biztosítja hagyományos tisztításra a települési szennyvíztelepen. A Botanikus Kertben vízkivételi helyként fúrt kút található. Ennek vize gravitációs nyílt folyóka vagy adott esetben zárt, nyomott vezeték rendszeren táplálja a különböző létesítményeket, mint a körmedencét, a madáritatót, a vízinövények gyűjteményét, a Botanikus Kert felső részében lévő víztározót, a mocsári növények medencéjét, valamint a termőhelyjelző növények területe melletti vízgyűjtőt, elsősorban öntözési célra.

v2.pngv3.png


A Soproni Egyetem Ligneum Látogatóközpontjának épületéről (Botanikus Kert) lefolyó csapadékvizeket tartályban gyűjtjük össze. Ezt használjuk a növények ültetésekor, illetve öntözésre a száraz időszakban. Folyamatos nyári használatban kb. 60-70 m3 kiszivattyúzott öntözővizet biztosít. Az esővíz jóval alkalmasabb a növények öntözésére, mint a vezetékes csapvíz. Ennek eredményeképp a Botanikus kerti növénytelepítések is nagyobb százalékban maradtak meg az elmúlt időszakban.

A Soproni Egyetem Hidegvíz-völgy Kutatóház (Soproni-hegység, Magyarország) épülete mellett DK-i irányban, kb. 10 m távolságra egy 7-7 m-es fóliázott tüzivíz tározó tó (kb. 50 m3) került kialakításra, amely a tetőről lefolyó esővizet tárolja.

A Sárvári Arborétum közepén áthalad a Gyöngyös-patak, amelynek felduzzasztásával egy mintegy 1 hektáros tavat is folyamatosan ellátunk vízzel, jelentősen hozzájárulva az Arborétum élőhelyének megfelelő vízellátásához, vizes élőhelyek fenntartásához.

A Kámoni Arborétumot határolja a Gyöngyös Patak, mely egy mesterségesen kialakított műcsatorna, a patakon található műtárgyakkal (zsilipek) tudjuk szabályozni az arborétumban található négy db tó vízszintjét. A tavak kiterjedési felülete kb. 1-1,5 hektár. A tavak között kis csatornák biztosítják a vízmozgást. Az arborétumban megtalálható két db időszakosan vízzel borított tóka is, valamint egy vízesés és egy (ár)víz apasztó árok is.

v4.jpg

A Farkassziget Püspökladányi Arborétum területét egykor számos ér hálózta be. Az egykori erek természetes medrei ma is fellelhetők, amelyekben a csapadék összegyülekezik, illetve részben gravitációs úton áramlik keresztül az Arborétum egyes részein illetve a központi területen található, ökológiai vízpótlást szolgáló tavakba. A tavak kb. 4000 m3 víz tárolását biztosítják. A természetes parti növényzettel rendelkező tavakból a víz gravitációs úton távozik a Makkodi-főcsatornába, amely az Arborétumot Keleti oldalon határolja. Az Arborétum teljes területe védett, így nem használunk vegyszert az állományok nevelése, illetve a csemetekerti munkák során.

v5.bmpA Soproni Egyetemen több víztakarékos eszköz is megtalálható és folyamatosan újakat is telepítünk (víztakarékos WC-k, automata csapok). A felhasznált kezelt víz aránya az egyetem összes vízforrásához (pl. esővíz-tartályhoz, talajvízhez, felszíni vízhez stb.) viszonyítva magas. Fejlesztési tervek között szerepel az épületekről és burkolt felszínekről lefolyó csapadékvizek összegyűjtése esővíztartályokban öntözési célra (külső és épületen belüli növényzet), valamint szürke víz használat céljából, ezzel a vezetékes víz használata lenne nagymértékben csökkenthető. A campus kézmosási és higiénés lehetőségeinek százalékos aránya a világjárvány idején maximális.

ugrás az oldal tetejére

Közlekedés és tömegközlekedés

ugrás az oldal tetejére

koz1.pngKörnyezeti teljesítményünk alakulását a „Közlekedés és tömegközlekedés” dimenzióban lényeges kritériumok mentén mutatjuk be.

A közlekedési eszközök fontos szerepet játszanak az egyetemek szén-dioxid-kibocsátásának és szennyezőanyag-kibocsátásának szempontjából.  A közlekedéspolitika célja, hogy támogassa az egyetemi buszok és kerékpárok használatát az egyéb gépjárművek forgalmának csökkentésén keresztül az élhetőbb és egészségesebb környezet elérése érdekében. A gyalogosokra vonatkozó irányelvek arra ösztönzik a hallgatókat és az egyetemi alkalmazottakat, hogy az egyetem épületei közötti távot gyalog tegyék meg és mellőzzék a saját gépjárművek használatát. A környezetbarát tömegközlekedés használata csökkenti az egyetem karbonlábnyomát (UI GreenMetric WUR Guideline magyar fordítás, PTE & SZTE, 2019).

