Bemutatkozás

Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola

A Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola a ’90-es évek elején kezdte meg működését a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karon (korábban Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar), 2002. óta pedig végleges akkreditációval rendelkezik.

A hallgatók a doktori képzés során erős elméleti, kutatásmódszertani, tudományos alapokat kapnak, és témavezetőjük irányításával, de önállóan végzik kutatási tevékenységüket. A kutatási projektek irányítását a faanyag legelismertebb szakemberei, tudósai végzik. A kutatások igen változatos témákat ölelnek fel, a faanyagtudományi, fatechnológiai területektől a szélesebb értelemben vett rosttechnológián és faépítészeten keresztül egészen az olyan határterületi témakörökig, mint pl. a nanotechnológia, építészet, könnyűipar vagy akár a faiparral összefüggő informatikai és menedzsment kutatások.

Ezek a projektek legtöbbször valamilyen konkrét ipari kutatási vagy innovációs feladathoz kapcsolódnak, így, akik Sopronban szereznek doktori címet, nemcsak erős elméleti alapokkal, de gyakorlatias szemlélettel rendelkező tudósokká is válnak.

A kari tudományos tevékenység legfontosabb szervezeteként a Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola hét program keretében végzi munkáját: 

A képzésben a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar intézetei és tanszékei mellett az Erdőmérnöki Kar két intézete vesz részt. A képzés három formája a nappali, levelező és egyéni.

A doktori képzés sajátossága, hogy az erdő csodálatos termékének, a fának a megismerését, feldolgozását, hasznosítását, újrahasznosítását igyekszik tudományos alapokra helyezve kutatni. Ennek során az alaptudományok, alkalmazott tudományok és gyakorlati ismeretek kutatását tűzte ki célul.

Szoros kapcsolatban van az erdészettel, a fa megtermelésével, a műszaki tudományokkal, a fa feldolgozásával, így természetessé teszi a komplex kutatói gondolkozást.

A Doktori Iskola személyi feltételei nagyon jók, hiszen az egész ország faanyaggal foglalkozó tudósai végzik az oktatást. A hazai fakutatók mellett számos külföldi professzor segítette és segíti a képzést.

A Doktori Iskola munkáját a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karon működő Innovációs Központ a gyakorlatiasság irányába tereli. Nappali doktoranduszaink folyamatosan bekapcsolódnak az egyetemen folyó oktató munkába is.

Aktuális

Információk a 2024/2025-es tanév őszi félévére: 

F-DA1 Alkalmazott matematika

F-DA2 Kutatási módszertan

F-DA3 Tudományos munka formai és tartalmi követelményei

Doktori konzultációs időpontok:

• PhD 1. konzultáció: 09.04-05.
• PhD 2. konzultáció: 09.18-19.
• PhD 3. konzultáció: 10.02-03.
• PhD 4. konzultáció: 10.16-17.
• PhD 5. konzultáció: 10.30-31.
• PhD 6. konzultáció: 11.13-14.
• PhD 7. konzultáció: 11.27-28.

Doktori adatlapok:

A Cziráki József Faanyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola bevezette az elektronikus adatlapok használatát, melyek a "KAPCSOLÓDÓ FÁJLOK" részben látható linkek segítségével tölthetők le.

Az adatlapokat (a tantárgylistán kívül) minden esetben, számítógépes szövegszerkesztő segítségével kell kitölteni, majd kinyomtatva a doktori ügyintézőnél leadni, illetve elektronikusan a tolvaj.vera##kukac##uni-sopron.hu e-mail címre elküldeni.

