Lábnyom - karbonsemlegesség

2022

2022-BEN IS KARBONSEMLEGES A SOPRONI EGYETEM KÖZPONTI KAMPUSZA

Soproni Egyetem folyamatosan nyomon követi üvegházgáz emisszióit, melynek eredményeképp a 2022. évi szervezeti karbonlábnyomát is kiszámította. Ennek ismeretében olyan intézkedések foganatosíthatók, melyek tevőlegesen is hozzájárulnak a klímaváltozás ellen vívott küzdelemhez és a hazai, nemzetközi klímacélok eléréséhez. A Soproni Egyetem, mint Zöld Egyetem törekvéseinek egyik forró pontja az intézményi karbonsemlegesség mind nagyobb mértékben való elérése.

A karbonlábnyom számítás eredményeképp fontos megállapítás, hogy a 2021-es évhez hasonlóan 2022-ben is karbonsemleges lett a Soproni Egyetem (SOE) Központi Kampusza illetve 2022-ben első alkalommal a SOE - Erdészeti Tudományos Intézet - Püspökladányi Kísérleti Állomása.

A Soproni Egyetem 2022-ben csatlakozott a Virtuális Erőmű Program^TM Energiatudatos Intézmény Díjához, ami az Energiahatékonysági Kiválósági Pályázat első szintje. A tudatos, hatékony energiafelhasználás kiemelt stratégiai cél az egyetem működése során.

Energiatudatos intézményként az épületek használatának racionalizálásával, nyitva tartásának szabályozásával és energiatakarékossági intézkedések bevezetésével Soproni Egyetem hatékonyan reagált az energiakrízisre, a Hűségerdő éves telepítési ciklusainak megvalósításával a 2021. évhez képest is csökkent a 2022. évi szervezeti szénlábnyoma.

A Soproni Egyetem 2022-ben éves szinten 259,53 tCO2 egyenérték megtakarítást ért el, ami 7,8%-os javulást jelentett. Nettó szénlábnyoma egyetemi polgárra vetítve 0.96 tCO₂ egyenérték volt, ami a globálisan fenntarthatónak vélt karbonlábnyom érték fele. A 2021-es 53,95%-os értékhez képest 2022-ben az egyetem, a szénlábnyomának már 60,97%-át tudta semlegesíteni.

Soproni Egyetem tagja a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformjának (MEFP), arany fokozatban és hazai 3. helyezettként kvalifikált intézmény a nemzetközi UI GreenMetric zöld egyetemi világrangsorolásban, a Times Higher Education (THE) Impact Rankings fenntarthatósági listáján is előkelő helyen szerepel, a Nemzetközi Zöld Talár Díj Nyertese, továbbá az Oxfordi Egyetem partnerségével a Természetpozitív Egyetemek Szövetségének Alapítója. Komplex tevékenységével a fenntarthatóság elveit a gyakorlatban valósítja meg, ezáltal kívánja erőfeszítéseit jó gyakorlatokként is megosztani az oktatás, kutatás, szolgáltatások és társadalmi tudatformálás területén.

Soproni Egyetem, Természetesen Veled!

2021

KARBONSEMLEGES A SOPRONI EGYETEM KÖZPONTI KAMPUSZA 2021-BEN!

Fenntarthatósági keretek

A Soproni Egyetem „Zöld Egyetem”, mely régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett. Ez a szemlélet az Egyetem négy karán (BPK - Benedek Elek Pedagógiai Kar, EMK - Erdőmérnöki Kar, FMK - Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar, LKK - Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar), továbbá tudományos intézetében (ERTI - Erdészeti Tudományos Intézet) az oktatott tantárgyakban, kutatásokban és a harmadik missziós tevékenységekben is nagy hangsúlyt kap. Egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Egyetemünk rendelkezik azzal a vízióval, tudásbázissal és befolyással, amivel aktívan elősegítheti a fenntarthatósági törekvéseket és az erre való áttérést a szűkebb közösségben és a tágabb értelemben vett társadalomban is. Ehhez hallgatóinkat és a szélesebb akadémiai közösséget tudományos ismeretekkel, eszközökkel, multidiszciplináris készségekkel és a fenntarthatóságra irányuló társadalmi erőfeszítésekben való aktív részvételhez szükséges transzdiszciplináris gondolkodásmóddal ruházzuk fel.

Napjainkra elengedhetetlen feltétel, hogy az egyetemi, szervezeti működést jellemző folyamatokat is meg kell feleltetnünk a fenntarthatósági elvárásoknak, ezért tudatosan átgondolt helyzetértékelési, mérési és fejlesztési lépésekre van szükség.

