VADÁSZAT FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL

A Vadászati Kulturális Egyesület 2024 évi pályázatának zsűrizett anyagából kerültek kiválogatásra, a soproni Esterházy Palota Erdészeti Múzeum „Térkép” termében megnyílt természetfotó tárlat képei.

A szigorú zsűri 83 fotót ítélt kiállíthatónak és közülük néhányan a Magyar Vadászati Kulturális Érték becses jelzőjét is kiérdemelték. A VKE több évtizedes gyakorlatával bizonyította, hogy a minőség megőrzése elengedhetetlenül fontos követelmény egy kulturális célokat ápolni kívánó szervezet életében. Sajnos a kiállító felületek korlátai nem engedték a teljes kollekció bemutatását. Ám így is magas szintű kiállítási anyagból kaphatnak merítést a múzeum látogatói.

A kiállítás 2025. augusztus végéig látogatható.

A tárlat ingyenesen látogatható a múzeum nyitvatartási idejében.

"Meglesett pillanatok"

A múzeum dísztermében egy különleges időszakos kiállítás nyílt, ahol az érdeklődők megcsodálhatják Boros Andrea, az ország egyik legkiemelkedőbb természetfestőjének káprázatos kollekcióját. A művek lenyűgöző részletességgel és művészi érzékenységgel örökítik meg a természet szépségét, így a tárlat felejthetetlen élményt nyújt minden látogatónak.

A negyven, különböző méretű alkotásból álló tárlat színvonalas kollekcióként mutatja be a festőnő nem mindennapi munkásságát. Képein egészen egyedi látásmódban jelennek meg a természet csodái, a vadon élő állatok, madarak, sőt házi kedvenceink is. A natúra világában elmélyedő alkotó komoly tanulmányok és átszellemült alkotófolyamat után, finom eleganciával, tűpontosan ám mégis nagyvonalúan villantja meg elsőrendű művészi kvalitásait. Kihagyhatatlan élmény a természeti szépségek iránt fogékony művészetkedvelő számára.

Boros Andrea természetfestő

1970-ben születtem Kecskeméten. Már gyermekkoromban sokat rajzoltam. Mindkét felmenői ágamon ügyes kézműves családtagokkal büszkélkedhetek. Annak ellenére, hogy az almafától nem gurultam messzire, ruhaipari elméleti szakoktató lettem. Sokáig nem ténykedtem ezen a pályán, sorban jöttek gyermekeim: egy lány és három fiú. Nekik készítettem akkoriban kifestőket, majd vadász ismerősök kerestek meg kisebb állat ábrázolásokkal. Lavina szerűen sodort magával a rajzolás, egyik dologból jött a másik. Elkezdtem másképpen rácsodálkozni a természetre. Amit eddig csak élveztem és végtelenül szerettem hirtelen kiteljesedett és színek, fények, árnyékok, formák és apró részletek világa is lett. Persze jött a fotózás, hogy élményeimet ne csak az emlékeimből tudjam előhívni. Vadászok, madarászok társaságában figyelhetem a természet és a vadak titkait. Az első alkotótábor, amiben részt vehettem Muray Róbert csepeli természetfestő tábora. Ebben az alkotóközösségben is és az ezután következőkben rengeteget tanultam, új technikákat próbáltam ki. Köztük a pasztellt, tust, és a fapácot, ezt a monokróm technikát, ami eddig talán a legközelebb áll hozzám. A realizmus a kifejezőeszközöm. Csodálom Ivan Shiskhin végtelen, de mégsem unalmas részletességét, megfogható valóságát. Rien Poortvliet megkapó állatábrázolásait, Balogh Péter életízű munkáit. Biztos vagyok benne, hogy a természet szeretete és alapos ismerete volt művészetük alapja. Jelenleg a természetfestés mellett segédrestaurátorként dolgozom templomfelújításokon. Műmárványozok, festek – a lényeg, hogy az alkotás folyamatosan meghatározza napjaimat.

Első önálló kiállításomra Csepelen került sor 2008-ban.

Díjak:

2008 - Muray plakett

2015 - Arany ecset-toll díj (VKE)

2018 - Balogh Péter Nagydíj (VKE)

2018 - Gemenci Művésztelep Díja

2018 – Mártélyi Képzőművészeti Alkotótábor Díja

A kiállítás 2025 augusztusának végéig várja a látogatókat, és díjmentesen megtekinthető minden érdeklődő számára.