A témakör összefoglaló értékelése:

A Soproni Egyetemen az összes gépjármű száma elosztva az egyetemi polgárok számával alacsony értéket mutat (0,025), mely igen kedvező környezeti szempontból. Az egyetemi kampuszok közötti relatív kis távolság lehetővé teszi a gyalogos, kerékpáros közlekedést, illetve a városi tömegközlekedés használata is adott. Az egyetem alkalmazottai számára bérlettámogatással segíti a tömegközlekedést, amely csökkenti a munkahelyre ingázás során a személygépkocsi használatát. Alkalmazottak számára a zéró emissziós járművek adott esetben biztosítottak az egyetem által és ingyenesek.

A hallgatók és dolgozók kerékpárhasználatának nagy hagyományai vannak intézményünkben, amit az is jól mutat, hogy az egy főre jutó zéró emissziós járművek száma az egyetemen kedvezően alakul.

A Soproni Egyetem területére gépjárművel csak engedéllyel lehet behajtani. A behajtási engedélyt a kampusz főbejáratánál a portaszolgálat munkatársai ellenőrzik. Ezek az engedélyek korlátozott számban kerülnek központi elbírálás alapján kiállításra.

koz2.pngA Soproni Egyetemen a gépjármű közlekedésre alkalmas utak és az épületek közötti járda burkolata néhol eltérő, ezzel a térkövezéssel kerül elválasztásra a gyalogos közlekedés a gépjármű közlekedéstől. A Soproni Egyetem fő kampuszán a Botanikus kerti utak csak gyalogosok és korlátozottan kerékpárosok által használhatóak, hasonlóan az Arborétumainkéhoz. A gyalogos járdák esetén a fő kampuszon vakvezető burkolat sáv került beépítésre vagy gyengénlátók számára fehér sávos felfestés került alkalmazásra. A Főépület, a Kollégium, a Ligneum Látógatóközpont és a legtöbb épület esetében akadálymentesített megoldás is alkalmazásra került a mozgáskorlátozottak közlekedésének elősegítésére. A fő gyalogos útvonalak és járdák közvilágítása biztosított.

 

ugrás az oldal tetejére

Hulladékgazdálkodás

ugrás az oldal tetejére

hull_01.pngKörnyezeti teljesítményünk alakulását a „Hulladékgazdálkodás” dimenzióban lényeges kritériumok mentén mutatjuk be.

 

A hulladékkezelési és újrahasznosítási tevékenységek fő tényezők a fenntartható környezet megteremtésében. Az egyetemi alkalmazottak és a hallgatók egyetemen végzett tevékenysége sok hulladékot eredményez, ezért az egyetemnek figyelembe kell vennie néhány újrahasznosítási és hulladékkezelési programot, mint például az újrafeldolgozás, a szerves hulladék kezelése, a szervetlen hulladék kezelése, a mérgező/veszélyes hulladék újrahasznosítása, a szennyvízkezelés, a papír és a műanyag felhasználásának csökkentését célzó irányelvek alkalmazása az egyetemen (UI GreenMetric WUR Guideline magyar fordítás, PTE & SZTE, 2019).

A témakör összefoglaló értékelése:

A Soproni Egyetem az elmúlt időszakban fejlesztette hulladék újrahasznosítási tevékenységét a szelektív hulladékgyűjtési hatékonyság növelésével, további szelektív gyűjtőedények alkalmazásával (minősítés: részleges (a hulladék > 25-50%-a van újrahasznosítva)). Az egyetem a papír és műanyagfelhasználás terén is csökkentési programokat tart fenn, mint a kétoldalas nyomtatás preferálása, a dokumentumok elektronikus formában való kezelése és a nyomtatás lehetőség szerinti elkerülése, de az adminisztratív folyamatok, különösen a pénzügyi engedélyezési folyamatok esetén a dematerializálási irányelveket is követjük, on-line rendszereket használunk. Az egyetemen minden egyetemi polgár számára elérhetők az ingyenes vízvételi pontok, melyek a többutas palackok, üvegpoharak, bögrék stb. használatát helyezik előtérbe az egyutas műanyag és papírpoharak helyett. A vezetékes ivóvíz hazánkban és Sopronban egyaránt kiváló minőségű, valamint elérhető minden egyetemi polgár számára. A mosdókban elektromos kézszárítók is elérhetők a papírtörlők használatának helyettesítésére.

