2014/15-ös tanévben folyó kutatások

Erdőmérnöki Kar hagyományosan meghatározó területe a kutatás, amely nélkül hiteles oktatás elképzelhetetlen. A kutatási feladatok alapvetően az intézetek koordinálásában folynak, de az elmúlt időszakban több példa is akadt a különböző szervezeti egységek közötti együttműködésre, illetve a karok közötti feladatmegosztás kiszélesítésére, továbbá a NAIK keretén belül működő Erdészeti Tudományos Intézettel való együttműködésre.
Az Erdőmérnöki Kar kutatási és pályázati tevékenysége elsősorban az oktatási területéhez kapcsolódó tudományterületekre, így a természet-, a műszaki- és az agrártudományokra terjed ki. A következőkben bemutatjuk azokat a kutatási területeket, ahol a Kar, illetve egyes szervezeti egységei kutatnak, külön kiemelve azokat a témákat, ahol eredményesen pályáztak.
Az alábbiakban tématerületenként csoportosítottuk a fontosabb kutatásokat.
  • Természettudományok
    • Növényi stressz kémiai folyamatai
    • Geofizika
    • Földi elektromágnesség
    • Városökológiai kutatások
    • Növény taxonómia
    • Magyarország természetes növényzeti öröksége
    • Biomonitoring módszer fejlesztése az ionizáló sugár-terhelés vizsgálatához
  • Műszaki tudományok
    • Geodézia
    • Távérzékelés
    • GIS
    • Mélyépítés
    • A faanyag degradációja, ragasztása és felületkezelése
    • Környezeti kémia
    • Ökoenergetikai és hulladékhasznosítási fejlesztések
    • Biogáz-termelés és hasznosítás
    • Szennyvíz-tisztítás
    • Környezeti hatástanulmányok és környezet értékelések módszertani fejlesztése
    • Megújuló energiaforrások hasznosítása és környezeti hatásai
    • Erdészeti gépesítési kutatások
    • Zaj- és rezgéselemzés
  • Agrártudományok
    • A mezei ökoszisztémák komplex vizsgálata
    • A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az agrárszférában
    • A gesztesedés és álgesztesedés kémiája
    • Erdőállományok szénkészletének vizsgálata
    • Erdei ökoszisztémák termőhelyének és tápanyagkörforgalmának vizsgálata
    • Meteorológia az erdőben.
    • Természetszerű erdőgazdálkodás lehetőségeinek vizsgálata
    • Szálalóvágásos kísérletek
    • Természetközeli erdőgazdálkodás
    • Különleges rendeltetésű erdők kezelése
    • Erdészeti szaporítóanyag-termesztés
    • Molekuláris biológia és erdővédelem
    • Evolúciós ökológiai kutatások
    • Erdészeti nemesítés és genetika
    • Génrezervátum kutatás
    • Energetikai ültetvények létrehozása és hasznosítása
    • Digitális fotogrammetriai kutatások az erdészet területén.
    • Erdőfeltárás
    • Erdő területek vízforgalmának vizsgálata (erdészeti hidrológia)
    • Erdővédelem (erdészeti rovartan és növénykórtan)
    • Erdőhasználat
    • Faenergetika
    • Tűzkárok az erdőben
    • A vagyonérdekeltségű erdőgazdálkodás feltételeinek megteremtése
    • Környezeti erdőkárok értékelése
    • Nemzeti Erdőprogram
    • Magánerdő gazdálkodás tesztüzemű hálózatának működtetése
    • Természetvédelmi intézkedések gazdasági hatásai
    • Erdő és vadállomány kapcsolata
    • Vizivad monitoring
    • Szabadterületi nagyvadkutatások
    • Vadgazdálkodási tesztüzemű hálózat gazdálkodásának ökonómiai elemzése
    • Az erdészeti politika tudományos megalapozása.
 