Környezeti lábnyomok

Prof. dr. Fábián Attila a Soproni Egyetem rektora a 2021. működési évre (COVID-19 pandémiával érintett év), első ütemben a soproni szervezeti egységekre (BPK, EMK, FMK, LKK, Kollégiumok, Óvodák és további telephelyek) vonatkozóan elrendelte az oktatási, kutatási és adminisztratív tevékenységek ökológiai lábnyomának (EF - Ecological Footprint) és az egyetem szervezeti karbonlábnyomának (CF – Carbon Footprint) meghatározását. Ezeket a felméréseket fogja második ütemben kiegészíteni az ERTI ökológiai lábnyom és karbonlábnyom meghatározása, teljes képet nyújtva egyetemünkről (megvalósítása folyamatban van).

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM SZÁMÍTÁS

Az ökolábnyom számítás módszere a Global Footprint Network hivatalos ajánlásait követte, eszközül az EUSTEPs nyílt hozzáférésű, egyetemekre kifejlesztett ökolábnyom kalkulátora szolgált. Az ökológiai lábnyom ismeretében megalapozott döntéseket hozhatunk arra vonatkozóan, hogy mely dimenziókban és miként csökkentsük intézményünk bolygóra és szűkebb környezetre gyakorolt hatását.

Összefoglalóan a soproni kampuszok ökolábnyomának éves kiszámításához közvetlenül az általános létszám adatokra, energiafogyasztás megadására, beépített és rekreációs területek leírására, egyetemi étkeztetésre, takarítási szolgáltatásokra, egyetemi járművek üzemanyag felhasználására, dolgozói ingázásra, vízfogyasztásra, szennyvízkeletkezésre, anyagok, eszközök és berendezések használatára kellett kitérnünk. A kalkulációban közvetett módon figyelembe vettük a dolgozók és hallgatók otthoni életvitelét is (energiahasználat, internetezési szokások, étkezés, további dolgozói ingázás, közlekedés).

A Soproni Egyetem soproni kampuszainak teljes ökolábnyoma 2021-ben: 2637.83 gha (globálhektár), mely „kis méretű egyetemekre” jellemző értéknek tekinthető. Hallgatóra vetített fajlagos ökolábnyom értékünk kifejezetten kedvezően, a hazai fenntarthatósági küszöb alatt alakult.  A Soproni Egyetem a közvetlen és közvetett ökolábnyom felelősségi területeken kiegyenlített lábnyom képet mutat. A legjelentősebb hozzájárulást mindkét esetben az energiahasználat adja (részterületenként 50% felett). Közvetlen felelősségi területen jelentős a dolgozói munkavégzés részesedése (23%), míg a többi terület (épületek, takarítás, mobilitás, anyagok, víz és hulladék, étkezés) együttes hozzájárulása összesen 25%-ot tesz ki, ennek kb. fele az anyagok és berendezések lábnyoma. Közvetett felelősségi területen az otthoni dolgozói és hallgatói étkezési szokások emelendők ki (46%).

A teljes ökológiai lábnyomhoz a szénlábnyom dimenzió járul hozzá a legnagyobb mértékben (66%), ezt követi a termőterület (21%) és az erdőhasználati dimenzió (9%). A legelőterület (1%), a halászat (0,38%) és az épített környezet (3%) részesedése nem jelentős. A fentiekből kitűnik, hogy a legnagyobb hatással a szénlábnyom csökkentése lehet a Soproni Egyetem ökológiai lábnyomára, így a szénlábnyom dimenzióban szükséges a hathatós emisszió redukciós és fejlesztési lépések megvalósítása.

KARBONLÁBNYOM SZÁMÍTÁS

Egyetemünk „ezüst fokozatban” minősített intézményként részt vesz a fenntarthatósági és környezetvédelmi fókuszú UI GreenMetric „zöld egyetemi” világrangsorolásban is, ahol számos indikátoron keresztül mérhető módon fejlesztjük környezeti teljesítményünket. Ilyen például a karbonlábnyomunk alakulásának figyelemmel kísérése is, mely vizsgálat fontosságát igazolja az európai zöld megállapodás vagyis, hogy az EU az európai klímarendeletben vállalja, hogy a 2050-re eléri a karbonsemlegességet. A globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fokra való korlátozásához – amely az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) véleménye szerint egy biztonságos küszöbérték – elengedhetetlen, hogy a 21. század közepéig elérjük a karbonsemlegességet. Ez a cél szerepel a 195 ország és az EU által is aláírt párizsi megállapodásban is.

Az éghajlatváltozás olyan globális probléma, amely a társadalom minden részét érinti, a Föld minden országban. Az egyetemeknek élen kell járniuk abban, hogy csökkentsék a klímaváltozás hatásait, különösen a legszegényebb népcsoportok számára, akik ebben globálisan a leginkább érintettek lesznek. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és semlegesítése a legalapvetőbb megoldás, melyért az éghajlati problémák megoldása érdekében az egyetemek kutatásaikkal, műszaki fejlesztésekkel és az oktatás révén a legtöbbet tehetik meg.