Az egyetemi szerves hulladék kezelése szinte teljes mértékben megoldott helyi Botanikus kerti és arborétumi komposztálással. Ha hely hiányában a keletkező zöldhulladék az intézmény területén nem kezelhető, akkor azt a városi komposztáló telepre szállítjuk el szintén szakszerű kezelésre.

A szelektív hulladék gyűjtése kiterjed a papír, műanyag, üveg, zöld hulladék, fém, veszélyes hulladékok (laborokból származó speciális hulladékok, elemek, akkumulátorok, tonerek festékek, lakkok stb.), elektronikai hulladékok frakcióira. A veszélyes hulladékok gyűjtése és átadása erre jogosultsággal rendelkező veszélyes hulladék kezelőnek a jogszabályi előírásokat követi. Az elrontott vagy megsemmisítésre szánt papír alapú dokumentumokat ledaráljuk, majd az egyetemi szelektív hulladékgyűjtőben helyezzük el. További nem veszélyes hulladékok alkotják a kevert egyetemi kommunális hulladékot és adják annak mennyiségét, melyet hulladékkezelő közszolgáltató partnerünk szállít el rendszeresen. Egyetemünk törekszik a minél nagyobb, szelektív hulladékgyűjtési hatékonyság további növelésére.

Az egyetemen keletkező szennyvíz értéknövelő kezelése valósul meg a városi szennyvíztisztító telep partnerségével (biogáz, elektromos energia és komposzt létrehozásával).

hull_02.png

ugrás az oldal tetejére

UI GREENMETRIC WORLD UNIVERSITY RANKINGS

ugrás az oldal tetejére

gm02.png

A Soproni Egyetem a „Zöld Egyetem” ideológiája alatt, egy olyan elvet nevez meg és tesz magáévá, amely nemcsak a fenntarthatósági, környezettudatos oktatást teszi kötelezővé, hanem megalapozza mindazokat a stratégiai lépéseket is, amelyek az elméleten túlmutatva, a gyakorlatba helyezik a környezet megóvását, tudatos és önkéntes védelmét (SOE Fenntartható Fejlődési Stratégia 2019).

A Soproni Egyetem fenntartható fejlődés iránt tett erőfeszítéseinek értékelése, belső-külső megítélése kulcsfontosságú a további fejlesztési, stratégiai elképzelések megfogalmazásához, valamint a környezeti teljesítmény alakulásának objektív méréséhez.

A Soproni Egyetem „Zöld Egyetem” ideológia megvalósulásának környezeti teljesítményértékelése és minősítése két vonalon valósulhat meg:

  • az egyik lehetőség a szervezet idősoros környezeti mutatóinak (KIR-hez, környezetirányítási rendszerhez kapcsolódóan) nyomon követése (belső értékelés),
  • a másik lehetőség a nemzeti, valamint nemzetközi szinten más egyetemekhez való viszonyítás, amely pl. egységesített, felsőoktatási intézményekre kidolgozott indikátorokon alapuló rangsorolás szerint végezhető el (külső értékelés).

Mindkét megoldás (belső-külső értékelés) megalapozza a szervezet rövid-, közép- és hosszútávú folyamatos fejlesztését.

A nemzeti és egyben nemzetközi mérés, rangsorolás és viszonyítás egyik kiváló eszköze az Indonéz Egyetem (Universitas Indonesia) által kifejlesztett mutatószámokon alapuló „UI GreenMetric World University Rankings” módszer. A világszinten alkalmazott, kifejezetten egyetemek fenntarthatósági rangsorolására kifejlesztett eljárásra való felkészülés során az egyetem tovább fejlesztheti, kibővítheti az MSZ EN ISO 14001 szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszerében a környezeti teljesítménye mérésére kidolgozott indikátorait.

A rendszerben való részvételre történő alapos felkészülés („UI GreenMetric World University Rankings” indikátorokhoz kötődő adatgyűjtési eljárások létrehozása és az adatgyűjtés) után, a Soproni Egyetem először 2020-ban mérettete meg magát és bekapcsolódott a nemzetközi rangsorolási rendszerbe.

A presztizs értékű világrangsort 2010-ben hívták életre az egyetemi kampuszok fenntarthatóságáért tett erőfeszítések mérésére. Az akkor, a világ 35 országának 95 egyetemével induló kezdeményezés, 2019-re már 780 intézményt foglalt magába, míg 2020-ra 84 ország 912 legzöldebb egyetemét tömöríti.