Néhány kiemelt téma

COST Action FP1301 program „INNOVATIVE MANAGEMENT AND MULTIFUNCTIONAL UTILIZATION OF TRADITIONAL COPPICE FORESTS - AN ANSWER TO FUTURE ECOLOGICAL, ECONOMIC AND SOCIAL CHALLENGES IN THE EUROPEAN FORESTRY SECTOR (EUROCOPPICE)” c. nemzetközi együttműködés keretében a sarjerdők betakarításának speciális technológiai- műszaki kérdéseit kutatjuk. A műszakilag és gazdaságilag megvalósítható betakarítási technológiák kutatása, ajánlások elkészítése kiemelt feladat. A kutatási eredményekből összeállítandó információs rendszer elérhető lesz a nemzetközi gyakorlat, illetve képzés számára.
Témavezető: Dr. Czupy Imre

Az Európai Unió 7. keretprogramjában az „AGFORWARD” c. támogatott nemzetközi kutatási projektben az agroerdészeti rendszerek alkalmazása révén a vidékfejlesztés előmozdítását célzó kutatásokat végzünk. A szterületen tevékenykedő hazai szereplőkkel együttműködve a magyar legelőerdőkre és mezőgazdasági agroerdészeti rendszerekre fókuszáló kutató és fejlesztő hálózat felépítése a kutatás kiemelt célja.
Témavezető: Dr. Vityi Andrea
 
Növényi genetikai erőforrások és mikroorganizmusok ex situ megőrzési támogatása2011-2015 közötti időszakban, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal támogatásával és a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Minőségfelügyeleti Osztályának folyamatos szakmai ellenőrzése mellett, intézetünkben növénykórokozó mikroorganizmusok génmegőrzése zajlik. A pályázat keretében 556 mikroorganizmust tartunk fenn folyékony nitrogénben, két ismétlésben. A mikroorganizmusokat párhuzamosan hagyományos módszerrel, tenyészetben is fenntartjuk. A krioprezervációval fenntartott mikroorganizmusok életképességéről a fenntartás harmadik évében kitenyésztési kísérlettel meggyőződtünk. A pályázat keretében beszerzésre került 2 db Bio34 típusú mintatároló a szükséges tartozékokkal, riasztó készülékekkel, valamint 1 db 35 l térfogatú dewar edény a folyékony nitrogén szállításához.
 
Silva naturalis – A folyamatos erdőborítás megvalósításának ökológiai, konzervációbiológiai, közjóléti és természetvédelmi szempontú vizsgálata
A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara és a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet által alakított konzor¬cium 2014. november 26-án zárta a TÁMOP-4.2.2.A- II/l/KONV-2012-0004 számú projektet. A Sopronban megtartott záró konferencián Prof. Dr. Lakatos Ferenc megnyitóját követően dr. Mózes Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Államtitkárság osztályvezetője mondott köszöntő beszédet, melyet a kutatásban résztvevő intézetek eredményeiről szóló előadások követtek.
A projektben az Erdőmérnöki Kar következő intézetei vettek részt: Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet; Erdőva- gyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet; Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet; Környezet- és Földtudományi Intézet; Növénytani és Természetvédelmi Intézet, valamint a Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet.
Külön ki kell emelni a Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézetének munkatársait, akik két részprojekt kidolgozásával és számtalan publikáció megjelentetésével járultak hozzá a pályázat sikeréhez.
A kutatások a következő három témakörre és résztémára bontva folytak:
  • Ökológiai kutatások
    • Mikroklimatikus viszonyok vizsgálata
    • Hidrológiai viszonyok vizsgálata
    • Fényviszonyok vizsgálata
    • Termőhelyi vizsgálatok, talajban bekövetkező lebontási folyamatok kutatása
  • Biodiverzitás-kutatások (a folyamatos erdőborítás biotikus összetevőinek vizsgálata)
    • Különböző szempontú erdőművelési beavatkozások a faállomány genetikai szerkezetére gyakorolt hatásainak elemzése egy intenzíven mintázott kocsánytalan tölgyesben
    • A folyamatos erdőborítás fajösszetétel- és fajdiverzitás-vizsgálata
    • A holtfa szerepe a diverzitás fenntartásábanKülönböző üzemmódú állományok erdődinamikai és erdőtermészetességi vizsgálata
    • Fás és lágy szánj növényfajok ökofiziológiai vizsgálata
    • A folyamatos erdőborítás társulás és táj szintű vizsgálata
  • Célzott alapkutatások
    • A folyamatos erdőborítás modellezési vonatkozásai
    • Közjóléti, társadalmi és fenntarthatósági vonatkozások vizsgálata
    • A folyamatos erdőborítással történő erdőgazdálkodás vadgazdálkodási kérdései
    • Természetvédelmi és konzervációbiológiai vonatkozások elemzése
    • A diverzitás, természetesség, a stabilitás és az ellenálló képesség elemzése a folyamatos erdőborításnál.