A Soproni Egyetem Zöld Egyetem Koncepciója adta elképzeléseknek, a nemzetközi klímavédelmi törekvéseknek (IPCC, Paris Agreement) és az egyetemi világrangsorok indikátorainak való mind tökéletesebb megfelelés érdekében, 2021. évre vonatkozóan célul tűzte ki – nemzetközi ajánlásokon alapulóan (GHG Protocol, ISO 14064-1) – a szervezeti szénlábnyom kalkulációjának elvégzését első ütemben a soproni szervezeti egységekre (BPK, EMK, FMK, LKK, Kollégiumok, Óvodák és további telephelyek). A számítás alapot ad a célirányos műszaki, infrastrukturális fejlesztéseinkhez, az intézményi Klíma Akcióterv létrehozásához és a karbonsemlegesség, mint középtávú cél potenciális és tartós eléréséhez is.

A karbonlábnyom megmutatja, hogy mennyi egy személy, szervezet, rendezvény, vagy termék teljes – direkt és indirekt – üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátása szén-dioxid egyenértékben kifejezve. Minél nagyobb valamilyen tevékenység vagy egyén, közösség, társadalom karbonlábnyoma, annál nagyobb a globális felmelegedést okozó hatása. A módszertan csak az ÜHG leltározásra szorítkozik, nem veszi figyelembe a működésből adódó további lehetséges környezeti hatásokat, mint pl. eutrofizáció, ökotoxicitás stb..

A soproni kampuszokon történő szabványos ÜHG leltározás során figyelembe vettük – minőségbiztosítási szempontoknak is megfeleltetve – a közvetlen (telepített belsőégésű energiaforrásokhoz (földgáz), belsőégésű gépjárművekhez (benzin és gázolaj), technológiai gázkibocsátásokhoz, diffúz gázkibocsátásokhoz (pl. légkondícionálás) kapcsolódóan) és a közvetett kibocsátásokat (vásárolt villamos energiához és távhőhöz kapcsolódóan). További közvetett kibocsátások esetében leltároztuk a rendelt termékekhez, hulladékokhoz, utazáshoz, tanulmányutakhoz, hulladék szakaszban jelentkező kibocsátásokhoz, dolgozói ingázáshoz, vásárolt víz és szennyvízhez kapcsolódó ÜHG emissziókat is.

A szénlábnyom „carbon offset”, ellentételezési lehetőségek esetében a Soproni Egyetem által a szénnyelés nélküli emisszió elkerülést és csökkentést (I. osztály: megújuló energia, metán elkerülés), valamint a szénkivonással járó tárolást („short-lived”, IV. osztály: erdősítés és újraerdősítés) vettük figyelembe (The Oxford Principles for Net Zero Aligned. Carbon Offsetting. September 2020).

Az alapötlet, mely szerint minden újonnan felvett hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem, egy saját hatáskörű és komplex, tájrendezési projektben ölt testet. A Hűségerdő projekt 2021 őszén indult útnak, az Egyetemhez szorosan kapcsolódó szakmai társszervezet, a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. és Sopron Megyei Jogú Város közreműködésével.

A Soproni Egyetem 2021. évi ÜHG kibocsátási leltár összegzése esetében a nettó szénlábnyom: 2998.12 tCO₂ equiv. értéket vett fel. Egyetemi polgárra vetítve a fajlagos, éves szénlábnyom értékünk kifejezetten kedvező, mivel a globális fenntartható érték alatt helyezkedik el. A direkt kibocsátásokért (Scope 1) az egyetemi földgáz felhasználás (45%), valamint a benzin és gázolaj felhasználás (1%) felelős. Az indirekt kibocsátásokat (Scope 2) az egyetemi villamos energia fogyasztás (24%), ami a napelemes rendszereink termelésével redukált mennyiség és a távhő fogyasztás (11%) okozza. További indirekt hatásokat jelent (Scope 3) a rendelt termékekből (13%), valamint a hulladékokból (1%) és dolgozói ingázásból (5%) származó ÜHG kibocsátás.

A Központi Kampusz 60%-ban (oktatási épületek és kollégiumok), a Baross úti kollégiumok 12%-ban, LKK kampusza (Erzsébet u. 9.) 6%-ban, BPK (Ferenczy J. u. 4.) 9%-ban járul hozzá a teljes nettó szénlábnyomhoz.

A Soproni Egyetem által értelmezhető ÜHG kibocsátás elkerülés mennyiségének 44%-át napelemes rendszerek villamos energiatermelése adja. Emellett szerepet játszik a hőszivattyú, szelektív hulladékgyűjtés, dolgozói támogatott tömegközlekedés, esővízgyűjtés általi emisszió megtakarítás is.