 

„Ez azt mutatja, hogy az UI GreenMetric-et nemzetközileg elismerték, mint a világ első és egyetlen, fenntarthatóságról szóló egyetemi rangsorát.” (UI GreenMetric Guideline, 2019)

 

Az UI GreenMetric indikátor rendszere nagy hangsúlyt fektet az egyetemek felelősségének kérdéseire az ENSZ Agenda 2030 – Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) és a világszintű komplex kihívások vonatkozásában, különösen a Covid-19 pandémiával való küzdelemre. Mérőszámai között az „Education and Research (ED) – Oktatás és Kutatás” terület kapcsolódik a legtöbb SDG-hez (13 db SDGs). (UI GreenMetric Guideline, 2020)

gm01.jpeg
1. ábra. UI GreenMetric fő indikátor csoportjai és a Fenntartható Fejlődési Célok kapcsolata. (UI GreenMetric Guideline, 2020) 

A UI GreenMetric mutatókon keresztül a „zöld teljesítmény” objektíven mérhetővé válik, ami kiváló alapját jelenti a fenntarthatósággal kapcsolatos célirányos fejlesztéseknek és az évről évre való előrehaladás értékelésének. Elemzéseket kellett végeznünk az intézmény zöldfelületei, beépített és nyitott terei, energiatakarékos eszközei, épületállománya, megújuló energiaforrásai, energiafelhasználása, üvegházhatású gázok kibocsátása, ennek csökkentésére tett intézkedései, hulladékkezelési és újrahasznosítási elvei, szelektív hulladékgyűjtése, vízvédelmi programja, zéró emissziós járművekkel kapcsolatos sajátosságai, fenntarthatósággal kapcsolatos kurzusai, öntevékeny hallgatói szervezetei és tudományos publikációi tekintetében.

A felmérés rámutatott az erősségekre és a fejlesztendő területekre. Kiemelendő, hogy nagymúltú intézményünk 2020-ban hazai szinten 6. helyezett. Kimagasló pontszámot ért el a fenntarthatósággal kapcsolatos „Oktatás és kutatás” (teljesítmény: az elérhető pontszám közel 65%-a, hazai 6. helyezés), valamint az „Elhelyezkedés és infrastruktúra” (teljesítmény: az elérhető pontszám közel 50%-a, hazai 4. helyezés) területén, köszönhetően a témához kapcsolódó nagyszámú kurzusunknak és tudományos kutatásainknak, valamint az egyetem csodálatos zöld környezeti adottságainak. Fejlesztendő fókuszterületeink többek között a régi épületállomány zöld irányelvek szerinti korszerűsítése, a hulladékgazdálkodás még hatékonyabbá tétele, a víztakarékossági programok indítása.

Kiemelt UI GreenMetric fenntarthatósági indikátorok az oktatási tevékenység és tudományos munka mérésére, a következők:

  • Fenntarthatósági kurzusok az összes kurzus arányában
  • Fenntarthatósági kutatások forrásainak aránya az összes kutatási forráshoz képest
  • Fenntarthatósághoz kapcsolódó tudományos publikációk száma
  • Fenntarthatósághoz kapcsolódó események száma
  • Fenntarthatósággal kapcsolatos hallgatói szervezetek száma
  • Az egyetem fenntarthatósági célokra fordított egy éves költségvetése százalékos arányban a teljes egyetemi költségvetéshez képest

 

„2020-ban első alkalommal vettünk részt a megmérettetésben, így az elért eredményt úgy tekintjük, mint egy rajtpozíciót. A következő esztendőkben rendkívül ambiciózus terveink vannak annak vonatkozásában, hogy a rangsorban egyre előkelőbb helyezést érjünk el.”  - nyilatkozta Prof. dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora.

 

A 2020-as világranglista világelsője a holland „Wageningen University & Research”, a második helyezett brit Oxfordi Egyetem, a harmadik helyezett brit Nottinghami Egyetem, negyedik a Nottingham Trent University, ötödik a University of California, Davis. 

A Soproni Egyetem új belépőként 2020-ban az elért 4575 ponttal, nemzetközi szinten a 912 indulóból az 590. helyet, míg a hazai 8 indulóból a 6. helyet hozta. Hazai egyetemek közül a világrangsorban 59. a Pécsi Tudományegyetem, 86. a Szegedi Tudományegyetem, 162. az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, 236. a Debreceni Egyetem, 505. a Budapesti Üzleti Főiskola, 608. a Miskolci Egyetem, 804. a Budapesti Metropolitan Egyetem.

