In memoriam Horst Dieter Brabänder

 

91 éves korában, 2020. november 14-én elhunyt Prof. Dr. Horst Dieter Brabänder, az Erdőmérnöki Kar tiszteletbeli doktora.

 

Prof. Dr. Horst Dieter Brabänder 1929-ben született Osnabrückben. Egyetemi tanulmányait a Humboldt-Egyetemen Berlinben és Eberswaldeban folytatta. Röviddel a záróvizsgák előtt, 1953-ban politikai okokból elhagyta az NDK-t, hogy elkerülje a fenyegető szankciókat. A freiburgi Albert-Ludwigs-Egyetemen még ugyanabban az évben erdőmérnöki oklevelet szerzett.
Hivatali gyakorlatát a Délbadeni Erdészeti Igazgatóságon teljesítette gyakornokként, és ezzel egyidőben megkezdte kutatómunkáját. Kutatásai kezdetben természettudományi jellegűek, növényvédő-szerek kipróbálására irányultak. 1956 márciusában jelenik meg első publikációja az erdeifenyő erdősítések módszeréről és gazdaságosságáról a Rajna-sztyepp-területen. Az őt lebilincselő kutatási tevékenység kezdetben a dendrometria területére irányul. A lombosfa állományok minőségellenőrzése tárgyban írt, üzemgazdaságilag motivált biometriai disszertációval 1957-ben szerzi meg a Dr. rer. nat. doktori címet a freuburgi egyetemen Michail Prodan professzor irányításával. A hamburgi erdészeti vállalkozásnál folytatott rövid tevékenysége után a freiburgi Erdőrendezéstani és Üzemgazdaságtani Intézetben Karl Abetz professzor tanársegédjeként élénk oktatási- és kutatási tevékenységet fejtett ki az üzemgazdaságtan területén. A kutatások elsősorban a számvitel területére irányultak. Munkái a IUFRO keretében is nemzetközi elismerést aratnak, és „Számlakeret az erdészeti üzemek (erdőgazdaságok) számára” című tanulmányával 1965-ben habilitál az erdőrendezés és erdészeti üzemgazdaságtan szakterületen.
Két évvel a habilitáció után új feladatokat vesz át Münsterben a Westfalen-Lippe Mezőgazdasági Kamaránál (az Észak-Rajna Westfália tartomány felsőbb erdészeti hatóságánál), de emellett nem adja fel oktatási tevékenységét Freiburgban.
Dr. Horst Dieter Brabänder 1974-ben Dr. Dietrich Mülder professzor utódaként kerül a göttingeni egyetem Erdészeti Üzemgazdaságtan Tanszékére, de egészen nyugdíjba vonulásáig megmarad az állandó kapcsolata a westfáliai tevékenységi körrel, a Westfalen-Lippe erdészeti üzem-összehasonlításnál nyújtott tanácsadással. A kutatásban mindig az erdőgazdálkodás aktuális problémái foglalkoztatják. A ’80-as években különösen az imisszió függvényében kialakuló erdőkárok értékelése és a fatermesztés bővítése erdősítések által, legújabban pedig többek között az erdőértékelés kérdései. Sikerült növelnie az erdészeti ökonómia súlyát az erdészeti tudományok között. Az Erdészeti Üzemgazdaságtan Intézet átnevezése Erdészeti Ökonómia Intézetté, továbbá egy professzorság és egy csoport létrehozása a fapiaci ismeretek és a környezet-gazdaságtan számára a Göttingeni Egyetem Erdészettudományi szakterületén belül, szemmel látható jelei programjának, amely szerint a fapiaci ismereteket, a nemzetgazdaságtant és a környezet-gazdaságtant az erdőgazdaságpolitikának elkötelezett erdészeti ökonómia integráns részének tekinti.
Üzemgazdasági és erdőgazdaság-politikai tanácsadó funkciójában Brabänder professzor sok egyetemen kívüli grémiumban működött. Itt most csak a Német Erdőgazdasági Tanácsot említjük, mely Üzemgazdasági Bizottságának sok éven át tagja volt, és amelyet 1989-1992-között elnökként irányított.