Nagyrészt a Hűségerdő projekt 2021-es első, új telepítési ciklusára (50 éves időtartamban, mint természetes megoldás) alapozva az egyetemi karbon ellentételezés (szénnyelés) – tudományosan megalapozott -- mértéke 1794 tCO₂, ami a soproni egyetemi kapmuszokra együttesen vetítve 59.84%-os nyelést tesz ki. A Központi Kampusz (Bajcsy Zs. u. 4. – Ady E. u. 5.) nettó szénlábnyoma 1789.57 tCO₂ equiv., vagyis megállapíthattuk, hogy a „carbon offset” törekvéseinket figyelembe véve 2021. évben az egyetem Központi Kampusza karbonsemleges volt.

A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között. A szén-oxidok légkörből való eltávolításának, majd azok eltárolásának folyamatát szénmegkötésnek nevezzük. A nulla nettó szén-dioxid-kibocsátás elérése érdekében a globális üvegházhatású gáz-kibocsátást szénmegkötéssel kell ellensúlyozni. A vállalatok és szervezetek körében komoly rangja van a karbonsemlegességnek, ezzel is kifejezhetik társadalmi felelősségvállalásukat.

A számítás második ütemében a soproni kampuszok mellett ERTI értékeivel is kiegészül az ökolábnyomunk és az ÜHG leltárunk, valamint a szénnyelési oldal szélesebb lehetőségeinek figyelembe vételével a Soproni Egyetem 2021-es teljes karbonlábnyomát és szénmérlegét tudjuk meghatározni.

A bemutatott ökológiai lábnyom és karbonlábnyom számítással a Soproni Egyetem, mint zöld és 2021-ben karbonsemleges Központi Kampusszal rendelkező egyetem a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét széles körben, ágazati, felsőoktatási jó gyakorlatként kívánja elterjeszteni a társintézmények számára.

(A cikk dr. Polgár András, az Erdőmérnöki Kar egyetemi docensének összeállítása alapján készült.) 

Felhasznált források:

2021-es UI GreenMetric hazai rangsor:  https://greenmetric.ui.ac.id/rankings/ranking-by-country-2021/Hungary 

2021-es UI GreenMetric nemzetközi rangsor: https://greenmetric.ui.ac.id/rankings/overall-rankings-2021  

Climenews. A karbonsemlegesség az új hívószó annak, aki zölden gondolkodik. https://climenews.com/a-karbonsemlegesseg-az-uj-hivoszo-annak-aki-zolden-gondolkodik. (Leolvasás: 2021.03.28)

Európa Parlament/Hírek (2019): Mit jelent a karbonsemlegesség, és hogyan érhető el 2050-ig? (Frissítve: 2021.6.28. - 17:39, Létrehozva: 2019.12.17. - 15:36; online: https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20190926STO62270/mit-jelent-a-karbonsemlegesseg-es-hogyan-erheto-el-2050-ig)

European Environment Agency. Country profiles - greenhouse gases and energy 2020. https://www.eea.europa.eu/themes/climate/trends-and-projections-in-europe/climate-and-energy-country-profiles/country-profiles-greenhouse-gases-and-1

EUSTEPs Project

Ezüst fokozatban a Soproni Egyetem a fenntarthatósági világranglistán: http://uni-sopron.hu/ezust-fokozatban-a-soproni-egyetem-a-fenntarthatosagi-vilagranglistan

Fang Kai, SiyangSong, ReinoutHeijungs, Sannede Groot, LiangDong, JunnianSong, (2016): The footprint’s fingerprint: on the classification of the footprint family Current Opinion in Environmental Sustainability Volume 23, December 2016, Pages 54-62

FFS (2019): Soproni Egyetem Fenntartható Fejlődési Startégia 2019-2022, Sopron, 41 p.

Galli A., Weinzettel Granston G., Ercin E. (2010): A footprint Family extended MRIO model to support Europe’s transition ti a One Planet Economy, Sci Total Environ 2013 Sep 1; 461-462: 813-8.doi:10.1016/j.scitotenv.2012.11.071.Epub 2012 Dec 26

Global Footprint Network. https://data.footprintnetwork.org/

Hoekstra Arjen Y.(2008): The water footprint of food - Water Footprint Network, Twente Water Centre, University of Twente

Intergovernmental Panel on Climate Change: IPCC 5th Assessment Report, AR5, 2014

ISO (2015): MSZ EN ISO 14001:2015 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval (ISO 14001:2015)

ISO (2018): ISO 14064-1:2018 Greenhouse gases — Part 1: Specification with guidance at the organization level for quantification and reporting of greenhouse gas emissions and removals

Magyarországnak nem kell szégyenkeznie: határozott lépésekkel haladunk a karbonsemlegesség felé. https://blog.kpmg.hu/2021/10/magyarorszagnak-nem-kell-szegyenkeznie-hatarozott-lepesekkel-haladunk-a-karbonsemlegesseg-fele/