Az UI GreenMetric honlapja: http://greenmetric.ui.ac.id/  

ugrás az oldal tetejére

Indikátorok

ugrás az oldal tetejére

top-view-statistics-presentation-with-arrow.jpg

Az UI GreenMetric World University Rankings az alábbi fő kategóriákban értékeli az egyetemek erőfeszítéseit (1. táblázat).

1. táblázat. Az UI GreenMetric rangsorolásnál használt kategóriák és súlyozásuk (UI GreenMetric WUR Guideline, 2021)

A UI GreenMetric világrangsorolás esetén:

  • az "Elhelyezkedés és infrastruktúra" témakörben 24 indikátor,
  • az "Energiafelhasználás és klímaváltozás" területén 14 indikátor,
  • a "Hulladékgazdálkodás" témakörben 6 indikátor,
  • a "Vízgazdálkodás" területén 5 indikátor,
  • a "Közlekedés" témakörben 17 indikátor,
  • az "Oktatás és kutatás" területén 16 indikátor,

mindösszesen 82 indikátor mentén történik az egyetemek értékelése.

Az UI GreenMetric World University Rankings által alkalmazott indikátorok a következőképp formálódtak:

"2010-ben az öt kategóriában 23 mutatót vezettünk be a rangsor pontszámok kiszámításához. 2011-ben 34 mutatót használtunk.

Ezt követően 2012-ben elhagytuk a „dohányzásmentes és drogmentes campus-környezet” mutatóját, és 33 mutatót vettünk igénybe a zöld campus értékeléséhez. Emellett 2012-ben kategorizáltuk a mutatókat 6 kritérium szerint, ideértve az oktatási kritériumokat is. További változtatás volt egy új kategória kialakítása a fenntarthatósági oktatás és kutatás területén.

2015-ben a téma a karbonlábnyom volt. Két kérdést adtunk hozzá ehhez a kérdéshez az energiafelhasználás és klímaváltozás szekcióban. Emellett fejlesztettük módszertanunkat is néhány al-mutató kiegészítésével, amelyek a 2015-ös vízgazdálkodás és közlekedés rangsorolásra vonatkoznak.

A módszertan jelentős változása történt 2017-ben a fenntarthatósági kérdések új tendenciáinak figyelembevételével.

2018-ban a téma az Egyetemek, Hatások és Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) volt. A következő mutatókhoz részletes válaszlehetőségeket adtunk: az egyetemen található teljes erdővel borított terület, ültetett növényzet, vízáteresztő zóna az erdő és a növényzet mellett, energiatakarékos eszközök használata, intelligens épületek megvalósítása, a megújuló energia előállítás/termelés aránya a teljes éves energiafelhasználáshoz viszonyítva, a zöld épületek megvalósításának elemei, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló program, az összes hulladék- és víz-kritérium, a parkolási terület és a teljes egyetemi terület aránya, a személygépjárművek csökkentését célzó közlekedési kezdeményezések az egyetemen, a parkolási terület korlátozásának vagy csökkentésének kialakítására irányuló közlekedési program, transzfer szolgáltatás, zéró emissziós járművek (ZEV) és a campus gyalogosokra vonatkozó irányelve, valamint egy egyetemi fenntarthatósági weboldal megléte. Új kérdést tettünk fel az oktatási kritériumoknál is, a közzétett fenntarthatósági jelentés meglétét. A kerékpár kérdését zéró emissziós járművekre változtattuk úgy, hogy figyelembe vettük az egyetemekkel kapcsolatos zöld közlekedést világszerte.

Ami újdonságot jelent a 2019-es kérdőívben, az a válaszlehetőségek változása és a intelligens épületek mutatóinak további magyarázata." (UI GreenMetric WUR Guideline magyar fordítás, PTE & SZTE, 2019)

2020-ban a felmérés fő témáját az "Egyetemek felelőssége a Fenntartható Fejlődési Célokért és a Világ Komplex Kihívásaiért" adták.

A 2021-es UI GreenMetric kérdőív megpróbálta megközelíteni továbbá azokat a hatásokat, amelyekért az egyetemek erőfeszítést tehetnek, hogy a zöld kampuszok mind inkább megtervezhetők legyenek a közösségek számára. A társadalmi, kulturális és gazdasági hatások mérése és a világjárványra adott válaszok érdekében 2021-ben új kérdésekkel egészült ki az UI GreenMetric World University Rankings kérdőív (UI GreenMetric WUR Guideline, 2021).

ugrás az oldal tetejére

Elhelyezkedés és infrastruktúra

ugrás az oldal tetejére

gm05.png

Környezeti teljesítményünk alakulását az „Elhelyezkedés, infrastruktúra és biodiverzitás” dimenzióban lényeges kritériumok mentén mutatjuk be.

