Az Erdőmérnöki Kar hallgatójának sikere a „K&H a fenntartható agráriumért” ösztöndíjpályázatán


2021-ben hetedik alkalommal hirdették meg a „K&H a fenntartható agráriumért” ösztöndíjpályázatot a magyarországi agrárképzést folytató egyetemek hallgatói számára. A K&H Csoport és a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány közös ösztöndíjával azt célozza meg, hogy anyagi támogatással segítse az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését szem előtt tartó hallgatók tanulmányát, kutatómunkáját. Az idei pályázatban három kategóriában összesen maximum 8 pályázat nyerhetett ösztöndíjat (PhD hallgatók között max. 3 fő, MSc hallgatók között max. 3 fő és BSc hallgatók között max. 2 fő). A fő témakör a fenntartható agrárium, ezen belül kiemelten a körkörös/körforgásos gazdaság témaköre (circular economy) volt.

Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának környezetmérnöki alapképzési (BSc) szakos végzős hallgatójának, Temesi Tamarának pályaművét, a kétfordulós zsűrizés eredményeként az alapképzési kategória egyik nyerteseként díjazták. A szakmai zsűri elbírálásának szempontjai az alapképzéses pályázóknál a téma megközelítése, egyéni látásmód, illetve a nemzetközi és hazai trendekből kiinduló szabad gondolatok (vízió) voltak.

Temesi Tamara pályamunkája a „Nagyüzemű mezőgazdasági művelés két évtizedes klímaváltozásra gyakorolt hatásának vizsgálata szénlábnyom számítással” témát dolgozta fel. A kutatás kereteit a „Lajta-Project” adta, a munka Prof. Dr. Faragó Sándor egyetemi tanár, rector emeritus professzor úr kutatásainak agrár technológiákra vonatkozó adatain alapulóan készült, dr. habil. Polgár András egyetemi docens intézeti konzulens témavezetésével, a környezeti életciklus-elemzés módszerét alkalmazva.

 

A vizsgált Lajta Project kutatási területe Magyarország észak-nyugati csücskében, Győr-Moson-Sopron megyében található, a Mosonszolnok, Jánossomorja és Várbalog által határolt háromszögben. A területen öt haszonnövényre: repcére, őszi árpára, őszi búzára, silókukoricára, illetve árukukoricára végezték el a művelési adatok életciklus szemléletű vizsgálatát. A kutatás a művelésre számított karbonlábnyom értékeket haszonnövényenként, mezőgazdasági táblákra vetítve intenzitástérképeken, külön-külön és együttesen, a teljes művelési időszakokra összesítve mutatta be, mint a kutatás legfőbb megjeleníthető eredményeit, amelyek a klímaváltozásra gyakorolt hatásokat összegezik. A táblákra vetített éves és teljes időszakra összesített szénlábnyom értékek lehetőséget adnak további következtetések levonására a helyi növény- és állatvilágban bekövetkezett változások idősoros értékelése során.

 

Gratulálunk a remek eredményhez!