Mit jelent az ökolábnyom? http://fna.hu/mittehetsz/okolabnyom

Oxford (2020): The Oxford Principles for Net Zero Aligned. Carbon Offsetting. September 2020

Ökológiai Túlterhelés Nap: Az érem másik oldala. https://greenfo.hu/hir/okologiai-tulterheles-nap-az-erem-masik-oldala/

Science Based Targets (SBT) – Tudományon alapuló célkitűzések. https://denkstatt.eu/science-based-targets-tudomanyosan-alapulo-celok/?lang=hu

Somogyi Z. (2011): CASMOFOR - CO2 lekötés kalkulátor©, http://www.scientia.hu/casmofor/co2kalkresultsH.php?s=4

Soproni Egyetem Zöld Egyetem honlap: http://greenuniversity.uni-sopron.hu/kezdooldal, leolvasás: 2022.02.10

THE (2021): THE Impact Rankings: Impact Rankings Methodology 2022, Version 1.3, https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/impact-rankings-2021-methodology

Tóthné Szita K. (2018): Amit a környezeti lábnyomokat üzennek. ECO-MATRIX: AZ LCA CENTER EGYESÜLET ONLINE FOLYÓIRATA 2017: 1-2 pp. 24-36. , 13 p.

Tóthné Szita. K. (2008): Életciklus-elemzés, életciklus-hatásértékelés. ME-GTK, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc

UI GreenMetric Guideline (2021): https://greenmetric.ui.ac.id/publications/guidelines

UI GreenMetric World University Rankings honlap: https://greenmetric.ui.ac.id/ leolvasás: 2022.02.10  

UNEP/SETAC, (2009): United Nations Environment Programme, Life Cycle Management. How business uses it to deacrease footprint, create opportunities and make value chains more sustainable, UNEP/SETAC

United Nations (2015): Paris Agreement

Universitas Indonesia (2021): Guideline – UI GreenMetric World University Rankings 2021. Indonesia. http://greenmetric.ui.ac.id/

Wackernagel, Mathis, William E. Rees(1996): The State of the Art in Ecological Footprint Theory and Applications New Society Publishers, Gabriola Island, BC, Canada.

World Resource Institute (WRI) GHG Protocol (2020): Corporate Accounting and Reporting Standard

ISO 14001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszer

Egyetemünk intézményi „zöld működésére” jellemző a legmagasabb követelményeknek való megfelelés. Ennek érdekében tanúsított MSZ EN ISO 14001:2015 nemzetközi szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerrel (KIR) rendelkezünk, folyamatosan fejlesztjük és optimalizáljuk folyamatainkat a környezetbarát és energiahatékony működés érdekében.

Alább megtekintheti az egyetem MSZ EN ISO 14001:2015 szabvány szerinti tanúsítványát.

Elkötelezettség, motiváció a KIR irányában:

A Soproni Egyetem környezetközpontú irányítása olyan módon történik, hogy a működés, az oktatás és a szolgáltatások minél kevésbé terheljék a munkahelyi, települési és természeti környezetet, amely magába foglalja az ilyen irányú teljesítmény folyamatos javítására való törekvést. Ez az irányítási módszer feltételezi, hogy a környezeti prioritások központi helyet kapnak az Egyetem szervezeti célrendszerében.

A KIR célja:

A környezettudatos irányítás gyakorlati módszereinek elterjesztése és továbbfejlesztése a felsőoktatási, egyetemi, kutatási szférában. 

A KIR alkalmazásának előnye:

• a KIR rendszer alkalmazásával az Egyetem bizonyítja elkötelezettségét a környezet védelme érdekében,
• az egyetemi környezetvédelem rendszerezetté tétele,
• a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályozások és előírások betartásának biztosítása,
• innovatív szolgáltatások,
• költségmegtakarítás, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek átláthatóbbá tétele,
• az működés egészének környezetbaráttá tételével a hulladékgazdálkodás költségeinek csökkenése,
• környezeti kockázatok csökkentése: váratlan események, havária, esetleges bírságok elkerülése,
• könnyebb párbeszéd a környezetvédelmi hatóságokkal, a környező lakossággal és más érdekelt felekkel.

A KIR tanúsításaink története:

Az ISO 14001:2004 szabvány szerinti környezetirányítási rendszert 2011-ben építettük ki, majd még ebben az évben először az ISO 14001:2004 szabvány, majd 2015-ben az az ISO 14001:2015 szabvány, szerinti lett tanúsítva az Egyetemen működtetett környezetirányítási rendszer. A Soproni Egyetem jelenlegi KIR tanúsítványa érvényességi idejének kezdete: 2023.07.04., a tanúsítvány érvényességének lejárata: 2026.07.03.