 

Az egyetem területével és infrastruktúrájával kapcsolatos információk általános képet nyújtanak az egyetem zöld környezetével kapcsolatban. Ez a mutatócsoport azt is méri, hogy az egyetem milyen mértékben felel meg a Zöld Egyetem címnek. A cél, hogy minél több helyet biztosítsunk a biológiailag aktív felületeknek, a fás és ültetett növényzet számára, magas arányban rendelkezzünk nyitott terekkel a beépített területekkel szemben, valamint fajlagos mutatóink is az élhető környezet meglétét igazolják (UI GreenMetric WUR Guideline magyar fordítás, PTE & SZTE, 2019).

A témakör összefoglaló értékelése:

A Soproni Egyetem (SOE) Magyarországon a Nyugat-Dunántúlon, Győr-Moson-Sopron megyében, a történelmi emlékekben gazdag, dinamikusan fejlődő középvárosias jellegű Sopron Megyei Jogú Városban, annak belső területén található. Sopron városa Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől (Ausztria) 80 km-re, Budapesttől (Magyarország) 220 km-re található. A város lakói híresek vendégszeretetükről és lakóhelyükhöz való hűségükről is. Lakossága kb. 60 000 fő.

A Soproni Egyetem négy karral (Benedek Elek Pedagógiai Kar, Erdőmérnöki Kar, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar) rendelkező, országos és regionális szerepű, nemzetközileg is jelentős felsőoktatási intézmény, a nyugat-magyarországi régió szellemi, oktatási és kutatási központja. Az egyetem karain az oktatás és kutatás évszázados hagyományokra tekint vissza. A Soproni Egyetem fő kampusza és a legtöbb oktatási épülete a csodás Egyetemi Botanikus Kertben helyezkedik el, ami oktatási, élő növénygyűjteményi, természetvédelmi, konzervációbiológiai és rekreációs célokat is szolgál.

gm06.jpg

Az oktatási feladatokat is ellátó, de elsősorban kutatással foglalkozó, az egyetem részét képező ötödik fő szervezeti egység a SOE Erdészeti Tudományos Intézet, amelynek 5 Kísérleti Állomása (Sopron, Sárvár, Budapest, Mátrafüred, Püspökladány) és 3 Arborétuma (Sárvár, Kámon és Püspökladány) szervesen kapcsolódik az intézményhez.

Egyetemünk nyitott tereinek aránya a teljes egyetemi területhez viszonyítva világviszonylatban a legmagasabb minősítési kategóriába esik (> 95%). Ebből következik, hogy rendkívül magas a felsőoktatási célokat is szolgáló erdős, fás növényzettel borított terület, valamint az egyetemi polgárok létszámára vetített nyitott terek nagysága is egyedülálló. Az Egyetemi Botanikus Kert és az Arborétumok minősítés szerint „teljes mértékben megvalósuló” természetvédelmi programokat, génmegőrzési célokat támogatnak.

A Botanikus Kert teljes területe (17 ha) országos jelentőségű védett természeti terület, azaz a benne megtalálható összes fás- és lágyszárú növény, gomba, állat emiatt oltalmat élvez. A folyamatosan aktualizált adatbázis szerint 134 védett növényfaj található meg a kertben, amelyek a magyarországi flóra védett fajainak mintegy egyötödét teszik ki, s ezek az egyedek nemcsak az oktatást, ismeretterjesztést, kutatást szolgálják, hanem fontos konzervációbiológiai jelentőséggel is bírnak. A botanikus kert egyben elismert genetikai törzsültetvény is, mintegy 2800 törzskönyvezett anyanövény található meg benne, ami a jövőt illetően értékes géntartaléknak számít.


