Doktori iskola azonosító adatai

 

  • A doktori iskola neve: Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola
  • Intézmény: Soproni Egyetem (volt Nyugat-magyarországi Egyetem) Erdőmérnöki Kar
  • Tudományági besorolás: erdészeti és vadgazdálkodási tudományok
  • Akkreditálásának éve: 1993.

 

A Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományi Doktori Iskolát még az egykori Erdészeti és Faipari Egyetemen alapítottuk, létesítésének éve 1993. Átalakulások után, jelenlegi kereteit a Magyar Akkreditációs Bizottság javaslatára az oktatási miniszter 2002-ben hagyta jóvá. Akkreditációjának megújítását a MAB 2008-ban elvégezte, és működését engedélyezte.

Az iskola névadója Roth Gyula a magyar erdészeti és vadgazdálkodási tudományok kiemelkedő professzora volt, aki Sopronban született 1873-ban és ott is halt meg 1961-ben. Közben 1893-1896 között Selmecbányán tanult és szerzett 1898-ban erdőmérnöki diplomát. 1919-ben a Főiskolával együtt Sopronba költözött. 1922-től vezette az Erdőművelés-, Vad- és Halgazdálkodási Tanszéket, 1924-től az Erdészeti Kísérleti Állomást. Alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt az Erdészeti Kutató Intézetek Szövetségének (IUFRO).

A Doktori Iskola hét doktori programja átfogja a legszélesebb értelemben vett erdészeti és vadgazdálkodási tudományok valamennyi részterületét, határterületét. A törzstagok az Erdőmérnöki Kar intézeteiből kerülnek ki, de rajtuk kívül számos tárgyat gondoznak a Nyugat-magyarországi Egyetem más karairól (Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar, Természettudományi és Műszaki Kar), az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontból, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumból, valamint a Földművelésügyi Minisztériumból és nemzeti parkokból.

A PhD oktatás és természetesen a kutatás az erdővel, a vaddal és a természettel kapcsolatos legszélesebb alaptudományi és az alkalmazott tudományi területeken egyaránt folyik, hiszen ez az egyetlen doktori iskola Magyarországon, ahol e tudományterületeket önálló doktori iskola keretében oktatjuk, s ahol annak minden személyi és tárgyi feltétele biztosított. Ez a széles spektrum teszi lehetővé, hogy a doktori iskola korábban az egyetemi, ma pedig az MSc diplomával rendelkezők nagyon széles körét tudja megszólítani és fogadni. Erdőmérnökök, környezetmérnökök, kertészmérnökök, természetvédelmi mérnökök, agrármérnökök (beleértve gazdasági, környezetgazdálkodási, vidékfejlesztő, gépész szakok is), tájépítészmérnökök, állatorvosok, alkalmazott zoológusok, biológusok, biológia szakos tanárok stb. találhatják meg doktori képzésük minden feltételét a Doktori Iskolában. Mindezekhez egyre bővülő és mind jobban felszerelt infrastruktúra, laboratóriumok, a terepi munkát segítő kutatóállomások, terepjárók, gazdag gyűjtemények, intézeti és központi könyvtárak állnak rendelkezésre. Könyvtárunk egyúttal országos erdészeti szakkönyvtár is.

Az Erdőmérnöki Kar intézeteinek nemzetközi kapcsolatai révén a stúdiumok során mód van külföldi kutatóhelyek felkeresésére, nemzetközi és hazai kutatási kooperációkban való részvételre.

A Kar kapcsolatai az erdészeti, vadgazdálkodási és természetvédelmi szervezetekkel, intézményekkel, vállalatokkal tovább erősítik a hatékony kutatómunka feltételeit, e kooperációk ugyanakkor meggyorsítják a doktoranduszok mind alap-, mind az alkalmazott kutatási eredményeinek gyors hasznosulását.

A doktori iskolában megszerzett tudás és cím jól pozícionálja végzett doktorainkat a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek pályázott álláshelyeinek, az erdészeti-, vadgazdálkodási- és természetvédelmi vezetői posztoknak a betöltésekor.

A nappali (államilag finanszírozott) képzésben felvehető doktoranduszok száma évi 5-6 fő, levelező képzésben 6-8 fő, a tanulmányi idő 3 év (6 szemeszter) illetve 4 év (4 + 4 szemeszter)
A Doktori Iskola vezetője: prof. dr. Faragó Sándor az MTA doktora. Az iskola működését 6 fős Doktori Tanács segíti.