Felvételi

A jelentkezési laphoz szükséges mellékletek a következők:

• jelentkezési lap

• szakmai tudományos önéletrajz

• egyetemi oklevél közjegyző által hitelesített másolata (kivéve: SoE/NyME végzettek)

• idegennyelv-tudást igazoló okirat(ok) közjegyző által hitelesített másolata (kivéve: SoE/NyME végzettek, akikél ez az adat a Neptun-ban rögzítve van)

• tudományos és publikációs tevékenység dokumentált ismertetése (szakmai tevékenység dokumentálása: TDK munka, tanulmányi verseny, publikációk különlenyomata, oklevelek stb.); egyéni felkészülésre jelentkezők esetében a tudományos (publikációs) tevékenység dokumentálása, különlenyomatok

• a leendő témavezetővel egyeztetett és kézjegyével ellátott kutatási tématerv

• a kutatási témát művelő intézet befogadó nyilatkozata a jelölt kutatási terve alapján

• a szakterület legalább egy elismert szaktekintélyének írásos véleménye a jelöltről és a kutatási témáról; egyéni felkészülőknél ajánlólevél a jelentkező szakterületének kiemelkedő, doktori fokozattal rendelkező, nemzetközileg elismert hazai szaktekintélyétől

• levelező hallgatók esetében a kutatóhely igazolása a kutatási feltételek biztosításáról (ez lehet tanszék vagy kutatóintézet)

• a büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány (nem kell csatolni a jelentkezéshez, csak felvételikor kell bemutatni)

A felvétel követelményei és feltételei:

A doktori (PhD) fokozat megszerzésére felkészítő képzésre az alábbi doktori (PhD) képzési formákra jelentkezhetnek a pályázók:

• szervezett nappali tagozatos doktori (PhD) képzés (állami, vagy egyéb ösztöndíjjal)
• szervezett esti tagozatos doktori (PhD) képzés
• egyéni felkészülők részképzése
  
  

Képzési terv

Képzési terv 2016-tól

A felvételt nyert doktorandusz a témavezetővel együttműködve elkészíti a 48 hónapra szóló, részletes tanulmányi és kutatási tervét, amelyet jóváhagyásra a tudományági doktori tanács elé terjeszt. A tanulmányok során a terv a témavezető és a doktori iskola vezetője egyetértésével módosítható. A doktori iskola vezetője döntése előtt kikéri a tudományági doktori tanács véleményét.

A doktorandusz hallgatói kötelezettségek teljesítésére irányuló tanulmányi és kutatói munka mértékegysége a kredit. A doktorandusznak a képzés ideje alatt tanulmányaiból legalább 240 kreditet kell teljesítenie.

A doktori iskola által meghirdetett témákban végzett kutatási tevékenység jelenti a doktori képzés legfontosabb részét. A kutatási tevékenységet két formában értékeljük a megfelelő kreditértékekkel. Az egyik terület az önálló tudományos kutatómunka teljesítése, a másik pedig a publikációs tevékenység.

A doktorandusz oktatói feladatokat is vállalhat, ezért a tevékenységért kreditpontokat kap.

A doktorandusz kutatási feladatait a kutatási tervnek megfelelően, folyamatosan végzi, és kutatási eredményeit a témavezető egyetértésével publikálhatja. A doktorandusz a képzés 1. és 3. évének végén beszámol az elvégzett kutatási munkáról a Doktorandusz Konferencia keretében. A beszámoló nyilvános. A 2. év végén a hallgatók komplex vizsgát tesznek. A komplex vizsga követelményeit a Működési Szabályzat tartalmazza.

A komplex vizsgára történő bocsátás feltétele a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit ÉS valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt tantárgyakból teljesítendő kredit megszerzése.

A témavezető a hallgató leckekönyvében félévenként igazolja az önálló tudományos kutatómunka teljesítését.

A megszerezhető kreditpontok minimum-maximum határait az alábbi táblázat tartalmazza.

MINTATANTERV

A doktorandusz képzési tantervének az alapelvei a következők:

a)      A 2. év végi komplex vizsga elméleti része egy főtárgy és egy melléktárgyból tett vizsgából áll. A főtárgy kötelezően a doktorandusz doktori programjában szereplő 6 kredites komplex vizsga tárgy, melléktárgy a tantárgykínálatban megjelölt komplex vizsga melléktárgyak közül szabadon választható.

b)      A tantárgyfelvételi előírások a képzés elejére koncentrálódnak és lehetőséget nyújtanak, hogy a doktoranduszok a 3. félévtől több időt fordítsanak kutatásra.

c)      az önálló tudományos kutatómunka esetében az 1. és 2. félév követelménye mérsékelt, de ezen belül az irodalomkutatás, illetve annak feldolgozása kötelező, viszont a 3. és 4. félév már kutatás központú. A félévenkénti teljesítést a témavezető igazolja aláírásával.

d)      oktatási kredit:1 félévben heti 2 órában tartott kurzus 6 kredit, önálló labor 4 kredit, diplomatervezés 4 kredit. Az oktatás teljesítését az intézetigazgató igazolja.