A Sárvári Arborétum első fáit 1802-ben telepítették összesen 10 hektáron. Ugyanakkor egyes részen az egykori ártéri ligeterdő maradványai találhatók 400-500 éves tölgy és kőris példányokkal. Legnagyobb botanikai értéke a Magnolia gyűjtemény, amelyet 10 taxon 120-150 éves példányai képeznek.

v1.jpgA szombathelyi Kámoni Arborétum 27 hektár területen helyezkedik el, 3500 féle fás taxonnal rendelkezik és jelentős a tavaszi hagymás növények száma és elterjedési területe is. Az arborétumot dr. Saághy István alapította 1891-92-ben. A legfontosabb gyűjteményi egységei a havasszépék (Rhododendron és Azalea sp.), liliomfák (Magnolia), a fenyőfélék, fás pünkösdi rózsák (Paeonia), bangiták (Viburnum) és a magyar nemesítésű fenyő és lombos fajták. A génmegőrzés a 3500 féle taxon mellett az erdei és fekete fenyő plantázsban és az NDK plantázsban is folyik.

gm12.jpgA Püspökladányi Arborétum ma a növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően három fő részre osztható, amelyek egyben területileg is markánsan elkülöníthetők. A legnagyobb területű része a szikfásítási kísérletek nyomán keletkező zárt erdőterület, amely ma már közel százéves. E területeken a különböző termőhelyeken, változatos fafaj összetételű állományok és termesztéstechnológiai eljárások alkalmazását célzó kísérletek létesültek, mintegy 35 fafaj bevonásával. Az Arborétum északi harmada a különböző mértékben szikesedett talaj miatt nagyon mozaikos. Főleg ligetek, facsoportok, erdősávok váltakoznak, visszaidézve az egykori Nagy-Sárrét jellegzetes ártéri keményfás ligeterdeit. Változatos fafajösszetétel és különböző termesztéstechnológia alkalmazásával. Az Arborétum déli területe, a közel 100 évvel ezelőtt megkezdett génrezervátum telepítés alapjaiból indult. Jelenleg mintegy 400 fa- és cserjefaj, -fajta, -változat több mint 800 egyedét tartjuk nyilván. A közelmúltban létesített kísérletekben további közel 2000 fa- és cserjefaj, -fajta, -változat vizsgálatát végezzük. Alapvető feladatunk e jelenetős génalap tartalék fenntartása.

gmvir.jpg

A Soproni Egyetem zöldkörnyezeti adottságai a fentiek alapján nemzetközi szinten is egyedülálló és kimagasló szintet képviselnek.

ugrás az oldal tetejére

Oktatás és kutatás

ugrás az oldal tetejére

Környezeti teljesítményünk alakulását az „Oktatás és kutatás” dimenzióban lényeges kritériumok mentén mutatjuk be.

Intézményünk már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is. Ennek megfelelően mind a képzésekben (a kisgyermekneveléstől kezdve), mind a kutatási és szolgáltatások portfóliójában megjelenik a környezettudatosság: a klímakutatások, klímaadaptáció, energiahatékonyság, alternatív energiák, fenntartható és megújuló anyagok és termékek, hulladékgazdálkodás, körkörös gazdaság, szemléletformálás és nevelés területei. Az Egyetem szakmai elgondolása szerint, a fenntarthatóságot előtérbe helyező szemlélet az innovatív működés és oktatás garanciája. 

A témakör összefoglaló értékelése:

A Soproni Egyetem fenntarthatósággal kapcsolatos kurzusai az összes kurzus arányában maximális minősítési értéket mutatnak, ami a több mint 60%-os mértéket jelent. Elmondhatjuk, hogy az egyetem képzéseinek fenntarthatósági orientációja alapján nemzetközi összehasonlításban is az élvonalba tartozunk.

Az oktatás erős fenntarthatósági irányultsága mellett kutatásaink hasonló jellegét az is jól mutatja, hogy az egyetemi fenntarthatósági kutatások forrásainak aránya az összes kutatási forráshoz képest 90% körül mozog, ami szintén a legmagasabb minősítési kategóriába kerülést teszi lehetővé nemzetközi viszonylatban. Fenntarthatósághoz kapcsolódó tudományos publikációk száma az egyik legkedvezőbb megítélésű.

Fenntarthatósághoz kapcsolódó eseményeink száma a legmagasabb kategóriába sorol minket. Hasonlóan a kulturális eseményeinket illetően.

Fenntarthatósággal kapcsolatos hallgatói szervezetek száma négy. A hallgatói szervezetek aktivitása kimagasló, számos közösségi program mellett tudományos diákköri tevékenységet is folytatnak. Működésük során kiegészítik az egyetemi oktatást és a hallgatók számára fontos ügyekért tesznek erőfeszítéseket (pl. környezetünk megtisztítása, szemléletformálás, ismeretterjesztés, tanulmányutak szervezése, részvétel országos kezdeményezésekben, sőt országos kezdeményezések inicializálásában stb.)