A KIR alkalmazási területe:

A Soproni Egyetemen olyan környezetközpontú irányítási rendszert működtetünk, amely:

• megfelel az MSZ EN ISO 14001:2015 számú szabvány követelményeinek,
• kiterjed a folyamatok szabályozására és felügyeletére,
• tényadatokon alapuló rendszeres méréssel, ellenőrzéssel, illetve műszaki számítással felügyeli a szennyező kibocsátást, és mutatja a működés megfelelőségét vagy a nem megfelelőségét,
• hatékony beavatkozást biztosít a környezetterhelés megelőzésére, csökkentésére,
• a lehetőségeket figyelembe véve biztosítja a tervszerű továbbfejlesztést.

A rendszer működtetésével és továbbfejlesztésével, valamint a vonatkozó jogszabályok és a szabványok előírásainak betartásával biztosítjuk oktatási, kutatási, képzési, szaktanácsadási folyamataink és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásaink környezetkímélő megvalósítását.

Jelentős környezeti hatásaink:

A KIR eljárásrendben a környezeti hatás mátrixában meghatározzuk a környezeti tényezők és hatások feltárásával, értékelésével kapcsolatos eljárásokat, módszereket és felelősségeket. A jelentős környezeti hatások meghatározásához pontrendszert alakítottunk ki, melynél az értékelés szempontjait a hatás súlyossága, a bekövetkezés valószínűsége, valamint a hatás észlelhetősége szerint határoztuk meg.

A környezeti tényezők és hatások vizsgálatát az oktatási és kutatási tevékenységre, valamint a vészhelyzetekre terjesztettük ki. Elköteleztük magunkat, hogy rendszeresen elvégezzük ezeket a vizsgálatokat a jelenleg folytatott és esetleg a későbbiekben megváltoztatott, illetve bevezetésre kerülő újabb technológiák, oktatási módszerek, vagy tevékenységek esetén is.

Jelentős környezeti hatásaink:

• épületek fűtése,
• épületek légkondicionálása,
• kommunális szennyvíz kibocsátás,
• épületek takarítása,
• oktatás, kutatás során a laborok vegyszerfelhasználása.

Főbb egyetemi környezetirányítási célok:

A környezeti célok és előirányzatok kitűzésével célunk olyan középtávú feladatok meghatározása, amelyek:

• figyelembe veszik a feltárt, a környezetre jelentős hatásokat, és azok javítására, csökkentésére irányulnak,
• megvalósítására a személyi, tárgyi, anyagi és pénzügyi erőforrásokat biztosítjuk.

Főbb célkitűzéseink:

• A környezettudatos szemlélet oktatása.
• A laborokban képződő veszélyes hulladékok folyamatos elszállítása.
• Az energiafelhasználás csökkentése.A SOPRONI EGYETEM KÖRNYEZETI POLITIKÁJA

A SOPRONI EGYETEM KÖRNYEZETI POLITIKÁJA

Hallgatói szervezetek

A fenntarthatósággal is kapcsolatos hallgatói szervezeteink a Soproni Egyetemen

Herman Ottó Szakkollégium Erdőmérnöki Kar

Kaán Károly Ökoklub Erdőmérnöki Kar

Richter Réz Géza Szakkollégium Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar

Gidai Erzsébet Közgazdaságtudományi Szakkollégium Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar

IFSA LC Hungary

University of Sopron, Sopron, Hungary

Hunting Buglers Circle of the University of Sopron

Zöld egyetemi programok (archívum)

Passzold Vissza Tesó! Használt mobiltelefonok visszagyűjtési kampánya

2022: Környezettudatos hallgatói élet - Environmental Concious Life of Students

2022: Sétálj Velünk Selmecig! - Stroll to Selmec!

Kapcsolat

Cím:
9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

Postacím:
H-9401 Sopron Pf. 132

Honlap:
http://uni-sopron.hu/

Honlap tartalmi felelős: Dr. habil. Polgár András (PhD) egyetemi docens

URL: http://greenuniversity.uni-sopron.hu/kezdolap

Zöld egyetem

"Lényeges, hogy a Soproni Egyetem betöltse azt a szerepet, mely az itt képzett hallgatókon és a kutatásokon keresztül hárul rá a fenntarthatóság elveinek terjesztése, valamint a fenntarthatóság érdekében alkalmazott megoldások kimunkálása tekintetében. Kiemelt jelentőséggel bír ez azért is, mert ezen feladat eredményes megvalósításából származó előnyök nem csak a Soproni Egyetem, hanem a város, a térség és az egész ország javára is szolgálnak."
Prof. dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora

A Soproni Egyetem múltjából adódóan, szellemiségében mindig is magáénak tudta a „Zöld Egyetem” koncepciót, melynek megvalósítása intézményi szinten összetett feladat. Egyetemünk a természeti, társadalmi, emberi környezetet az életminőség megőrzése és javítása érdekében igyekszik alakítani. Karait és tevékenységét a környezettudatos gondolkodásmód jellemzi. Ápolja az erkölcsi és emberi értékeket, célkitűzéseivel és működésével a régió és az egész ország szellemi felemelkedését szolgálja. Küldetése szerint: „Folyamatosan megújuló, (m)értékadó, egyetemi tudásközpont Közép-Európában.”