Doktori szemináriumot az első 4 félévben kell teljesíteni, félévenként 5 előadáson, szigorlaton/komplex vizsgán, védésen kell részt venni, a teljesítést Dr. Kánnár Antal igazolja aláírással.

A kutatási eredményekből megjelent publikációkra a megjelenésig az alábbi táblázat szerinti kreditpont kapható:

A táblázat szerinti kreditszámokat a szerzők számával osztani kell, de a témavezetőt a társszerzők számának meghatározásakor nem kell figyelembe venni. (Külföldi társszerzőket a megosztásban nem kell figyelembe venni.)

PhD publikációs követelményrendszer:

Követelmények az érdemi publikációkkal szemben:

• a megjelent tudományos publikációk minimális száma: 4
• az idegen nyelven megjelent publikációk minimális száma: 2
• a lektorált publikációk minimális száma: 2
• az idegen nyelvű lektorált publikációk (melyeket a Scopus vagy a Web of Science referál) minimális száma: 1
• magyar anyanyelvű pályázó esetén a magyar nyelven megjelent publikációk minimális száma: 1
• a külföldön megjelent (folyóirat vagy konferencia-kiadvány) idegen nyelvű publikációk minimális száma: 1

Követelmény a tézisekkel szemben:

• A lektorált és formálisan elfogadott (garantált megjelenési időpont) publikációk legalább a tézisek felét le kell fedjék.

Több szerzős publikációk esetén a doktorandusz teljesítményének kiszámításához a szerzők számával osztani kell. Ez alól kivétel a doktorandusz témavezetője.

Komplex vizsga

Doktori útmutató komplex vizsgához

1) A komplex vizsgára a szervezett doktori képzés 4. félévében, az adott félévet követő vizsgaidőszakban kerül sor. 

2) A komplex vizsgára történő bocsátás feltétele a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit és valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).

3) Jelentkezési határidő: április 15. és november 15. Jelentkezés módja: jelentkezési lap és a szükséges mellékletek benyújtása.

4) A komplex vizsgára való jelentkezést a Tudományági Doktori Tanács hagyja jóvá. A komplex vizsga időpontkáról a hallgatót előzetesen értesíteni kell.

5) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.

6) A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”). A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó egy főtárgyból és egy melléktárgyból tesz vizsgát, melyeket korábban a jelentkezési lapján is megjelölt. A tárgyak listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza.

7) A komplex vizsga második részében a vizsgázó 15 perces előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. A komplex vizsga részeként 5-10 oldal terjedelmű, A/5 formátumú kutatási összefoglalót kell benyújtani, melyet a vizsgabizottság előzetesen kézhez kap, a vizsga folyamán pedig értékel. A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy előzetesen írásban és/vagy a vizsgán értékelje a vizsgázót.

8) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet. A jelöltnek a főtárgyból, a melléktárgyból és a disszertációs részből is megfelelt minősítést kell szereznie. A megfelelt minősítés feltétele, hogy az ötfokozatú skálán a megszerzett pontok elérjék a maximális pontszám kétharmadát.

9) Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tárgy(ak)ból. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén az adott vizsgaidőszakban nem ismételhető.

10) A komplex vizsga elméleti és gyakorlati részének százalékos értéke beszámításra kerül a doktori fokozat minősítésénél.

11) Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, azaz:

• nem jelentkezik vizsgára a 4. félév végén vagy
• a vizsga minősítése „nem megfelelt".

Méltányossági eljárásra nincs lehetőség.

12) Az eredményes komplex vizsgát követően három éven belül be kell nyújtani a doktori értekezést nyilvános védésre.

Szabályzatok és minőségbiztosítási terv