A Facebook, az internet, az okostelefonok korában, mikor egyre több időt töltünk a számítógépeink képernyője előtt ülve, gyakran elszakadunk az életünk valóságától. Ebben a korban egyre nagyobb szükség lesz arra, hogy élhető világot teremtsünk magunknak. Ehhez pedig feltétlenül szükség lesz a természeti környezetünkre, az erdőkre.
Az erdő, a fák illatát, nem lehet letölteni az internetről, ahogyan valójában nem teljes az a kommunikáció sem, amely kizárólag elektronikus csatornákon zajlik. A természet képes visszavezetni bennünket ahhoz a valósághoz, amelyet a számítógép világa elfeledtethet velünk. Ezért szükség volt és lesz mindig azokra a szakemberekre, akik ezt a lehetőséget a társadalom számára biztosítják, akiknek a képzését karunk missziójának tekinti.
Az Erdőmérnöki Kar az 1735-ben alapított Selmecbányai Bányatisztképző Intézet és az 1808-ban ugyanott indított erdészképzés jogutódja. Büszkén vállalja fel a selmeci örökséget – amelyet az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánított –, a magas színvonalú elméleti képzés mellett a gyakorlat fontosságát, a multidiszciplinaritást, a nemzetközi jelleget.
A Soproni Egyetem szellemiségét tekintve „zöld egyetem”. A természeti, társadalmi, emberi környezetet az életminőség megőrzése és javítása érdekében igyekszik alakítani; karait és tevékenységét a környezettudatos gondolkodásmód jellemzi.
Az otthont adó város az Alpok és a Kisalföld találkozásánál helyezkedik el. A várost több ezer éve lakják. Ahogy napjainkban, úgy hosszú évszázadokon át volt az ország nyugati kapuja. A II. világháborút követő elzártság évtizedei után dinamikus fejlődésnek indult. Fejlődéséhez nem kis mértékben járult hozzá az Egyetem, az egyetemi hallgatók fiatalos lendülete. (www.sopron.hu)