Ebben a teljesítmény dimenzióban említjük meg, hogy a Soproni Egyetem létrehozta fenntarthatósággal kapcsolatos, folyamatosan frissülő, tematikus weboldalát: http://greenuniversity.uni-sopron.hu/kezdooldal

A Soproni Egyetem rendszeresen elkészíti éves Fenntarthatósági Jelentését, továbbá folyamatosan fejleszti annak tartalmi vonatkozásait a legmagasabb követelményeknek való megfelelés érdekében.

Végül feltétlenül meg kell említeni, hogy a Soproni Egyetem számos programot tart fenn Covid-19 járvánnyal való megbirkózáshoz (pl. távoktatási kérdések kezelése, digitális háttér biztosítása, koronavírus szabályozások alkalmazása, online tananyagok, távoktatási eszközök, alkalmazások biztosítása stb.).

ugrás az oldal tetejére

Network

ugrás az oldal tetejére

SOPRONI EGYETEM A UI GREENMETRIC WORLD UNIVERSITY RANKINGS NETWORK TAGJA

A Soproni Egyetem 2020-ban első alkalommal indult az Universitas Indonesia által kidolgozott Green Metric Zöld Egyetemi Világrangsorolásban. A rangsort 2010-ben hívták életre az egyetemi kampuszok fenntarthatóságáért tett erőfeszítések mérésére, amely 2020-ra 84 ország 912 legzöldebb egyetemét tömörítette. A 2020-as megmérettetés során a Soproni Egyetem kimagasló pontszámot ért el a fenntarthatósággal kapcsolatos „Oktatás és kutatás”, valamint az „Elhelyezkedés és infrastruktúra” területén, köszönhetően a témához kapcsolódó nagyszámú kurzusunknak és tudományos kutatásainknak, valamint az egyetem csodálatos zöld környezeti adottságainak.

gmlogo.png

Fontos előrelépés az éves felmérésben való részvétel mellett, hogy 2021-ben a Soproni Egyetem - Prof. dr. Fábián Attila rektor ezirányú nyilatkozatával - az „UI GreenMetric World University Rankings Network (UI GMWURN)” tagjává is vált, felismerve a tagság nyújtotta együttműködési lehetőségek fontosságát a fenntarthatósági kérdések kezelésében. A hálózati tagsággal könnyebben elérhetővé válnak az egyes egyetemi, intézményi fenntarthatósági programok, legjobb gyakorlatok, lehetővé téve az egymástól való tanulást és egymás erősítését. A jövőben a tagsággal bíró egyetemek hallgatói online nemzetközi fenntarthatósági kurzuson is részt vehetnek „A fenntartható fejlődés céljainak globális gyakorlatai” témakörében.

Az egyetemek fontos szerepet játszanak a globális fenntarthatósági kihívások kezelésében és a megoldásokhoz való hozzájárulásban. Változó világunk a felsőoktatást és a kutatást is komoly feladatok elé állítja. Az UI GMWURN hálózat a folyamatos párbeszéd fenntartása mellett három fő tematikus prioritás mentén irányoz elő feladatokat a társult, fenntarthatóságért elkötelezett egyetemeinek a globális társadalmi erőfeszítések előre mozdítása érdekében:

  • A globális felsőoktatás és a fenntarthatósági kutatás formálása: a hálózat egyetemei együtt alakíthatják a felsőoktatási és kutatási politikát a fenntarthatósági kérdésekben, amelyek jelentős hatással vannak a világra.
  • Globális fenntarthatóság vezető szakembereinek megteremtése: a hálózat egyetemei együttműködnek annak érdekében, hogy fejlesszék oktatóik, kutatóik, adminisztratív munkatársaik és hallgatóik globális, fenntarthatósággal kapcsolatos vezetői kompetenciáit.
  • Partnerség a fenntarthatósági kihívások megoldásában: a hálózat egyetemei együttműködnek a kormányzati és üzleti partnerekkel, nemzetközi szervezetekkel és közösségi vezetőkkel a regionális és globális fenntarthatósági kihívások megoldásában.

Az „UI GreenMetric World University Rankings Network”, mint vezető hálózat készen áll a globális vezetői szerep betöltésére a felsőoktatás, kutatás és intézkedések fenntarthatósági rendszerében.

(Összeállította: Prof. dr. Lakatos Ferenc, dr. Polgár András, UI GreenMetric World University Rankings Network, URL: http://greenmetric.ui.ac.id/network/remarks nyomán).

ugrás az oldal tetejére


Tartalomjegyzék Fel