A Göttingeni Egyetem Erdészeti Fakultásának nemzetközi kapcsolatait Horst Dieter Brabänder mértékadóan előmozdította, különösen Magyarország, Törökország és a Kínai Népköztársaság irányába, ezen túlmenően sok országban folyamatosan ápolta a kapcsolatokat az erdész-ökonómusokkal. Brabänder professzor érdeklődését a soproni Erdőmérnöki Kar Üzemtani Tanszéke iránt Kató Ferenc professzor ébresztette fel, és a Somkuti professzornál tett 1986. évi első látogatást rendszeressé váló kapcsolattartás, oktatással, kutatással összefüggő diszkusszió követte, ami elkötelezett közreműködése következtében a soproni és göttingeni kollegák rendszeressé váló tanulmányútjaiban, tapasztalatcseréjében teljesedett ki. Amint a politikai viszonyok Németországban ismét lehetővé tették, felelevenítette az eberswaldi egyetemi évekből származó barátságokat és elősegítette az egykori NDK-ból származó szakmabeli kollégákkal az együttműködést a kutatás és az oktatás területén.
Több mint 30 évig meghatározó, irányadó, vezető egyénisége a Forstökonomisches Kolloquium-oknak, a német nyelvterületen működő, erdészeti ökonómiával foglalkozó felsőoktatási és kutató intézetek éves tudományos értekezletének. A soproni erdész ökonómusok iránti nyitottsága, elkötelezettsége és szakmai tekintélye révén elérte, hogy 1994-óta a volt kelet-európai országok közül egyedüliként) soproni Erdészeti Politikai és Ökonómiai Tanszék teljes kollektívája meghívást kap erre a viszonylag zártkörű rendezvényre, amelynek rövidesen már nem csak meghívott, hanem teljes jogú, állandó tagjaivá váltak. Ez a fórum lehetőséget nyújt a tudományágat képviselő neves szakemberek alap- és alkalmazott kutatások terén elért legfrissebb tudományos eredményeinek megismerésére, az aktuális problémák széleskörű megvitatására, a tudományosan megalapozott tapasztalatok átvételére, az erdészeti ökonómia kérdéseinek, illetve az oktatás terén való alkalmazásának megvitatására.
Megtisztelő személyes érdeklődése és támogatása nem csak a magyar kollégák, hanem Erasmus ösztöndíjjal Göttingenben tanuló soproni diákok irányában is megnyilvánult.
1995. március 31-én Dr. Horst Dieter Brabänder egyetemi tanár nyugállományba vonult. Ezzel azonban még messze nem zárult le a szakmai kérdések iránti érdeklődése, munkálkodása a szakmai közéletben. Erről tanúskodik számos publikációja, továbbá a freiburgi Albert-Ludwigs-Egyetem rektorától 1997-ben átvett Karl-Abetz-Díj is, amelyet az erdőgazdaságok gazdaságosságának előmozdításához való kimagasló hozzájárulás kitüntetéseként ítélnek oda.
Tanítványai és munkatársai előrelátóan gondolkodó, mindig barátságos és szeretettel gondoskodó embernek ismerték meg, akinél gondjaik nyitott fülekre találtak, állandóan készen állt a személyes beszélgetésekre és a hathatós segítségre. A tudományos munkák motiváló irányítása révén – mellyel a kreativitást és az új, illetve az erdészeti ökonómiai kutatásokban eddig nem alkalmazott módszerek és eljárások alkalmazását ösztönözte – örömet jelentett a munka az Erdészeti Ökonómiai Intézetben.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Tanácsa az Erdőmérnöki Kar Tanácsának előterjesztésére 2004-ben „Doctor Honoris Causa” címmel tüntette ki Prof. Dr. Horst Dieter Brabänder-t magas színvonalon művelt, kiemelkedő nemzetközi szakmai, tudományos, publikációs és több évtizedes eredményes oktató, nevelő munkássága, a göttingeni és a soproni egyetemek gyümölcsöző együttműködésének megalapozásában, támogatásában kifejtett tevékenysége, a nemzetközi szakmai együttműködésben kifejtett elévülhetetlen érdemei, eredményes életútja elismeréseként.

Emlékét megőrizzük.