Alma Mater

Selmeci diákhagyományok

Az 1735-ben Selmecbányán alapított Bányászati Tanintézet, majd később Bányászati és Erdészeti Akadémia számos ma is virágzón élő diákhagyomány bölcsője volt. Ma Magyarországon, az Akadémia egyik jogutódja többek között a soproni székhelyű Soproni Egyetem, mely az Erdészeti Múzeum fenntartója is.

A jelenleg látható hagyománytörténeti szoba az Erdőmérnöki Kar 200 éves fennállásának évfordulójára 2008 februárjában épített nagyobb terjedelmű kiállítás része volt. A jubileumi év végén a kiállítás lebontásra került, azonban annak magját, a "selmeci diákhagyományok" legérdekesebb és legmeghatározóbb elemeit, egyenruháit, tárgyi emlékeit bemutató egységekből új kiállítást hoztunk létre.

A kiállítás megépítésének több célja volt. Egyrészt emléket akartunk állítani a korábban az Alma Mater keretein belül élt és működött diákszervezeteknek és baráti köröknek, másrészről pedig célunk volt az is, hogy a látogatóközönséggel is megismertessük a diákhagyományokat. Ezek a meglehetősen egyedi hagyományok a mai napig élnek, a soproni egyetemisták jó része benne él és formálja, alakítja folyamatosan. Ez a kiállítás talán segít megérteni a diákok cselekedeteit, viselkedését, segítségével a látogatók megismerhetik a régi és új egyenruhákat, és azt, hogy miért köszönnek ma is "jó szerencsét" a soproni karok hallgatói, amikor a városban az ötvenes évek közepe óta nincs már bányászképzés.

Előfordult már az is, hogy az ország számos középiskolájából múzeumlátogatásra érkező osztályok valamely tanulója éppen a kiállítás megtekintése kapcsán kapott kedvet a soproni Alma Mater valamelyik szakán való továbbtanuláshoz.

Elfeledett faipari mesterségek nyomában

Az elfeledett faipari mesterségek nyomában nevet viselő múzeumi szobánkban egy asztalos műhelybe kalauzoljuk látogatóinkat.

A bútorkészítés kellékein, a gyalukon, a vésőkön, a faragó szerszámokon túl megismerkedhetnek látogatóink különféle speciális szakmák speciális szerszámaival is. A bognárok által használt kerékszék, a teknővájók kapacsai, a kádárok dongagyalui ma már feledésbe merült eszközök. A szerszámok, régi használati tárgyak között lépdelve fény derül arra is, hogy kik voltak a pintérek és a csutorások, mit készítettek az ácsok.

Nemzeti kincsünk: az ERDŐ

Erdő a város szívében

Van-e különbség erdő és erdő között? Milyen az élet az avar alatt? Ismerjük-e a tölgyerdő lakóit?

Állandó kiállításunk erdőt varázsol a város szívébe. Betekintést enged az erdő életének izgalmas földalatti világába. Megmutatja a rókaodú és a borzvár lakóit, és sokszorosára nagyítva varázsolja a látogatók elé a talajlakók eddig szabad szemmel láthatatlan élővilágát.

A Soproni-hegyvidéket idéző terepasztalon megtalálhatók a leggyakoribb fafajok, és végig kísérhető a fa útja az erdőtől a fűrészüzemig. Az interaktív oktatópultok testközelből mutatják be az erdőgazdálkodás sokak által még ismeretlen folyamatait.

A kiállítás számos meglepetést tartogat kicsiknek és nagyoknak egyaránt.