Az egyetemek oktatási és kutatási tevékenységük révén kiemelkedő szerepet töltenek be a fenntarthatósággal kapcsolatos környezeti, társadalmi és gazdasági szakmai ismeretek átadása és a tudatformálás területén. Mindezek mellett, mint intézmények, folyamataik tekintetében is elkötelezettek kell, hogy legyenek az energiahatékonyság, tiszta energia-, takarékos víz- és anyaghasználat, a hulladékok keletkezésének elkerülése és az újrahasznosítás mellett.

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán (Benedek Elek Pedagógiai Kar, Erdőmérnöki Kar, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar), továbbá tudományos intézetében (Erdészeti Tudományos Intézet) az oktatott tantárgyakban és a kutatásokban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is. Ennek megfelelően mind a képzésekben (a kisgyermekneveléstől kezdve), mind a kutatási és szolgáltatások portfóliójában megjelenik a környezettudatosság: a klímakutatások, klímaadaptáció, energiahatékonyság, alternatív energiák, fenntartható és megújuló anyagok és termékek, hulladékgazdálkodás, körkörös gazdaság, szemléletformálás és nevelés területei.

Lélekemelő zöld környezeti adottságaink: A Soproni Egyetem fő kampusza és a legtöbb oktatási épülete a 100 éves, csodás Egyetemi Botanikus Kertben helyezkedik el, ami oktatási, élő növénygyűjteményi, természetvédelmi, konzervációbiológiai és rekreációs célokat is szolgál. Az oktatási feladatokat is ellátó, de elsősorban kutatással foglalkozó, az egyetem részét képező ötödik fő szervezeti egység a SOE Erdészeti Tudományos Intézet, amelynek 5 Kísérleti Állomása (Sopron, Sárvár, Budapest, Mátrafüred, Püspökladány) és 3 Arborétuma (Sárvár, Kámon és Püspökladány) szervesen kapcsolódik az intézményhez.

Egyetemünk nyitott tereinek aránya a teljes egyetemi területhez viszonyítva világviszonylatban a legmagasabb minősítési kategóriába esik (> 95%). Ebből következik, hogy rendkívül magas a felsőoktatási célokat is szolgáló erdős, fás növényzettel borított terület, valamint az egyetemi polgárok létszámára vetített nyitott terek nagysága is egyedülálló. Az Egyetemi Botanikus Kert és az Arborétumok minősítés szerint „teljes mértékben megvalósuló” természetvédelmi programokat, génmegőrzési célokat támogatnak.

Az Egyetem szakmai elgondolása szerint, a fenntarthatóságot előtérbe helyező szemlélet az innovatív működés és oktatás garanciája. 

Egyetemünk intézményi „zöld működésére” jellemző a legmagasabb követelményeknek való megfelelés:

• Tanúsított MSZ EN ISO 14001:2015 nemzetközi szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerrel (KIR) rendelkezünk, folyamatosan fejlesztjük és optimalizáljuk folyamatainkat a környezetbarát és energiahatékony működés érdekében.
• Egyetemünk megújuló energiaforrások használatára, energiahatékony berendezések és eszközök működtetésére törekszik.
• Intézményünk szerepel a Green Metric World University Rankings nemzetközi világranglistán, amely a legzöldebb egyetemeket tömöríti, fő kezdeményezéseink a Green Metric irányelvek mentén valósulnak meg. A Soproni Egyetem az UI GreenMetric World University Rankings Network tagja.
• Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célkitűzések (SDGs) érdekében tett intézményi erőfeszítéseinket a THE Impact Rankings nemzetközi világranglistán való megmérettetéssel igazoljuk.
• Rendszeresen elkészítjük és publikáljuk intézményi "Fenntarthatósági Jelentés"-ünket, valamint "SDG Jelentés"-ünket, továbbá éves karbonlábnyom számításunkat.
• A Soproni Egyetem győztesként nyerte el a Nemzetközi Zöld Talár Díjat a „2030 – Climate Action” kategóriában és mindezt a teljes versenyben egyetlen hazai résztvevő finalista egyetemként érte el.
• A Soproni Egyetem is alapító tagja lett a „Természetpozitív Egyetemek Szövetségé”-nek. Az egyetemek ezen globális hálózatát az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) az Oxfordi Egyetemmel együttműködve indította el annak érdekében, hogy támogassa a természet-helyreállítás előtérbe helyezését a felsőoktatási szektorban.
• A Soproni Egyetem a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja (MEFP) tagja.
• Egyetemünk törekszik a Zöld Iroda koncepció gyakorlati megvalósítására.
• Hűségerdő projekt: Egyedülálló egyetemi fásítási programot tartunk fenn. minden évben, az őszi félévre felvett valamennyi elsős hallgatója után a Soproni Egyetem egy új csemetét ültet Sopronban és környékén, így nem csak a társadalom lesz gazdagabb jól képzett szakemberekkel néhány év múlva, hanem az erdővel borított területek nagysága is növekszik hazánkban. Az erdőterületek bővítése pedig kiemelten fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben, a fásítás ugyanis a világon a leghatékonyabb, ember által véghez vihető szén-dioxid-megkötő tevékenység.
• Zöld Egyetemi Programjaink keretében számos kezdeményezést valósítunk meg, melyek jelentős szerepet játszanak minden egyetemi polgár fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságának növelésében és a megfelelő szemlélet formálásában.
• Támogatjuk a fenntarthatósággal foglalkozó hallgatói szervezeteinket tevékenységük minél hatékonyabb végzésében.

