Január 2., 7. - 100 éve történt

 

1919. január 2-án, majd 7-én is megszálló csapatok vonultak Selmecbányára. Krippel Móricot, a helyettes rektort keresték fel azzal az igénnyel, hogy biztosítson megfelelő helyiségeket a csehszlovák parancsnokság részére a főiskolán. 

Némi vita után ez meg is történt. Megérkezett a szlovák kormány megbízottja is, Zabik kormánybiztos. Ő rosszallását fejezte ki a főiskola értékeinek elszállítása miatt, felkérte a rektort, hogy a tanári kar tegyen hűségesküt, mivel Magyarország nincs, így magyar kormány sincs, régi esküjük alól fel vannak mentve. Ezután tárgyalások sora következett. Zabik és Krizko kormánybiztosok, dr. Siman Károly jemniczei földműves-iskolai igazgató, Jancák István építészmérnök jelentek meg a főiskolán azzal a megbízással, hogy vegyék át az igazgatást.

Kimutatásokat, terveket, nyilatkozatokat kértek és azt, hogy kezdjék meg az előadásokat. Helyszíni szemléket szerveztek. Azzal a javaslattal is előálltak, hogy műegyetemmé fejlesztik a főiskolát. Azt is megkívánták volna, hogy a tanárok „a csehszlovák köztársaság törvényeit és határozatait elismerik, és hogy becsületszavukkal fogadják, hogy az ő határozataik ellen nem cselekszenek és továbbra is hűségesen s becsületesen végzik hivatásukat.” Közben a működő főiskolai tanács is többször ülésezett, s számos kétely merült fel a főiskola további zavartalan működésével kapcsolatban. Végülis Réz Géza nem adta át a hatalmat és kijelentette: „Mivelhogy Selmecbányán a politikai helyzet még nincs teljesen tisztázva és a politikai és katonai intézkedés részint cseh–szlovák kezekben, részint a magyar köztársaság kezében van, mivel továbbá a tanári karnak nincs meg a biztosítéka arra honnét kapja fizetését, nem adhatja át a bányászati és erdészeti főiskolát teljesen a cseh–szlovák köztársaság kezelésébe és kívánja, hogy ezt a főiskolát az év végéig vezesse az eddigi rendszer szerint és hogy fizetését is a magyar kormánytól kapja.

A helyzet továbbra sem javult, többször összetűzések voltak a még Selmecbányán tartózkodó kb. 60 főnyi diákság és a katonaság között. Határzárlatot is elrendeltek, így a Magyarországra, Budapestre irányuló utazások is sok kellemetlenséggel jártak.

 

Előzmények:

  • December 13. →
  • November 24. →
  • November 10. →
  • 1918. november 5.: Szakolcán ideiglenes nemzeti kormány alakult, melynek parancsára megkezdődött a városok és a falvak megszállsáa.
  • 1918. november 2.: a főiskola hallgatósága hűséget esküdött a Nemzeti Tanácsnak és polgárőrséget szervezett, és december 14-ig a felfegyverzett hallgatóság gyakorolta a hatalmat Selmecbányán.
  • 1918. november 1.: megérkezett a budapesti polgári forradalom híre Selmecbányára.
  • 1918. október 30.: Túrócszentmártonban a szlovák politikusok megalakították a Szlovák Nemzeti Tanácsot, amely kimondta a Magyarországtól való elszakadást ésa a csehszlovák államhoz való atrtozást, a teljes függetlenséget és a korlátlan önrendelkezési jogot.
  • Október 6. →
  • Az I. világháborút lezáró trianoni békeszrződés →