    A projekt legfontosabb eredménye a Silva naturális címmel útjára indított periodika. Az elindított Silva naturális sorozat részeként a szerkesztők további számok megjelentetését is tervezik, ezért a folyamatos erdőborításhoz kapcsolódó ötleteket, anyagokat szívesen vesznek. A sorozat eddig megjelent kötetei elektronikus formátumban letölthetők a silvanaturalis.nyme.hu oldalról. Az Erdészettudományi Közlemények legfrissebb számában szintén a kutatáshoz kapcsolódó tudományos cikkek jelentek meg.

A közel 390 millió forint költségvetésű pályázat az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával valósult meg, szakmai vezetője Prof. Dr. Bartha Dénes, a projektmenedzser pedig Dr. Puskás Lajos volt.
 
INMEIN – Innovatív módszerek a Dunamenti ártéri erdők leltározására és monitorozására korszerű 3D-s távérzékelési technológiák segítségével
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 (HUSK/1101/1.2.1/0141)
2011-2015.01.31
Vezető partner (LP): Narodné lesnícke centrum (NLC), Zólyom
A projekt egy hosszú távú kapcsolat folytatása és továbbfejlesztése, amely az NLC (korábban FRI Zólyom) és az ERTI Budapest között kialakult. A projekt alapgondolata egy olyan innovatív monitorozó rendszer kidolgozása, amely a bősi erőmű üzemeltetése miatt érintett ártéri erdők egységes szemléletű monitorozását szolgálja, eleget téve a két ország között nemzetközi előírásoknak (1995-ös egyezmény). A bősi erőmű építése 1977-től 1992-ig tartott. A technikai megoldás jelentős csökkenést hozott a Szigetköz térségének talajvízszintjeiben veszélyeztetve az ártéri életközösségeket és az erdőket egyaránt. Vízkormányzási megállapodás biztosította eleddig azt a talajvízszintet, amely többé-kevésbé megfelel az ártéri közösségek talajvízszint igényeinek. Ezen életközösségek állapotát a bősi erőmű üzembe helyezése óta, 1992-től monitoring hálózatban vizsgáljuk. Az erdők monitoringja az 1995-ös megállapodás értelmében része a közös monitoring tevékenységeknek.
Távérzékelési adatokat 1992 óta használunk az erdők állapotának értékelésében. Először infraszínes légifelvételeket, majd 2008-tól multispektrális, digitális képeket használunk. Annak ellenére, hogy a távérzékelés hatékony módszer az erdők kondíciójának megállapításához, nem nyújt információt a faállományok belső szerkezetéről. Ez különösen fontos kérdés, mikor az őshonos fajok állományainak állapotát, fejlődését akarjuk vizsgálni lágylombos, ártéri erdőkben. A távérzékelésben történt fejlődésnek köszönhetően lehetőség van e hiányosságok kiküszöbölésére új, 3-dimenziós progresszív technológiák – mint például a digitális fotogrammetria és a lézeres letapogatás (LiDAR) – alkalmazásával. Erdészeti vonatkozásban a legfontosabb ok, hogy üzemi méretekben nem alkalmazzák e technológiákat, a megfelelő feldolgozási módszerek hiánya. A probléma összetett voltából adódóan fontos kiemelni a partnerek közötti együttműködést. A kooperáció meglévő tudásra épül, amelynek összetevői a következők: a szigetközi közös erdészeti monitoring - ERTI Budapest, NLC-FRI Zólyom; LIDAR adatok feldolgozásának módszertani aspektusai: NYME Sopron; és egy új felvételi eszköz (NLC ÚLZI-Zólyom). Az NYME (alapkutatás), az ERTI és NLC (alkalmazott kutatás) területeinek együttműködésétől azt várjuk, hogy új, költséghatékony módszertani megközelítéseket nyújt a 3-D adatok használatához a korábban említett erdészeti alkalmazások területén.
NYME Témavezető: Dr. Király Géza


GENESEE – A Fertő tó – Hansági-főcsatorna rendszer új geodéziai felmérése
2011-2015.01.31

Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködés 2007–2013 (L00130)
Vezető partner (LP): Universität für Bodenkultur (BOKU), Bécs
A projekt célkitűzése valóban határon átnyúló mind a projekt régiót, mind a magyar és osztrák partnerek folyamatos együttműködést illetően. A projekt erősíti a Neusiedler See – Fertő régió kapacitását egy határon átnyúló topográfiai adatbank felépítésével mind a természetvédelemben, mind a tartamos turizmus és gazdálkodás számára. A projekt hosszan tartó hozadéka a tómedence térbeli adatállományának potenciálja a felhasználás, mint a védett területek kezelése, a nádaratás szabályozása és a turizmus irányítása számára. Az összesített adatállományt feldolgozzuk és a regionális felhasználók rendelkezésére bocsátjuk. Hogy a hosszan tartó felhasználást biztosítsuk, betanítjuk a felhasználókat. A projekt stimulálja a térbeli adatok gyűjtésére, elemzésére és kezelésére irányuló futó/tervezett projekteket a Fertő tó területén (a Fertő tó nádas térképezése, a Fertő tavi nádasok menedzsmentje).
NYME Témavezető: Dr. Király Géza


Sekély talajvizű területeken telepített ültetvények által a talajban és az altalajban okozott sófelhalmozódás statisztikai és hidrológiai modellezése című OTKA pályázathoz kapcsolódóan (témaszám: (NN79835)), az alföldi potenciális erdősítésre javasolható termőhelyeken vizsgáltuk az erdők vízforgalomra és sófelhalmozódásra való hatását (a projektben a MTA ATK TAKI mellett karunk csak részvevő volt). Mivel Magyarországon az utóbbi száz évben jelentősen megnövekedett az (újra)erdősített területek nagysága 1.1-ről 1.8 millió hektárra, s ez a tendencia a jövőben várhatóan folytatódni fog a kérdés kiemelt fontosságú. A telepített ültetvények hozzávetőlegesen 60 %-a korábbi, gyengébb termékenységű legelőkön/szántóterületeken létesült, melyek legtöbb esetben átfedést mutatnak a sekély és sós talajvizű területekkel. Vizsgálatunk során a termesztett haszonnövényeket és gyepeket, melyek a telepített erdők előtti földhasználatban a jellemzők voltak, kontrollként vettük alapul, és ehhez hasonlítottuk a telepített erdők által előidézett változásokat.
NYME témavezető: Gribovszki Zoltán
 
A statisztika módszereinek erdészeti, környezettudományi és műszaki alkalmazásai (Dr. Csanády Viktória, Dr. H. Szováti Erika)
Konkrét szakmai kutatásokban egy- és többváltozós statisztikai vizsgálatok alkalmazása különös tekintettel az egy- és többváltozós nemlineáris regressziós modellekre, trendszámítás alkalmazására. A felsőoktatásban az egyes képzési szintekhez tartozó általános szakmai standard kialakítására irányuló törekvések nyomon követése, a statisztika oktatás módszertana. A STATISTICA programcsomag alkalmazása.

Nem-euklideszi geometriák, diszkrét geometria és alkalmazásai (Dr. Németh László)
Hiperbolikus és szférikus terek (magasabb dimenziós is) szabályos felosztásainak vizsgálata. Elemi nem-euklideszi geometriai témák. Modellek, a modellek szerepének vizsgálata tételek bizonyításánál.


Diofantikus egyenletek, rekurzív sorozatok, kombinatorikus számelmélet (Dr. Szalay László)
A nyilvános kulcsú titkosítási eljárások felfedezésével a matematika királynője, a számelmélet ismét az érdeklődés középpontjába került.          
A diofantikus egyenletek olyan egyenletek, melyek megoldását egész számokban, racionális számokban vagy a racionális számtest bővítéseinek algebrai egészeiben keressük. Elsősorban a lineáris rekurzív sorozatokhoz köthető diofantikus egyenleteket vizsgáljuk, valamint a polinomiális-exponenciális típusúakat. A kombinatorikus számelméleten belül a Pascal háromszög és annak általánosításai, a bennük szereplő különböző matematikai objektumok tulajdonságait kutatjuk.            
A fenti témákban magyar, osztrák, angol, bolgár, török, amerikai, kanadai, mexikói, marokkói, algériai, indiai, kínai, japán, ausztrál kollégákkal működünk együtt.