Magyarország „Zöld Egyeteme” a fenti szemléletből fakadóan maximálisan elkötelezett minden olyan kezdeményezés iránt, amely a gazdasági, társadalmi vagy természeti fenntarthatóságot szolgálja. Ezt az attitűdöt üzeni az Egyetem egyént és természetet középpontba állító „Természetesen Veled!” jelmondata is.

A Soproni Egyetem - Zöld Egyetem Koncepció vezetője és hitelesítője:
Prof. dr. Fábián Attila rektor, egyetemi tanár

A Soproni Egyetem - Zöld Egyetem Koncepció szakmai felelőse:
Prof. dr. Lakatos Ferenc kutatási és külügyi rektorhelyettes, egyetemi tanár

A Soproni Egyetem - Zöld Egyetem Koncepció szakmai koordinátora:
Dr. habil. Polgár András (PhD) egyetemi docens; Elekné dr. Fodor Veronika (PhD) egyetemi adjunktus

Honlap tartalmi felelős: 
Dr. habil. Polgár András (PhD) egyetemi docens

Zöld mobilitás

Telekocsizás, mint fenntartható közúti közlekedés

A telekocsi szolgáltatásigénybevételekor a vezető az általa meghirdetett útvonalra útitársakat vesz maga mellé az autóba. Ezzel csökken a fajlagos üzemanyag-fogyasztás ahhoz képest, mintha a kocsi minden utasa saját autóval indulna útnak, és emellett még a vezetőnek és a csatlakozó utasoknak is csökken az utazási költsége. Az utakon közlekedő kevesebb kocsi pedig a közúti közlekedés környezeti hatásait is mérsékeli (Cserdi és Simon 2016).

A telekocsizással elérhető szénlábnyom csökkentés

Egy olyan háztartásnak, amelynek tagjai telekocsiznak (az esetek felében) kb. 14%-kal kisebb a kibocsátása egy átlagos magyar háztartáshoz képest (Antal 2011).

Levegőminőségre gyakorolt hatások, zajkibocsátás

Telekocsival csökken a forgalomban közlekedő autók száma, mellyel az üzemanyag-fogyasztás is jelentős mértékben csökken. Mivel a közúti közlekedésben a levegőszennyezést a benzin és a dízelolaj motorban történő elégetésekor keletkezett kipufogógáz környezetbe kerülése okozza, az autózás levegőminőségre gyakorolt negatív hatása egyenesen arányosan csökken a lakosság üzemanyag fogyasztásának csökkenésével.

A forgalmi dugók napjainkban állandó velejárója közúti közlekedésnek, különösen a nagyvárosokban jellemző kialakulásuk. A dugók nem csak az autósok, hanem a tömegközlekedők életét is megnehezítik, valamint a folyamatosan lassító-gyorsító autók jelentősen növelik a közlekedés légszennyező hatását. A telekocsizók miatti, kevesebb forgalomban lévő jármű csökkenti a forgalmi torlódások kialakulásának valószínűségét, illetve a dugóban álló autók számát. 

A telekocsizás dugó-mérséklő hatása tehát jelentősen hozzájárul a fenntartható közúti közlekedés megteremtéséhez: javítja a város közlekedési dinamikáját, és csökkenti a levegőt érő szennyezőanyag-terhelést.

A kevesebb jármű a személygépkocsik zajkibocsátására is jótékony hatással van, minden otthon maradt kocsi csökkenti a lakosságot terhelő zaj mértékét (Cserdi és Simon 2016)

Források:

Antal O., V. E. (2011.): Klímabarát háztartások - Útmutató. GreenDependent Fenntatható Megoldások Egyesülete

Cserdi P., Simon M. (2016): A környezeti terhelés csökkentése telekocsival. AutoHop.hu